A járványhelyzeti korlátozások enyhítéséhez kapcsolódó átmeneti szabályok a bölcsődék, óvodák, iskolák számára Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus elleni védekezés során kihirdetett veszélyhelyzet következtében a bölcsődei ellátást végző intézmények és köznevelési intézmények speciális munkarendben működtek. A vírushelyzet enyhülésével a Kormány a korábbi szigorú védekezési előírások lazítása mellett döntött, de ez nem jelenti azt minden esetben, hogy azonnal a vírushelyzet előtti állapotok térnének vissza. Jelen cikkünk az átmenet idejét próbálja áttekinteni: nézzük meg közelebbről, milyen szabályokat kell a bölcsődéknek és a köznevelési intézményeknek betartani, illetve milyen lehetőségeik vannak saját döntésre ebben az időszakban!

A 2019/2020. tanévre vonatkozó időpontokat, határidőket a 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet tartalmazza. E rendelet jelenleg is hatályban van, a koronavírus-helyzet a legtöbb határidőt nem befolyásolta. E rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a 2019/2020. tanévben a tanítási év utolsó tanítási napja 2020. június 15. (hétfő). Ez az időpont a vírushelyzeti rendkívüli intézkedések lazítása során sem változik, és ettől az egyes intézmények saját hatáskörükben nem térhetnek el. Ez az iskolák tekintetében pontosan azt jelenti, mint minden más tanévben, vagyis ezen időpont után nincs lehetőség a tanulóknak tanulmányi követelményeket előírni, már le van zárva a tanévük az értékelés szempontjából is.

A tanév végére vonatkozó különleges rendelkezések árnyalják ezt a képet, bizonyos döntéseket a Kormány az intézmények és a fenntartók kezébe tesz, ugyanakkor bizonyos döntéseket megtart magának, és azokat továbbra is az egész ország területén, minden köznevelési intézményre és bölcsődére nézve kötelezően előírja.

Ilyen szabályokat tartalmaz az óvodák és bölcsődék újranyitásáról, valamint a nyári táborok megszervezéséről szóló 215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet, valamint az iskolák 2020. júniusi működéséről szóló 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet.

1. Kötelező előírások

1.1. Óvodák, bölcsődék

Kötelező előírás az, hogy 2020. május 25-étől a Budapest főváros területén kívül működő óvodák és bölcsődék, mini bölcsődék, családi bölcsődék és munkahelyi bölcsődék a veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működnek, a gyermekeket az óvodai nevelésben, illetve a bölcsődei ellátásban való részvétel jogszabályi feltételei szerint, további feltételek előírása nélkül fogadják.[1]

Ennek a szabálynak tükörképeként pedig 2020. június 2-ától a Budapest főváros területén működő óvodák és bölcsődék a veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működnek, a gyermekeket az óvodai nevelésben, illetve a bölcsődei ellátásban való részvétel jogszabályi feltételei szerint, további feltételek előírása nélkül fogadják.[2] Ez egyben azt is jelenti, hogy az említett két időpontban – először, május 25-én a vidéki, majd június 2-án a fővárosi intézmények tekintetében – megszűnik az a veszélyhelyzeti ügyeleti rend, amelyet még a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről szóló 152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelet vezetett be. A továbbiakban nincs arra lehetőség, hogy az intézmények ne fogadják a gyermekeket. Az esetleges védőeszközökről a fenntartóknak gondoskodniuk kell. Ehelyütt azonban fontos megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg nem szűnik meg a bölcsődei ellátás veszélyhelyzeti állami támogatására vonatkozó szabály, amelyet szintén a 152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelet határozott meg akként, hogy a veszélyhelyzet időtartamára az állami, egyházi és nem állami fenntartású, bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított állami támogatásra a veszélyhelyzet első napját megelőző napon beíratott gyermekek száma alapján jogosult.[3]

Ez a szabály ugyanis a veszélyhelyzet fennállásához van kötve, tehát – hacsak a Kormány közben másképpen nem rendelkezik – e szabály a veszélyhelyzet végéig alkalmazandó. Amennyiben még később is fent akarja tartani e rendelkezést az állam, akkor az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnésekor teheti meg ezt törvényben.

