Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született és 1. helyezést ért el.
1. A crowdfunding
A közösségi finanszírozás (crowdfunding) a gazdaság megszervezésének egy olyan új módszerét jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók és a vállalkozók közvetlen kapcsolatba kerüljenek már a termék létrejötte előtt. A crowdfunding oldal által nyújtott szolgáltatás gazdaságilag a következőképpen épül fel: a projektgazda feltaláló, vállalkozó vagy művész az általa megvalósítani kívánt ötletet – jellemzően egy prezentációs céllal elkészített videóval – bemutatja a nagyközönség számára. Előzetesen megállapít egy összeghatárt, amit elérve a forrásgyűjtést sikeresnek tekinti. Ez az összeg elsősorban attól függ, hogy mennyi forrásra van szüksége az ötlete megvalósításához. Az oldal felhasználói az így közzétett információk alapján eldönthetik, hogy támogatásra érdemesnek tartják-e a projektgazda elképzelését, és mennyi pénzzel járulnak hozzá a cél eléréséhez. A projektgazda döntésére van bízva, hogy milyen típusú ellenszolgáltatással próbálja ösztönözni a támogatókat.
Az ilyen ellenszolgáltatás léte vagy nemléte, illetve jellege alapján különböztethetjük meg a különböző crowdfunding modelleket üzemeltető szolgáltatásokat.
Donation jellegű modell: a projektgazda nem vállal semmilyen kötelezettséget ellenszolgáltatásként, ezért a támogató altruista megfontolásokból, ingyenesen nyújt támogatást.
Reward jellegű modell: a projektgazda valamilyen dolog tulajdonjogának az átruházását, vagy szolgáltatás nyújtását vállalja a támogatásért cserébe, vagyis ebben az esetben már visszterhes szerződésről beszélhetünk. A „reward” lehet egy egyszerű köszönetnyilvánítás a támogatók felé, de akár a támogatások segítségével elkészített termék egy vagy több példánya.
Lending típusú modell: a támogató és a projektgazda közötti hitelviszonyt jelenti, tehát a projektgazda köteles visszafizetni a kapott támogatást. Természetesen annak sincs akadálya, hogy szerződésükben kamatot kössenek ki a pénz használatának díjaként.
Equity típusú modell: a projektgazda a támogatásért cserébe az általa megalakított jogi személy cég tulajdonjogát megtestesítő (dematerializált) értékpapírt ad át a támogatóknak.
Természetesen a fenti modellek nem szükségszerűen léteznek tiszta formájukban. A crowdfunding oldalak és a projektgazdák a támogatási hajlandóság növelése érdekében vegyes modelleket alakíthatnak ki jellemzően azzal, hogy az ellenszolgáltatás típusát a támogatás mértékéhez igazítják. A forrásgyűjtés következő lépcsőfoka annak a megállapítása, hogy az előre meghatározott határidő elteltével a projekt összegyűjtötte-e a korábban meghatározott pénzösszeget. Ha a válasz nemleges, akkor a támogatók visszaszerzik a rendelkezési jogot az általuk átutalt pénzösszeg felett, másik projektnek adhatják, vagy kérhetik annak visszautalását a bankszámlájukra.
A crowdfunding elterjedésének első állomását az amerikai kickstarter.com nevű szolgáltatás elindulása jelentette, amely gyorsan nagy népszerűségre tett szert a tengerentúlon. A siker természetes velejárója volt, hogy a világon szinte mindenhol megjelentek a hasonló üzleti modell alapján működő szolgáltatások. Az ulule.com az első európai crowdfunding szolgáltatásként alakult meg 2010 októberében. A közösségi finanszírozással foglalkozó honlapok négy fő alaptípusa (donation, reward, lending és equity típusú modellek) közül a donation illetve a reward jellegű szolgáltatásokhoz áll közelebb attól függően, hogy a projektgazda vállalt-e valamilyen ellenszolgáltatást a támogatásért cserébe. A crowdfunding oldal által választott működési modell természetesen hatással van a szolgáltatás szerződéses hátterére. Mi kifejezetten ulule.com és a kapcsolódó partnerszolgáltatásai (Leetchi és Tunz) Általános Szerződési Feltételeinek vizsgálatával mutatjuk be a crowdfunding kötelmi jogi hátterét.
