A kormányzati szolgálati jogviszony megújuló szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, a kormánytisztviselői kar egységességének erősítését szolgálja. A kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése. A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében főszabályként a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban…
A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, a kormánytisztviselői kar egységességének erősítését szolgálja. A kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése. A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében főszabályként a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban már nem ruházható tovább. Vannak olyan alapvető munkáltatói jogok, amelyek esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) kizárja a delegálást, így nem ruházható át a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása, az alaplétszámba tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása, a betölteni engedélyezett, központosított álláshely- állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása és az állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása.
A jogviszony keletkezése, nyugvása
A kormányzati szolgálati jogviszony betöltése kiválasztási eljárás útján történhet, amely meghívásos vagy pályázati lehet. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Fontos újítás, hogy a Javaslat bevezeti a kormányzati szolgálati jogviszony nyugvásának jogintézményét. Ha a kormánytisztviselő az álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél kívánja foglalkoztatását, akkor az erre vonatkozó jognyilatkozatát a munkahelyváltás tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kell megtennie az őt foglalkoztató álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szerv irányába. A bejelentést követő 30. napig a kormánytisztviselő továbbra is köteles feladatait ellátni, és a 31. naptól nyugszik a kormányzati szolgálati jogviszonya. A nyugvás időtartama alatt illetményre nem jogosult és munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn. Abban az esetben, ha a fogadó kormányzati igazgatási szerv a nyugvás kezdőidőpontját követő 30 napon belül kiállítja a kormánytisztviselő új beosztási okiratát, akkor a kormányzati szolgálati jogviszonya folyamatosnak minősül. Ha nem kerül sor a kormánytisztviselő kinevezésére, a kormányzati szolgálati jogviszonya a nyugvás időpontját követő 31. napon megszűnik.
Kirendelés, kiküldetés
A Javaslat lehetőséget teremt a kinevezéstől eltérő foglalkoztatásra. A kormánytisztviselő kormányzati érdekből kirendeléssel, külszolgálati kirendeléssel és belföldi kiküldetéssel foglalkoztatható a kinevezéstől eltérően, amit a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelhet el. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás azonban a kormánytisztviselőre nézve (például besorolására, korára, egészségi állapotára tekintettel) aránytalan sérelemmel nem járhat, és csak abban az esetben rendelhető el, ha a másik álláshelyhez tartozó feladat ellátása megfelel a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének. A kormánytisztviselőt legkésőbb tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
Kirendelésnek kormányzati érdekből van helye, a miniszterelnök, az általa kijelölt miniszter vagy miniszterek, vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára döntése alapján kormányzati érdekből a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője határozott időre kirendelhető egy másik kormányzati igazgatási szervhez. A kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, és ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. A kirendelés lejártát követően a kormánytisztviselőt a kinevezése szerinti kormányzati igazgatási szerv köteles eredeti álláshelyen tovább foglalkoztatni. A kirendelés időtartama alatt a kormánytisztviselő kinevezésben foglalt álláshelye a munkáltató kormányzati igazgatási szervnél betöltöttnek minősül, így nem vonatkozik rá az a szabály, hogy a hat hónapon keresztül betöltetlen álláshely a központosított álláshely- állományba kerül.
Belföldi kiküldetés az, amikor a kormányzati igazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezi a kormánytisztviselőt. A kormánytisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlója irányítása és utasítása alapján végezi munkáját. Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha a kormánytisztviselő a munkáját szokásosan a kormányzati igazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a kormányzati igazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik.
A határozott idejű áthelyezést felváltja a külszolgálati kirendelés jogintézménye. Külszolgálati kirendelésre során az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a kormánytisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (kihelyező szerv) a kormányzati igazgatási szerv döntése alapján a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kerül kirendelésre. A külszolgálati kirendelés idejére a kormánytisztviselő a kihelyező szerv állományába kerül, beosztási okiratát módosítani kell, a feladatellátás idejének leteltét követően a kormányzati igazgatási szerv állományába visszakerül.
A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése
A vonatkozó rendelkezések közül kifejezetten a Javaslat újdonságait emeljük csak ki.
- A feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása
Ha a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más, a feladatokat hatékonyabban ellátni képes kormánytisztviselővel betöltheti. A változás csak a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. Ilyennek minősül például, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. A kormányzati igazgatási szerv köteles felajánlani annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő a feladatkör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést ésszerű határidőn belül megszerezze. A felajánlandó álláshely meglétéről, annak hiányáról, illetve az álláshely el nem fogadásának következményeiről a kormányzati igazgatási szerv köteles írásban tájékoztatni a kormánytisztviselőt.