Ugyanakkor a Kormány visszaveszi a polgármesterektől azt a korábban adott jogot, hogy a bölcsőde, illetve óvoda elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat polgármestere – a fővárosban a fővárosi kerületi polgármester – a bölcsődei és az óvodai ellátást végző intézmények esetében rendkívüli szünetet rendelhet el.[4]

Másik oldalról, a szülő szempontjából viszont nem jelent kötelezettséget az óvodák nyitása. Amennyiben ügy dönt, lehetősége van gyermekét továbbra is otthon tartani.

Ugyancsak nem térhetnek el az intézmények attól a szabálytól, hogy az óvodák és a bölcsődék 2020. augusztus 31-éig legfeljebb két hétre zárhatnak be.[5] Eltérően más évektől, azért zárja ki az állam az óvodák és bölcsődék hosszabb időre való bezárását, vagyis nyári szünet tartását, mert a vírushelyzet speciális igényeket támaszt arra nézve, hogy a szülők hogyan tudják gyermekeiket felügyelni. Országosan sok munkahely hasonló szabályokat alkalmaz: a munkavállalók nyári szabadságának kivételére nem a korábbi években megszokottak szerint kerül sor.

A Kormány közlése szerint ugyanakkor az is ebbe az irányba hatott, hogy sok szülő szabadsága az elmúlt időszakban elfogyott, nem is tudnának tartalékolni szabadságot a nyárra. Ezért a szülők számára létfontosságú, hogy a munkahelyükre úgy tudjanak bemenni, hogy gyermeküket megfelelően el tudták helyezni. Ezen igény kielégítésére az iskoláknál is látunk majd törekvést, erről az 1.2. pontban, alább lesz szó.

Kötelezően előírja a Kormány azt is, hogy az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek számáról az óvodák naponta kötelesek adatot szolgáltatni a KIR-ben, méghozzá a KIR-ben meghatározott adattartalommal, továbbá tájékoztatniuk kell a feladatellátási helyük szerinti település polgármesterét.[6]

A bölcsődék tekintetében a fenntartó köteles – a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint – a bölcsődében ellátott gyermekekről minden munkanap végéig adatot szolgáltatni az igénybevevői nyilvántartásba.[7]

1.2. Iskolák

Nem ad lehetőséget a legtöbb iskola számára a Kormány arra, hogy felülbírálják azt az előírást, amelynek értelmében főszabály szerint az iskolák 2020. június 2. és 2020. június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek.[8] Nagyon sok tanuló semmit nem fog észlelni a változásokból, ugyanúgy otthonról fog tanulni, mint eddig. Ugyanakkor ehhez a főszabályhoz képest egyrészt ad lehetőséget az eltérésre, vagyis a normál munkarend szerinti működésre, de csak az iskolák egy körülhatárolt körének, illetve másrészt ad egy speciális eltérésre lehetőséget minden iskolának, ezekről lásd részletesen a 2. pontot.

Minden iskola számára kötelező szabály, hogy 2020. június 2. és 2020. június 26. között minden általános és középfokú iskolának meg kell szervezni a tanulók felügyeletét.[9] Ahogyan azt korábban említettük, a 2019/2020. tanév június 15-én véget ér, az iskolák mégis kötelesek a továbbiakban is minden olyan kiskorú tanulót fogadni, akinek a felügyeletét a szülő rábízza az iskolára. E szabály a kiskorú tanulók szüleit ugyanazon okokból kívánja tehermentesíteni, mint amit az óvodáknál és bölcsődéknél láttunk. Mindebből természetesen következik, hogy a szabály csak a kiskorú tanulókra vonatkozik, nagykorú, tizennyolcadik életévét betöltött tanulók számára az iskola nem köteles foglalkozásokat szervezni, nem köteles őket fogadni, hiszen nagykorú tanulók feletti felügyelet fogalmilag kizárt.