2. A szerződést kötő felek
Az ulule.com által nyújtott szolgáltatás látszólag egységes jogi keretekbe tartozik, valójában azonban a felhasználó összesen három jogi személlyel lép szerződéses kapcsolatba az ÁSZF elfogadásán keresztül. A szűkebb értelemben vett ulule.com biztosítja a felületet a projektek bemutatásához, és az ehhez kapcsolódó közösségi oldalt. Ha egy támogató úgy dönt, hogy pénzt ajánl fel egy projekt számára, akkor azonban már a leetchi által nyújtott pénzpiaci szolgáltatást is igénybe veszi. A leetchi alakítja át az átutalt összeget elektronikus pénzzé, és helyezi azt el a projektek számára fenntartott virtuális pénztárcában. A leetchi felel azért is, hogy sikeres gyűjtés esetén az összegyűlt pénzösszeg a projektgazda rendelkezésére álljon, illetve a leetchi által nyújtott szerződéses keretben valósul meg annak a biztosítása is, hogy sikertelen gyűjtés esetén a támogató visszakapja a rendelkezési jogot az átutalt pénzösszeg felett. A tunz nevű szolgáltatás feladata, hogy az elektronikus pénzt tárolja, így az elektronikus pénz által megtestesített követelés a tunz-val szemben áll fenn. Érdekesség, hogy ezt a változatos szerződéses hátteret a felhasználó csak az ÁSZF-ből ismerheti meg, a leetchi szolgáltatása API-ként került integrálásra az ulule.com honlapba.
| Változó civil világ – 2. átdolgozott kiadás, 2014 |
|---|
|
|
3. Az ulule.com kötelmi jogi rendszere
A crowdfunding oldalak által folytatott üzleti modell forradalminak tűnik az avatatlan szemlélő számára azzal a tulajdonságával, hogy csak az előre meghatározott gyűjtési cél elérésekor kapják meg a projektgazdák a felajánlott összegeket, és a gyűjtés sikeressége esetén sem követelheti az ígért ellenszolgáltatást a támogató, hiszen fennforog annak a veszélye, hogy a projekt nem valósul meg. Ezt a forradalmiságot tükrözi az ilyen honlapok szóhasználata is, az így felajánlott összeget pl. pledge-nek hívják. Ez az újdonsága a szolgáltatásnak azonban látszólagos, hiszen a crowdfunding oldalak tevékenységének minden elemét le lehet írni a már meglévő kötelmi jogi fogalomrendszerünk segítségével.
Az ilyen honlapokon keresztül kötött szerződések kötelmi jogi elemzésének gyakorlati haszna is van: a tartalom szerinti minősítésük alapján fogja a bíróság eldönteni, hogy a Ptk. különös részének mely rendelkezéseit kell alkalmaznia olyan kérdések eldöntésekor, amelyekről a szerződés kifejezetten nem rendelkezett. Az ulule.com felhasználási szerződését megvizsgálva meg kell különböztetnünk a corwdfunding honlappal és annak kapcsolódó szolgáltatóival, valamint a projektgazdával megkötött szerződéseket. Álláspontom szerint a szerződéses csomag részének kell tekinteni a projektgazda által vállalt szolgáltatást is.
A projektgazda és a támogató által kötött szerződést a felek által nyújtott szolgáltatásokon keresztül tudjuk elemezni. A támogató pénzt ad, a projektgazda pedig valamilyen ellenszolgáltatás teljesítését vállalja. A jogviszonyukat a projektgazda által nyújtott jellemző szolgáltatáson keresztül tudjuk minősíteni. Ha az ellenszolgáltatás valamilyen dolog tulajdonjogának átruházását jelenti (pre sale model), akkor az vállalkozási szerződésnek minősül. Ha az ellenszolgáltatás a kapott pénzösszeg és annak kamatai visszafizetését jelenti, akkor hitelszerződésről (lending model) van szó. Ha az ellenszolgáltatás kimerül egy jelképes köszönetnyilvánításban (reward model), akkor lényegileg egy megbízási szerződésről beszélhetünk. Végül pedig, ha a projektgazda nem ajánl fel semmit a támogatásért cserébe, akkor ajándékozási szerződésről beszélhetünk (donation model).
A projektgazda és a támogató által kötött szerződés másik lényeges eleme az a felfüggesztő feltétel, ami alapján az érvényesen létrejött szerződésük nem hatályosul addig, amíg a korábban meghatározott mennyiségű támogatás össze nem gyűlt. Ennek az a következménye, hogy a nem hatályosult szerződés alapján a projektgazda nem követelheti a felajánlott pénzösszeg átutalását. A tágabb értelemben vett ulule.com-hoz kapcsolódó szolgáltatások közül a leetchi szolgáltatása a legjelentősebb. A leetchi-hez érkeznek be a felajánlott összegek a támogatóktól, amit a leetchi elektronikus pénzzé alakít, és azt a tunz szolgáltatásán keresztül tárolja. A leetchi ezután egy virtuális számlán gyűjti a közös célra érkezett támogatásokat, amely virtuális számla kedvezményezettje a projektgazda. Az előzetesen meghatározott gyűjtési cél elérésekor pedig a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja a virtuális számlán szereplő összeget.