- Az érdemtelenség
Új jogintézményként bevezeti a Javaslat bevezeti az érdemtelenséget. Érdemtelenségnek minősül, ha a kormánytisztviselő a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, illetve a feladatait nem a kormánytisztviselőtől elvárható szakmai elhivatottsággal végzi és emiatt nem várható el, hogy a jogviszonyát fenntartsák. Ezen a jogcímen történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A kormánytisztviselőnek azonban a döntés meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felmentés alapjául szolgáló körülményeket megismerhesse és az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse.
A munkaidő
Minimális változást tartalmaz a Javaslat a munkaidő vonatkozásában. A korábbi szabályokhoz hasonlóan deklarálja, hogy a munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), amelynek keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározhatja a munkavégzés kezdő és befejező időpontját (általános munkarend), de már nem mondja ki törvényileg, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 óráig, pénteken 8.00-14.00 óráig tart. A rendelkezés a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezébe adja azt a döntést, hogy a pénteki rövidített munkanapot fenntartja-e. Szintén változatlan, hogy ha általános munkarendtől eltérően kerül a munkaidő-beosztás megállapításra, akkor a kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra (de nem haladhatja meg a munkaidőkeretet, ennek hiányában a heti átlagban a napi 8 órát), heti munkaideje legfeljebb 48 óra (de nem haladhatja meg a munkaidőkeretet, ennek hiányában a havi átlagban a heti 40 órát).
Újdonság viszont, hogy a Javaslat bevezeti a magánszférában ismert „home office” intézményét. A hivatali szervezet vezetőjével való megállapodás esetén a kormánytisztviselő a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérően a lakó- illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti, ha az elvégzendő munka jellege ezt lehetővé teszi, továbbá, ha az otthoni munkavégzés elrendelése vagy lehetővé tétele nem jár a kormányzati igazgatási szerv vagy a kormánytisztviselő számára aránytalan sérelemmel.
A szabadság
A Javaslat jelentősen csökkenti a kormánytisztviselőknek járó szabadságok számát, és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókat megillető szabadságok számához igazítja a őket. Az alapszabadság naptári évenként 25 napról 20 napra csökken, de csökken az alapszabadság mellett járó pótszabadság mértéke is. A pótszabadság mértéke kormánytanácsos besorolásnál három munkanap, vezető-kormánytanácsos besorolásnál öt munkanap, kormány-főtanácsos besorolásnál hét munkanap, vezető-kormányfőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap évente. Szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő pótszabadság helyett vezetői pótszabadságot vehet igénybe, amelynek osztályvezetőnél öt munkanap, főosztályvezetőnél tíz munkanap évente.
Mind a korábbi szabályokhoz képest, mind pedig a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó gyermekes munkavállalókat megillető szabadsághoz képest megduplázza a Javaslat a kormánytisztviselőknek a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság mértékét, így őket majd egy gyermek esetén négy, két gyermek esetén nyolc, kettőnél több gyermek esetén összesen tizennégy munkanap pótszabadság illeti még meg a besorolás szerinti pótszabadság mértéke felett.
Az illetmény
A Javaslat új alapokra helyezi az illetményrendszert, megszüntetve az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a pótlékok rendszerét. A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult, amely a Javaslat szerint álláshelyhez rendelt besorolások szerinti sávokban kerül meghatározásra. Ez a korábbi szabályokhoz képest jelentős emelést jelenthet, így például január 1-től egy minisztériumban dolgozó kormánytanácsos (mint legalsó szint) illetménye 250 000 és 500 000 forint között kerül meghatározásra, míg egy osztályvezető 700 000 és 1 400 000 forint közötti illetményre számíthat. Az illetményt havonta utólag, egy alkalommal, a tárgyhónapot követő ötödik napig kell elszámolni és kifizetni.
A kormánytisztviselő és a kormányzati igazgatási szerv kártérítési felelőssége
A kormánytisztviselő kártérítési felelősségének általános alakzata továbbra is a vétkességi felelősség. Ha a kormánytisztviselő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, az általa a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelességeinek megszegésével szándékos vagy gondatlan magatartással a kormányzati igazgatási szervnek okozott kárt köteles megtéríteni. A kormányzati igazgatási szervet terheli a bizonyítási kötelezettség a kár, a kormánytisztviselői magatartás (kötelességszegés) felróhatósága, valamint az okozati összefüggés tekintetében.