Fontos megemlíteni, hogy a kiskorú tanulókat nem feltétlenül az az iskola köteles ellátni, amelyben tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Abban az esetben ugyanis, ha a kiskorú tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.[10] Mivel az egész rendelkezés célja a szülő tehermentesítése, a megfogalmazásból nézetünk szerint következik, hogy a lakóhely szerinti iskola nem mérlegelheti, hogy a tanuló miért nem tud a saját iskolájában részt venni a tanulófelügyeletben, ha a tanuló (szülő) jelzi számára ezt az igényt, automatikusan köteles őt fogadni. Másrészt viszont nem következik az, hogy a tanuló saját iskolája, vagyis amelyben tanulói jogviszonnyal rendelkezik, visszautasíthatná őt arra való hivatkozással, hogy lássa el inkább a lakóhelye szerinti iskola. A szülő döntése tehát az irányadó abban a tekintetben, hogy melyik helyen kívánja igénybe venni a felügyeletet. Arra nézve viszont a jogszabály nem ad támpontot, hogy amennyiben a tanuló lakóhelye szerinti településen több iskola is működik, akkor ezek közül választhat-e a szülő, vagy van-e olyan, amelyik kötelezően fogadja a gyermekét, a többi viszont elutasíthatja. Itt megint támaszkodhatnánk a rendelkezés céljára, és ebben az esetben arra jutnánk, hogy a szülő abba az iskolába küldheti a gyerekét, amely számára a legkényelmesebb, de ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy ezt miért csak azok a szülők tehetik meg, akiknek a gyermeke más településen jár iskolába. Másik logikus megoldás az lenne, hogy a kötelező felvételt biztosító iskolának kell a felügyeletet is biztosítani a tanuló felett, hiszen ez az iskola lenne az, amely nem utasíthatná el akár a felvételét sem, ha máshol megszűnne a tanulói jogviszonya. Erre azonban nem utal a rendelet, ráadásul tudjuk, hogy a kötelező felvételt biztosító iskola csak a tanköteles tanulót lenne köteles felvenni, márpedig a most júniusi tanulófelügyelet érinthet már nem tanköteles, de még kiskorú tanulókat is.

Az iskolák étkeztetéssel kapcsolatos kötelezettségeit a rendelet kissé körülményesen írja le. A szabály lényege, hogy az intézményi gyermekétkeztetést a tanítási év szabályai szerint kell biztosítani, méghozzá 2020. június 15-ig minden tanuló számára, utána pedig június 26-áig csak azon tanulók számára, akik igénybe veszik a tanulófelügyeletet az iskolában. Azon tanulók számára viszont, akik a felügyeletet nem veszik igénybe, június 15. után a gyermekétkeztetést a tanítási szünetre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani június 26-áig.[11]

Hasonlóan az óvodáknál és bölcsődéknél látott adatszolgáltatási kötelezettséghez, az iskolák számára is előír ilyet a Kormány: az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyermekek, tanulók számáról az iskolák naponta szolgáltatnak adatot a KIR rendszer használatával, a KIR rendszerben meghatározott adattartalommal.[12]

2. Az intézmények döntési szabadsága

Nem kötelező, pusztán lehetőség az intézmények számára, hogy 2020. június 16. napjától a gyermek- és ifjúsági táborok megtarthatóak, méghozzá napközi és akár ottalvós szervezésben egyaránt. Vagyis, mivel a helyi viszonyokat ők jobban ismerik, jobban meg tudják ítélni, hogy náluk jár-e ez fokozott veszéllyel, vagy van-e egyáltalán igény rá, az intézményekre van bízva, élnek-e ezzel a lehetőséggel.[13]

Kiemelendő esetkör, amikor az iskola szervez nyári foglalkozásokat tanulóinak. Erről valójában nem az iskola dönt, hanem annak fenntartója. A már korábban említett, a 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet 2. § (5) bekezdése értelmében a tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója, működtetője azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kezdeményezheti.

