A Brexitre készül a magyar jogalkotás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unióból való kilépést elhatározó tagállammal az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytasson és megállapodást kössön, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. A jelenleg kilépni szándékozó Egyesült Királyság (UK) esetében fennáll annak lehetősége, hogy megállapodás nélkül, vagyis rendezetlen módon lépjenek ki az Unióból, mivel az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza 2019. január…

Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unióból való kilépést elhatározó tagállammal az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytasson és megállapodást kössön, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. A jelenleg kilépni szándékozó Egyesült Királyság (UK) esetében fennáll annak lehetősége, hogy megállapodás nélkül, vagyis rendezetlen módon lépjenek ki az Unióból, mivel az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás tervezetét, és a kérdésben azóta sem sikerült megnyugtató megoldást találni. 

A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével az EUSZ (és az európai uniós jog) az érintett államra többé nem alkalmazható, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Megfelelő megállapodás és a határidő meghosszabbítása hiányában az Egyesült Királyság a kilépési szándék bejelentésétől számított két évet követően, tehát 2019. március 29-én éjfélkor kilép az Európai Unióból, és jogi státusza a harmadik országokkal azonossá válik. Ennek értelmében 2019. március 30-án, (brüsszeli idő szerint) 00:00 órától kezdődően nem alkalmazandók többé az uniós szerződések és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés az Egyesült Királyság tekintetében. 

 Erre a lehetőségre készülve került az Országgyűlés elé az a törvényjavaslat, amely a rendezetlen kilépés esetére készíti elő a szükséges jogszabály-módosításokat. Fenntartva a lehetőséget arra, hogy a magyar szabályozás minden lehetőségre reagálni tudjon, a Javaslat hatályba léptető rendelkezése úgy került megfogalmazásra (jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kötöttség), hogy az a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás hatálybalépése hiányában történő kilépése időpontjában lép hatályba. Ennek oka, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépése az Európai Unióból egy a több felmerülő lehetőség közül, és ennek bekövetkezése sem látható előre, illetve az esetleges bekövetkezése esetén is változhat még az időpont, így a hatálylépés napja bár nem egyértelműen meghatározható. 

A Javaslat a foglalkoztatás, a társadalombiztosítás, a nyugellátás, az egészségbiztosítás, a családok támogatása, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásának és tartózkodásának, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, valamint az ügyvédi tevékenység területén fogalmaz meg szabályokat. 

Mivel az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépése esetén az Egyesült Királyság harmadik államnak minősül, ezért ekkortól a szociális uniós rendeletek alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság vonatkozásában. A Javaslat kimondja, hogy a kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. A kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetén pedig a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el. Biztosítja továbbá, hogy a kilépési időpontot követő kezdő időponttal megállapításra kerülő álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges a brit biztosítási idő figyelembe vehető a hivatkozott uniós rendelet megfelelő rendelkezésének alkalmazásával. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama azonban csak a magyar jogosultsági idők alapján határozható meg. 

 A nyugellátás területén a Javaslat saját jogú nyugdíjasnak ismeri el az Egyesült Királyság szabályai szerint öregségi nyugdíjban részesülő személyt. A kiküldetésekkel kapcsolatban rögzíti, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor az Egyesült Királyságból Magyarországra történő folyamatban lévő kiküldetések és a Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések is a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek. A Javaslat értelmében a brit kilépés előtt szerzett biztosítási idők mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessenek. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. A brit kilépés előtti jogszerzések esetén az ellátások folyósítása továbbra is a szociális uniós rendeletek követelményeinek megfelelően történik, azaz az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult. 

A kötelező egészségbiztosítás területén rögzíti a Javaslat, hogy a kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetében a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni. A szerzett jogok védelme érdekében a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások tekintetében biztosítja a Javaslat, hogy ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevétele szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint legyen lehetőség. A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében a magyar és brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet az ellátások megállapítása. A természetbeni egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító dokumentumok (Európai Egészségbiztosítási Kártya, S1, S2, S3, DA1, E121) alapján az érvényességi idő lejártáig, de legfeljebb 2020. december 31-ig lesz biztosított, amennyiben azokat a kilépés előtti időpontban állította ki az egészségbiztosító. 

