A hallgatók és oktatók oltási adatai csak megfelelő indokkal kezelhetők Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH állásfoglalása szerint a hallgatók és oktatók védettséggel kapcsolatos adatai az Egyetem információs érdeke nem elegendő.


Egy egyetem rektora fordult a NAIH-hoz, hogy a jelenléti oktatás biztonságos megszervezése érdekében adatvédelmi szempontból jogszerűen megismer heti e a koronavírus elleni védettség tényét az Egyetemmel jogviszonyban álló összes személy (hallgatók, oktatók, adminisztratív munkavállalók) tekintetében.

A magyar jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket a felsőoktatási intézményekre vonatkozóan, így nem rendelik el a védettség tényének kötelező megismerését, illetve ellenőrzését, ezért az ügyben a GDPR alapján kell az adatkezelést végezni.

A NAIH álláspontja szerint a koronavírus elleni védettség ténye, illetve annak hiánya egészségügyi adatnak minősül.

A NAIH úgy foglalt állást, hogy –a hatályos jogszabályok alapján –önmagában az Egyetem puszta információs érdeke nem elegendő a hallgatók, illetve munkaviszonyban (vagy közalkalmazotti jogviszonyban) nem álló oktatók koronavírus elleni védettsége tényének megismeréséhez és nyilvántartásához.

A fentiekre tekintettel a NAIH azt javasolta az Egyetemnek, hogy amennyiben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos jelenléti oktatás megszervezése, kollégiumi elhelyezés kialakítása érdekében, valamint az oktatásban, illetve sport, kulturális és egyéb rendezvények résztvevői egészségének megóvása érdekében szükségesnek tartja a koronavírus elleni védettség tényének megismerését, illetve nyilvántartását, úgy kezdeményezzen jogszabály-módosítást a jogalkotónál.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

Biztosítás és ESG – kihívások és ellentmondások

Napjainkban az ESG akronimmal jelzett, vagy olykor zöld pénzügyek jelzővel is emlegetett, komplex szempont- és szabályrendszer átszövi a gazdasági és pénzügyi életet, és annak hatása alól nyilván nem mentesül a biztosítási iparág sem. A társadalmilag felelős pénzügyek néven is ismert szempontrendszer hármas alappillére (környezeti hatások, társadalmi kérdések és vállalatirányítás) közül a jelen írásban a környezeti hatások kezelésének kérdését vesszük górcső alá a biztosítási iparág szempontjából, különös tekintettel az érintett ESG irányelv megvalósítása során felmerülő ellentmondásokra és nehézségekre.