A részvételi szándékot tehát a tanuló (szülő) az iskola igazgatójához benyújtott kérelemében tudja jelezni. A jogszabály logikája szerint a szülők igényeikkel az iskolaigazgatót keresik meg, és az iskola ezután egyeztet a fenntartóval arról, van-e a nyári programra költségvetési fedezet, és a szükséges személyi feltételek rendelkezésre állnak-e. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy a fenntartó előre eldönti, mire tud anyagiakat biztosítani, és az iskola eleve ezeket a programokat hirdeti csak meg a tanulóknak jelentkezésre. Ennek a gyakorlatnak nincs akadálya, hiszen végső soron úgyis a fenntartó döntése a mérvadó ebben a tekintetben; fenntartói jóváhagyás híján az iskola semmiképpen sem hirdetheti meg a nyári programot tanulói számára.

A szakképzést folytató iskolák dönthetnek arról, hogy 2020. június 2-ától a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazott nappali vagy esti munkarendben, vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben kívánnak-e tovább működni, vagyis a tannév utolsó két hetére nézve eltérhetnek az 1.2. pontban ismertetett főszabálytól. Minderről az iskola vezetője dönt.[14] Ezek az iskolák tehát ez időszakra akár teljes egészében a normál, nem vírushelyzeti munkarendet is választhatják, amelyben a tanulók és pedagógusok ugyanúgy bejárnak, mint a koronavírus megjelenése előtt.

Ugyancsak az 1.2. pontban részleteztük az iskolák tanulófelügyeleti kötelezettségét. Arról azonban már az iskola jogosult dönteni, hogy a felügyelet keretében milyen jellegű foglalkozást kíván tartani. A következők közül választhat:

  • napközi,
  • szakkör,
  • sportfoglalkozás,
  • egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás,
  • fejlesztőfoglalkozás,
  • egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás.[15]

Amint látjuk, a felsorolásban szerepelnek olyan foglalkozások is, amelyek során a tanulók a tananyag elsajátításához kapnak segítséget, ennek keretében teljesítményük akár értékelhető is. Ennek során azonban ügyelni kell a következőkre. Amint azt a cikk elején ismertettük, a tanév 2020. június 15-éig tart, és ez alól a szabály alól nem ad felmentést egyetlen jogszabály sem.

A tanulók értékelése tehát eddig az időpontig képzelhető csak el, ezután már bármilyen foglalkozáson is vesznek részt, az nem befolyásolhatja a jelen tanévre vonatkozó osztályzataikat, illetve kötelezettségeik teljesítését. Lehetőség van arra, hogy a tanév végéig például az egyéni felzárkóztató foglalkozás során a jegyeiket tekintve rosszul álló tanulók javítsanak az év végi osztályzataikon, de nincs lehetőség arra, hogy ezt június 15. után tegyék meg. (Természetesen nemcsak személyes foglalkozások keretében van lehetőség javításra, vagy érdemjegyek szerzésére, hiszen a felügyeletet nem kérő tanulók tekintetében semmi nem zárja ki a tantermen kívüli, digitális munkarendben történő számonkérést.)

Június 15. után továbbra is szervezhetők olyan személyes foglalkozások a felügyeletet kérő tanulók számára, amelyek a tananyag elsajátítását segíti, de ez természetesen ekkor sem kötelező, az iskola elláthatja felügyeleti kötelezettségét egyszerű napközi keretei között is. Ha azonban a tananyag elsajátítását segítő foglalkozást (is) tart, akkor ezek a foglalkozások egyrészt már nem befolyásolhatják a lezárt tanév értékelését, másrészt pedig még nem befolyásolhatják a következő tanév értékelését, hiszen az még nem kezdődött meg. Felhasználhatók viszont ezek a foglalkozások például az anyag elmélyítésére, vagy a következő tanévre való felkészülésre.