A családtámogatási ellátások terén a Javaslat rögzíti, hogy amikor a szociális uniós rendeletek szerint a kilépési időpontot megelőzően az Egyesült Királyságban ugyanazon gyermekre vagy gyermekekre tekintettel megállapított ellátást kap a család, a brit kilépést követő időponttól a magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermekre vagy gyermekekre tekintettel magyar ellátásra is jogosultak lehetnek. A családtámogatási ellátás legkorábban a kilépési időpontot követő naptól kérelmezhető, és ha a kérelmet 2019. december 31-ig benyújtják, a családtámogatási ellátás a kilépési időpont napjára visszamenőleg állapítható meg.

A megváltozott munkaképességű személyek vonatkozásában a Javaslat biztosítja, hogy a brit kilépés előtti biztosítási idők mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessenek. A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő megváltozott munkaképességű személyek ellátásai esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, itt a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeleteknek az ellátások számítására vonatkozó azon szabályai alkalmazandóak, amelyek feltétlenül szükségesek a szerzett jogok megőrzése érdekében.

Az ügyvédi tevékenységet illetően 2021. január 1-jéig terjedő átmeneti időszakban a Magyarországon ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultságot szerzett személyek az EGT állampolgársági feltételnek való megfelelés hiányában sem törölhetőek a kamarai nyilvántartásból, illetve kamarai tagságukat sem kell megszüntetni.

A nemzeti letelepedési engedély 

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése változást hoz a Magyarországon élő egyesült királysági állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik kilépés utáni tartózkodási jogára vonatkozó szabályozásban, mivel a kilépést követően az egyesült királysági állampolgárok harmadik országbeli állampolgároknak minősülnek. A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a kilépést megelőzően, a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek a kilépést követően is folytathassák tartózkodásukat Magyarországon, kedvezményes szabályozás keretében. Az egyesült királysági állampolgárok és családtagjaik három év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak, a lakhatásra, megélhetésre, egészségügyi biztosításra és Magyarország érdekére vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. A nemzeti letelepedési engedély megszerzéséig pedig a korábban a szabad mozgás és tartózkodás szabályrendszere szerint kiadott okmányok birtokában élhetnek továbbra is jogaikkal. 

A kérelmezés a kilépést követő három évig tart. A kilépést megelőzően érkező személy három év tartózkodás után kérelmezheti a nemzeti letelepedési engedélyt. A nemzeti letelepedési engedély, mint végleges státusz megszerzéséig a kilépési időpontot követő 3 évig a korábban kiadott okmányok érvényesek. A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem elbírálása során kizárólag a korábbi, három év időtartamú tartózkodás feltétele, illetve kizáró ok (pl. közrendre, közbiztonságra veszélyesség) fenn nem állása kerül megvizsgálásra, a lakhatásra, megélhetésre és egészségügyi biztosításra, Magyarország érdekére vonatkozó feltételek nem. A letelepedett egyesült királysági állampolgárok családtagjai, akikkel a kapcsolat a kilépési időpontban már fennállt és továbbra is fennáll, egészen a kilépést követő három évig csatlakozhatnak az egyesült királysági állampolgárhoz, nemzeti letelepedési engedélyt szerezve. A kilépési időpontot követő három év után a családegyesítésekre már a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szabályait kell majd alkalmazni. 

Az egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja EK letelepedési engedély iránti kérelmet is előterjeszthet. 

A nemzeti letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, vagy a tartózkodás teljes időtartamára nem rendelkezik elegendő forrással önmaga vagy családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és nem jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről nem tud önmaga vagy családtagja gondoskodni. Szintén visszavonást eredményez, ha veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, vagy kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. 

A kilépési időpontot követő három év eltelte után minden egyesült királysági állampolgárra és családtagjára a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.