Ez az a momentum, amikor a támogató és a leetchi által megkötött megbízási szerződés kapcsolatba lép a támogató és a projektgazda – előző bekezdésben tárgyalt – szerződésével: a leetchi a megbízási szerződésén keresztül a támogató teljesítési segédjévé válik a támogató és a projektgazda közötti kötelmi jogi jogviszonyban. A teljesítési segéd azt a személyt jelenti, akinek a közreműködésével teljesíti a kötelezett a harmadik fél irányába fennálló tartozását.
A tunz által nyújtott szolgáltatást az elektronikus pénz tárolása jelenti. Az elektronikus pénz a kibocsátójával szembeni követelést testesíti meg, vagyis ebben az esetben a tunz-val szemben áll fenn az a követelés, amit az elektronikus pénz névértéken megtestesít. Ha ezt a különálló jogviszonyt az előző két jogviszony relációjába helyezzük, akkor az ahhoz az esethez lesz hasonló, amikor valaki egy harmadik személy kötelezettség-vállalását tartalmazó váltó átruházásával, úgynevezett forgatmányozásával egyenlíti ki a saját tartozását. A szűk értelemben vett ulule.com egyedüli szolgáltatása, hogy megjelenési felületet biztosít a projektgazda által elkészített portfóliónak, vagyis találkozási lehetőséget nyújt a támogatónak és a projektgazdának.
A fenti kötelmi jogi rendszerből kitűnik, hogy a támogató és a projektgazda közötti alapjogviszonyban a crowdfunding oldal nem vesz részt közvetlenül. A szolgáltató egyetlen feladata, hogy közvetítőként elősegíti a felek szerződésének létrejöttét. Ezért a szolgáltatót, esetünkben az ulule.com-ot nem teheti felelőssé a támogató a projektgazda által ígért ellenszolgáltatás elmaradásáért. A támogató kötelmi jogi pozíciójáról egyébként is elmondható, hogy nagyon „gyenge lábakon áll”, hiszen az alapjogviszonyban kifejezésre kerül a projekt megvalósulásának a bizonytalansága, vagyis az inkább szerencseszerződésnek tekinthető. Ha a projektgazda szempontjából vizsgáljuk meg a létrejövő jogviszonyokat, akkor kiderül, hogy a támogató által nyújtott pénzszolgáltatás kifizetését is csak a Ptk. harmadik személy javára nyújtott szolgáltatás szabályai szerint követelheti közvetlenül a szolgáltatótól, a támogató és a LEETCHI közötti megbízási jogviszonyra hivatkozva. Enélkül a kiegészítő jogviszony nélkül a projektgazda gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe kerülne azzal, hogy az összes támogatótól egyesével lenne kénytelen követelni a teljesítést. Ennek az az oka, hogy az alapjogviszony közvetlenül a támogató és a támogatott között jön létre.
| Kommentár a munka törvénykönyvéhez |
|---|
|
|
4. Befejezés
A közösségi finanszírozásról összefoglalásképpen elmondható, hogy az eddig látottakhoz képest egészen új módon biztosít forrásokat a vállalkozók számára azzal, hogy a vállakozás fogyasztóval való találkozását már a termék megszületése előtt lehetővé teszi. Ennek számtalan kedvező hatása van a gazdaság szereplőire. Egyrészt megteremti annak a lehetőségét, hogy hitelintézeti közvetítés nélkül, ezért olcsóbban jussanak forrásokhoz a vállakozók. Másrészt előnyös a fogyasztóknak is azért, mert olyan termékekhez juthatnak hozzá, amik a vállakozásfinanszírozás hagyományos módszerei mellett nem kerülhettek volna piacra. Egy crowdfunding oldalon való megjelenés kiváló lehetőség a vállalkozó számára arra, hogy a terméke iránti piaci igényt lemérje, és mivel nagyon korai szakaszban kerülnek kapcsolatba a fogasztók a vállalkozóval, ezért lehetőségük van arra is, hogy a végleges termék egyes jellemzőire, tulajdonságaira is közvetlen befolyással legyenek.
A magyar jogrendszert vizsgálva a donation és reward típusú crowdfunding oldalak működtetéséhez szükséges jogszabályi keretek már adottak, ezért nincs akadálya annak, hogy az ilyen szolgáltatások hazánkban is elterjedjenek. A lending és equity típusú szolgáltatások magyarországi elindulása előtt még közjogi korlátok állnak, azonban már léteznek külföldi példák arra, hogyan enyhítették ezeket a jogszabályi korlátokat. A világválság után USA-ban és már néhány uniós tagállamban is felismerték a közösségi finanszírozás gazdaságélénkítő hatását, ezért a helyi jogalkotók is a közösségi finanszírozás felkarolásáról döntöttek.
Források, felhasznált irodalom:
http://www.ulule.com/about/terms/
