Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A távmeghallgatásról, valamint a tárgyalások kép- és hangfelvétel útján történő rögzítéséről beszélgettünk dr. Fazekas Sándorral, a Fővárosi Törvényszék elnökével
Két hónappal ezelőtt jelent meg a Távközlési hálózat útján lefolytatott távmeghallgatásról és tolmácsolásról a civilisztikai eljárásokban c. 6/2015. (X.5.) OBH-elnöki ajánlás, mely szerint a távmeghallgatás a bíróság székhelyéről vagy egyéb, távmeghallgató berendezéssel felszerelt helyiségből folytatható. Az ajánlás értelmében a távmeghallgatás folyamán az eljárás szereplői két vagy három, de akár több különböző helyiségben is tartózkodhatnak, amennyiben jogszabály ezt lehetővé teszi. Így az is elképzelhető, hogy a bíró, a résztvevők és a tolmács egyidejűleg más-más helyiségben tartózkodjanak, feltéve, hogy ezek egyidejű, közvetlen összeköttetése biztosítható. Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon címmel november 30. és december 1. között pedig éppen azért rendeztek kétnapos nemzetközi konferenciát a Magyar Igazságügyi Akadémián, mert Magyarországon is szeretnék bevezetni az országos szintű távmeghallgatást, továbbá a tárgyalótermi kép- és hangrögzítést. Ezekről a témákról beszélgettünk dr. Fazekas Sándorral, a Fővárosi Törvényszék elnökével.
Milyen előnyei vannak a távmeghallgatás alkalmazásának?
A távmeghallgatás iránti igény évről-évre nő a magyar bírósági szervezetrendszerben. Számos előnnyel rendelkezik. A költséghatékonyság mindenképpen itt említhető, hiszen e lehetőséggel csökkenthető a költségvetési teher. A vádlottakat nem kell a büntetés-végrehajtási intézetekből előállítani, a tanúknak sem kell más városból a tárgyalás helyszínére utazniuk, sőt a külföldön élők is meghallgathatóak ennek segítségével. A bírósági tárgyalótermeket össze lehet kötni nemcsak más bíróságokkal, illetve belföldi társintézményekkel, hanem távmeghallgatásra alkalmas külföldi bíróságokkal is. Nemcsak a bíróság előtti megjelenéssel járó idő és költség megtakarítására alkalmas, hanem a nagyobb biztonság garantálására is.
A bírósági eljárások időszerűségének javítása, a bírósági eljárások átláthatóságának növelése ugyanakkor a társadalom részéről is alapvető elvárás, nem?
Igen, pontosan így van.
A távmeghallgatás nem sérti a közvetlenség elvét?
Semmiképpen sem, ha biztosítják a megfelelő technikai hátteret. A zárt rendszerben működő távmeghallgatás nem manipulálható.
Milyen követelmények vannak a távmeghallgató helyiségekkel szemben?
Az említett OBH-elnöki ajánlás szerint a távmeghallgatásban részt vevő személyeknek az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezkedniük, és a meghallgatás ideje alatt jelen kell lenniük. A meghallgatás nyilvánossága abban a helyiségben valósul meg, ahol a bíró vagy a bírósági titkár a meghallgatás foganatosítása során jelen van.
Hol és hogyan helyezik el a kamerát?
Fazekas Sándor: A távmeghallgatás nem sérti a közvetlenség elvét, ha biztosítják a megfelelő technikai hátteret
A távmeghallgató helyiségben a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejűleg látható legyen az erre kialakított, elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A kamera látószögét pedig úgy kell beállítani, hogy a helyiségnek ne lehessen olyan pontja, amely azon kívül esik. A többi helyiségben egy-egy további kamera helyezhető el, ezt pedig a tárgyalóteremből lehet irányítani. Ezek a kamerák biztosítják, hogy a távmeghallgatási eljárási cselekményen felszólalókat és a tolmácsot közvetlenül figyelemmel kísérjék. Ezen túlmenően az eljárási cselekményen felszólalók számára mikrofont is biztosítanak. A távmeghallgatás anyagát jegyzőkönyv helyett hangfelvételen is lehet rögzíteni.
Ezzel el is jutottunk a másik témánkhoz, a hatékonyabb elektronikus bírósági ügyintézés megvalósításához, ezen belül is az országos szintű kép- és hangfelvétel rögzítéséhez.
A tárgyalások kép- és hangfelvétel útján történő rögzítése kiválthatja a klasszikus jegyzőkönyv-vezetési munkát. Ez nagymértékben meggyorsítja a határozatok megszületését, ugyanakkor garantálja a tárgyalások anyagának pontos dokumentálását.
Az elektronikus jegyzőkönyv esetén a tárgyaláson meghozott és jegyzőkönyvbe foglalt bírósági határozatokat sem kell ebben az esetben írásba foglalni?
De igen, minden esetben külön-külön írásba kell foglalni az elektronikus felvétellel rögzített jegyzőkönyvbe foglalt bírósági határozatokat.
Hogyan alakul az elektronikus jegyzőkönyv esetén az iratbetekintés és a másolatkészítés joga?
A bíró vagy a bírósági titkár által hitelesített elektronikus jegyzőkönyv elektronikus úton is megtekinthető, azokról másolat készíthető, ha az iratbetekintés és a másolatkészítés jogszabályi feltételei fennállnak. A bíróság ezt az iratbetekintésre jogosultak által megadott e-mail címre – nem hiteles másolatként, ingyenesen – továbbítja.
Az említett OBH-elnöki ajánlás a civilisztikai eljárásokra vonatkozik. A büntetőeljárásokban is alkalmazható a távmeghallgatás?
Igen, hiszen a hatályos büntetőeljárási törvény (Be.) ismeri. A Be. 244/A. paragrafusa értelmében a tanúnak, vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el a bíróság. A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás során a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
Ennek ellenére alig hallunk arról, hogy távmeghallgatás segítségével folyna a büntetőeljárás.
A nyomozási bíró eljárásánál válhatott volna jelentőssé, de a hétköznapok jogalkalmazásában nem élnek ezzel a lehetőséggel. 2015 májusában létrejött az az OBH-munkacsoport, amelynek éppen az a feladata, hogy normatív javaslatokat tegyen. Ez mára megtörtént, és azt reméljük, hogy javaslataink segítségével a távmeghallgatás hazánkban is ugyanolyan hatékonyan működik majd, mint más európai országokban. Tallinban láttam, hogy ez jól működik, ott fel sem merült aggály arra vonatkozóan, hogy sértené a közvetlenség elvét.
Milyen területeken látnak arra lehetőséget, hogy a távmeghallgatás Magyarországon is alkalmazhatóvá váljon?
Ahogy már említettem, a nyomozási bírói, a büntetés-végrehajtási, valamint a megkeresett bírósági eljárásánál is, továbbá a menekültügyeknél, illetve az idegenrendészeti eljárásoknál.
Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban |
---|
Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát. |
Mi szükséges ahhoz, hogy a hétköznapok igazságszolgáltatásában a távmeghallgatás rendszere működjön?
Valamennyi törvényszéken, illetve a székhelyen működő járásbíróságokon ki kell alakítani a távmeghallgatási végpontokat, melyek egymással, a büntetés-végrehajtási intézetekkel és egyéb fogvatartó-helyiségekkel biztosítanának összeköttetést.
Fotó: Kőrösi Tamás
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!