A rendelet június 15-ig arra is lehetőséget ad, hogy az iskola egyéni vagy kiscsoportos foglalkozást a tanulók felzárkóztatása céljából szervezzen azon tanulók számára, akik nem kérnek felügyeletet.[16]

Ezeket a foglalkozásokat a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján szervezheti az iskola, vagyis ha az iskola megítélése szerint egyes tanulók nem tudtak kellően fejlődni a tantermen kívüli, digitális munkarendben, akár technikai, akár személyes, akár egyéb okból. Ha azonban a digitális munkarend tapasztalatai alapján az iskola úgy ítéli meg a helyzetet, hogy elegendő a digitális munkarendben való működés a továbbiakban, vagy a személyes megjelenés ezen tanulókra való kiterjesztése a helyi viszonyok ismeretében nagyobb kockázattal járna, mint amekkora eredményt lehet tőle várni, dönthet úgy, hogy a felügyeletet nem kérő tanulók tekintetében nem él ezzel a lehetőséggel. A rendelet ugyan erre nem tér ki, de a szabályozás logikájából az következik, hogy ilyen személyes megjelenéssel járó foglalkozás csak a felügyeletet kérő tanulók számára lehet kötelező, hiszen akik felügyeletet nem kértek, azok továbbra is digitális munkarendben kötelesek a tanulmányi követelményeket teljesíteni.

Hogy az említett többfajta kiscsoportos foglakozások esetében mennyi is lenne az a maximális létszám, amelyből a csoportoknak állnia kell, arra nincsen szabály. Ennek meghatározását szintén az iskolákra bízza a Kormány, a helyi viszonyok ismeretében ők dönthetnek a létszámról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mindenesetre azt kéri az intézményektől, hogy a tömeges rendezvényeket, ballagásokat, hagyományos tanévzáró ünnepélyek tartását mellőzzék, helyette alternatív módon, kevés résztvevővel tervezzék meg a bizonyítványok átadását is.

E 2. pontban felsorolt lehetőségeket tehát az intézmények kihasználhatják, de ez egyedi döntésüktől függ. Fokozott figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy amennyiben ezekkel az intézmények élnek, akkor be kell tartaniuk az egészségügyi és járványügyi szervek által előírt követelményeket, a vírushelyzet elleni védekezés ugyanis továbbra is elsődleges prioritású.

Ezek a követelmények csak részben alapulnak jogszabályon, részben a Nemzeti Népegészségügyi Központ kifejezetten jelen vírushelyzetre készített ajánlásai. Ezekről részletesen az NNK honlapján lehet tájékozódni.[17]

Felhasznált jogszabályok

220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet az iskolák 2020. júniusi működéséről

215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet az óvodák és bölcsődék újranyitásáról, valamint a nyári táborok megszervezéséről

152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelet a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről

81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről

415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről

11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet a 2019/2020. tanév rendjéről

[1] 215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés

[2] 215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés

[3] 152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelet 5. §

[4] Ezt a jogot az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése biztosította a polgármesterek számára.

[5] 215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés

[6] 215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés

[7] 215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés

[8] 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés

[9] 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés első mondat

[10] 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés

[11] 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 2. §

[12] 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §

[13] 215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet 3. §

[14] 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés

[15] 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés második mondat

[16] 220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés

[17]A bölcsődei és óvodai ellátással kapcsolatban lásd: https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/653-tajekoztatas-a-bolcsodei-es-ovodai-nevelessel-kapcsolatos-jarvanyugyi-szabalyokrol, a táboroztatással kapcsolatban lásd: https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/652-tajekoztatas-a-taboroztatas-soran-betartando-jarvanyugyi-megelozo-szabalyokrol




Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.