Változik azonban a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozás. A szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén ugyanis a teljes kár megtérítését írja elő a Javaslat. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetében a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő 4 havi illetményét, vagy a tartósan külföldön foglalkoztatott kormánytisztviselő 4 havi ellátmányát. A kormánytisztviselő csak azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott (előreláthatóság), azaz a magatartásával távoli okozati összefüggésben bekövetkezett (általa előre nem látható) következményi károkat nem. Ez érvényes mind a gondatlanul, mind a szándékosan okozott károkra. Kármegosztásra vezet a kormányzati igazgatási szerv vétkes közrehatása, valamint a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének felróható elmulasztása. A kormányzati igazgatási szerv vétkes magatartásának minősül, ha például a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét előzőleg felhívta.
A kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokhoz képest a kormányzati igazgatási szerv kártérítési felelőssége körében az objektív (vétkességtől független) kárfelelősség érvényesül. A kormánytisztviselő köteles bizonyítani a károkozásnak a jogviszonnyal fennálló okozati összefüggését, a keletkezett kárt, illetve annak összegét is. A kormányzati igazgatási szerv előtt nyitva álló kimentési ok körében változás, hogy a Javaslat a működési kör fogalmát felváltja az ellenőrzési kör fogalmával, így akkor mentesül a felelősség alól, ha egyrészt a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha a kárt ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Mindez azt jelenti, hogy a kormányzati igazgatási szerv az ellenőrzési körében bekövetkezett kár megtérítése alól nem mentheti ki magát, azaz felelőssége minden esetben fennáll. Az ellenőrzési körbe tartoznak azok a körülmények (eszközök, energia, kormánytisztviselők), amelyeknek működésére a munkáltatónak tevékenysége során befolyása van. Az ellenőrzési körön kívüli okból keletkező károk megtérítése alól két együttes feltétel teljesülése esetében mentheti ki magát. Mentesülésre csak olyan károkozó körülmény bekövetkezése esetén kerülhet sor, amivel a kormányzati igazgatási szerv nem számolhatott és nem is volt elvárható, hogy e károkozó körülményt elhárítsa. A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőnek azt a kárát is köteles megtéríteni, amely elmaradt jövedelemként jelenik meg.
A kormányhivatal kormánytisztviselőire vonatkozó szabályok
Mindazoknak, akiket kineveznek, kinevezésétől számított egy éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie. Ha a kormánytisztviselő a meghatározott határidőn belül számára felróhatóan elmulasztja az alapvizsga megszerzését, jogviszonya a határidő leteltét követő napon megszűnik. Közigazgatási szakvizsgát kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A vezető kormánytisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát. Ezen túlmenően az is előírható a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonyának létesítéséhez, hogy a kormánytisztviselő államtudományi és közigazgatási felsőfokú képzésben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzése keretében közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget vagy kormányzati tanulmányok szakirányú, megszerzett szakképzettséggel rendelkezzen a jogviszony létesítésének időpontjában vagy meghatározott határidőn belül.
A Javaslat a kormányhivatalok kormánytisztviselőire és ügykezelőire megtartja a szenioritáson alapuló előmeneteli rendszert. A kormányhivatalok kormánytisztviselői és ügykezelői két ügyintézői osztályba sorolhatóak, az általános ügyintézői osztályba és a kiemelt ügyintézői osztályba. Mindkét ügyintézői osztály előmeneteli fokozatokra tagolódik. Az általános ügyintézői osztálynak érettségi és felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő esetén eltérő előmeneteli fokozatai vannak. A kiemelt ügyintézői osztály előmeneteli fokozatai közép- és felsőfokú végzettség esetén is egységesek. Az előmeneteli rendszer alapján mindegyik ügyintézői osztály esetén az első előmeneteli fokozatban három évet kell eltöltenie a tisztviselőnek ahhoz, hogy a következő előmeneteli fokozatba legyen sorolható. A következő előmeneteli fokozatban nyolc évet kell eltöltenie ahhoz, hogy ismét előre legyen sorolható. A negyedik fokozat eléréséhez huszonöt év állami szolgálati jogviszony szükséges.
A kormányhivatalok kormánytisztviselőit is már csak évi 20 nap alapszabadság illeti meg. A pótszabadság mértéke az általános ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő esetén:
– kormányhivatali tanácsos I. és II. besorolásnál évente öt munkanap,
– kormányhivatali főtanácsos I. és II. besorolásnál évente tíz munkanap,
– kormányhivatali vezető-főtanácsos I. és II. besorolásnál évente tizenhárom munkanap.
A kiemelt ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő esetén:
– kormányhivatali szakértő besorolásnál évente öt munkanap,
– kormányhivatali szakértő tanácsos besorolásnál évente tíz munkanap,
– kormányhivatali szakértő főtanácsos besorolásnál évente tizenhárom munkanap.
A vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőket vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke osztályvezetőnél évente tizenegy, főosztályvezetőnél évente tizenhárom munkanap.
