A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 5:73. § (1), (2) bekezdés, 5:78. § (1), (2) bekezdés, 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés c) pont; 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdés, 87/A. § (2) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, a gépjármű a felperes és az alperesi érdekelt közös tulajdonában áll. A járműnyilvántartás adatai alapján a jármű üzembentartója és forgalmi engedély jogosultja a felperes, míg a törzskönyv jogosítottja az alperesi érdekelt. Az alperesi érdekelt nyilatkozatával a jármű üzembentartói jogát visszavonta a felperestől.
Ez alapján az alperes (hatóság) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (R.) alapján a járművet az üzembentartói jog rendezéséig a forgalomból kivonta, megállapítva, hogy a tulajdonostársak nem intézkedtek új üzembentartó bejelentéséről.
Az elsőfokú bíróság eljárása
A bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, mivel szerinte az alperes a megalapozottan megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott. A Ptk. 5:73. § (1) és (2) bekezdései, valamint az 5:78. § (1) és (2) bekezdései alapján a közös tulajdonban álló jármű üzemeltetési jogának visszavonásához az egyik tulajdonostárs nyilatkozata nem elegendő, ezért az alperesi érdekelt nyilatkozata nem eredményezhette a felperes üzembentartói jogának megszűnését, ekként a jármű tulajdonosait nem terhelte az üzembentartó személyében bekövetkezett változás átvezetéséről történő gondoskodás kötelezettsége.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes álláspontja szerint a Kknyt. és a R. a tulajdon és a közlekedésbiztonság védelme érdekében írják elő a közlekedési igazgatási hatóság intézkedési kötelezettségeit. A felperes érvelése szerint a tulajdonhoz fűződő jogot az Alaptörvény kiemelten védi. Az eljárás alapkérdése nem közigazgatási, hanem polgári jogi tárgyú, amelyet a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alapján lehet elbírálni. A Ptk.-t nem általános háttérjogszabályként kellett alkalmazni, hanem olyan jogszabályként, amely rendezi az alacsonyabb rendű jogszabály hiányosságait, és a jogszabályi hierarchiában mutatkozó ellentmondást.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 5:73. § (1) és (2) bekezdéseiből, valamint az 5:78. § (1) és (2) bekezdéseiből vezette le, hogy a közös tulajdonban álló jármű üzemeltetési jogának visszavonásához az egyik tulajdonostárs, jelen esetben az alperesi érdekelt nyilatkozata nem elegendő. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy az adott esetben nem polgári, hanem közigazgatási jogvitában: az alperes közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott cselekményének jogszerűségéről kellett állást foglalnia. E jogvita rendezésére pedig nem kerülhetett volna sor csupán a polgári jog szabályai alapján, mert az alperes eljárására és határozatára irányadó közigazgatási jogi szabályok értelmezése, alkalmazása a közigazgatási per érdemében való megalapozott döntéshez elkerülhetetlen. A Ptk. polgári jogviszonyokat rendező általános tulajdonjogi szabályozása az adott közigazgatási jogvita megítélése szempontjából csupán szubszidiárius jellegű. Következésképpen az alperes határozata jogszerűségének vizsgálatakor referenciaként nem a Ptk., hanem mindenekelőtt a Kknyt. és a R. közúti közlekedési hatósági nyilvántartás vezetésére vonatkozó különös szabályainak kellett volna szolgálniuk. Ugyanakkor a per érdemét érintően a tényállás alapján és az irányadó közigazgatási jogi szabályok tükrében is ugyanarra az eredményre kell jutni, mint amelyre az elsőfokú bíróság jutott.
A R. 46. § (6) bekezdése szerint közös tulajdon esetén a nyilvántartás a jármű valamennyi tulajdonosát tartalmazza. A törzskönyvet és a forgalmi engedélyt a tulajdonosok egybehangzó nyilatkozata alapján a megjelölt tulajdonostárs adataival kell kiállítani és e tulajdonostárs részére kell kiadni. Ebben az esetben a törzskönyvbe be kell jegyezni, hogy a jármű „közös tulajdon”. A forgalmi engedélyt a tulajdonosok egybehangzó nyilatkozatában megjelölt üzembentartó adataival kell kiállítani és azt az üzembentartó részére kell kiadni.
Ez a szabály a Ptk.-nak a tulajdonostársak egyhangú határozatát előíró rendelkezésének leképezése a közigazgatási jog, a közúti közlekedési hatósági nyilvántartás vezetésére nézve. A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Így, ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez (azaz egy újbóli megállapításhoz) úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges.
Az, hogy közös tulajdon esetén az üzembentartó személye minden esetben valóban a tulajdonostársak konszenzusán alapuljon, a tulajdon és a közúti közlekedés biztonságának védelmét, a közúti közlekedési hatósági nyilvántartás közhitelességének biztosításához fűződő egyéni és közérdeket szolgálja, valamint azt, hogy a közlekedési igazgatási hatóságok kellően megalapozott és hitelt érdemlő adatokkal rendelkezzenek a jármű tulajdonosa, üzembentartója személyes adatairól, és a járműokmányok kiállítása a tényleges tulajdoni viszonyok alapján történjen.
A közlekedési igazgatási hatóságnak a járművet akkor kell hivatalból, határozattal kivonnia a forgalomból, ha a nyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a nyilvántartás szerinti üzembentartó üzembentartói joga megszűnt vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli ezt a változást, és az üzembentartó személyében bekövetkezett változás átvezetéséről a tulajdonos határidőn belül nem gondoskodott.
Közös tulajdonban álló jármű esetén a nyilvántartás szerinti tulajdonos bejelentése alatt a jármű valamennyi tulajdonosának egybehangzó nyilatkozata szerinti bejelentést kell érteni. Ennek hiányában járműtulajdonosi kezdeményezésről szó sem lehet. Így a Kúria szerint a konkrét ügyben az alperes sem határozhatott jogszerűen a személygépjármű forgalomból történő kivonásáról. Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.VII.37.706/2023/5.) a Kúriai Döntések 2024/4. számában 99. szám alatt jelent meg.
