Szervezett bűnözés és a jog 4. – A szervezett bűnözés elleni fellépés szervezeti keretei


Cikksorozatunk a Szervezett bűnözés és a jog című Wolters Kluwer-kiadvány egyes fejezetein keresztül járja körbe a témakör teljes spektrumát. A negyedik rész rész a szervezett bűnözés elleni küzdelem szervezeti kereteit mutatja be.

Ha érdekli a szervezett bűnözés, és szeretné megérteni a működését, a mozgatórugóit és a struktúráját, ha megismerné a szervezett bűnözés elleni küzdelem – így a fogalommeghatározás, a jelenségre adott állami válaszok, a felszámolásra irányuló stratégiák – alapjait, vagy ha tanulmányozná a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi, illetve eljárásjogi eszköztárát, és foglalkoztatja, hogyan épül fel a szervezett bűnözés felszámolására irányuló hazai szervezetrendszer, esetleg elmélyülne a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdésekben, illetve bírósági gyakorlatban, és megismerné a hazai szervezett bűnözés kiemelt jogeseteit, akkor ajánljuk figyelmébe dr. Nagycenki Tamás művét, a Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában megjelenő, a Szervezett bűnözés és a jog című kötetet, amelyben mindezekről részletesen olvashat. 

Az alábbiakban a műnek A szervezett bűnözés elleni fellépés szervezeti keretei című fejezetéből olvashatnak egy részletet. A sorozat első részét itt, a másodikat  itt, a harmadikat pedig itt olvashatják el.

 Nemzeti Információs Központ

Az alfejezet gerincét a Központokkal a szervezett bűnözés ellen című tanulmányomnak[1] – amelyben bemutattam a szervezett bűnözéssel foglalkozó központ evolúcióját és tevékenységét; kitértem a létrehozásához, működéséhez kapcsolódó aggályokra – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) működésére vonatkozó része képezi, amelyet a hatályos jogszabályokra figyelemmel aktualizáltam.

A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIX. törvény (TIBEK-törvény) nemzetbiztonsági szolgálatként hozta létre a TIBEK-et. A szervezett bűnözés elleni harcban koordinációs feladatokat ellátó új központ SZEBEK-alapokra épült, a törvény általános indokolása utal a SZEBEK létrehozásának okaira, körülményeire, illetve feladataira.

A TIBEK vizsgálta hazánk biztonsági és bűnügyi helyzetét, tájékoztatta a kormányzatot a stratégiai döntések meghozatala előtt, elemzett, értékelt és utasadat-információs egységként működött. A három csoportba sorolható feladatok – általános és szakirányú feladatok a kormányzati tájékoztató tevékenység során, elemző-értékelő területhez kapcsolódó főbb feladatok[2] – szinte megegyeztek a SZEBEK feladataival, a különbséget a törvény indokolása szerint a feladatok végrehajtására rendelt adatkezelési apparátus minősége jelentette.[3] 2022. május 25-ei hatállyal a TIBEK általános jogutódja a nemzetbiztonsági szolgálatként működő Nemzeti Információs Központ lett.[4] A továbbiakban a NIK szervezett bűnözéssel is összefüggő feladatait ismertetem.

A biztonsági, bűnügyi helyzet vizsgálata körében[5] a központ elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét; értékeli az egyes együttműködő szervek által átadott adatokat; figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorhelyzetére vonatkozó információkat, illetve a tendenciákat, az új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít; a közvetlen fenyegetettség, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinál az érintett szervek bevonásával.

A központ a kormányzati tájékoztatás körében, azaz a hírigény-teljesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása során támogatást nyújt a nemzetbiztonsági, bűnügyi, terrorfenyegetettségi kérdésekre vonatkozó stratégiai döntések meghozatalához,[6] ennek keretében javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására, kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához stb.

A NIK a támogató, koordinációs elemző-értékelő feladatkörében[7] elemzi, koordinálja az együttműködő szervek rendelkezésére álló információkat; adatbázisokat kezel elemzési és támogatási célból; nyílt információgyűjtést és -feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet; elemző-értékelő és koordinációs feladatokat végez országos jelentőségű, több szervet érintő ügyekben; tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi, bűnügyi helyzetre, konkrét kockázatokra, bűncselekményekre vonatkozóan; feltárja az együttműködő szervek által folytatott párhuzamos adatkezeléseket (például ugyanazon bűncselekmény, személy vonatkozásában folytatnak titkos információgyűjtést), majd erről tájékoztatja a szerveket; figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és a terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői, illetve terrorista csoportok tevékenységét, kapcsolatait; elemzi a bűnös vagyont, illetve az eredetének leplezését szolgáló vállalkozásokat stb.

A központ utasadat-információs egységként elősegíti a terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekmények megelőzését, felderítését, nyomozását és üldözését.[8] Kizárólag a fenti célok érdekében lehet utasadatot beszerezni, illetve kezelni. A NIK utasadatokkal kapcsolatos feladatai három részre oszthatóak:[9]

  1. nyilvántartást vezet az utasadatokról;
  2. összeveti a beszerzett adatokat az elemző-értékelő tevékenység céljából kezelt adatokkal;
  3. kockázatelemzést végez a fentiekben meghatározott bűncselekményekre, törekvésekre, tevékenységekre vonatkozó információk gyűjtése érdekében.

Az utasadatokból rekonstruálható a terrorista, illetve szervezett bűnözői csoportok tagjainak mozgása.

Amennyiben a központ az említett feladatainak végzése során a terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményekre vonatkozó információt tár fel, feljelentést tesz, előkészítő eljárást kezdeményezhet, illetve javaslatot tehet titkos információgyűjtés lefolytatására.[10]

A központ az együttműködő szervekkel[11] főszabály szerint elektronikus úton tartja a kapcsolatot.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az öt nemzetbiztonsági szolgálat közül a szervezett bűnözés elleni küzdelemben az NBSZ-nek, illetve a NIK-nek van nagyobb szerepe, amíg az AH, KNBSZ, IH szervezett bűnözésre vonatkozó információkat gyűjt, addig az NBSZ támogatást, szolgáltatást nyújt a szervezett bűnözői csoportok felszámolásával foglalkozó szervek részére; a NIK pedig szintetizálja a rendelkezésre álló információkat, stratégiai szinten támogatja a szervezett bűnözés elleni fellépést.

A kötet szerzője dr. Nagycenki Tamás. Címlapképünkön a  Nemzeti Információs Központ logója látható (forrás: www.nik.gov.hu).

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lábjegyzetek:

[1] Nagycenki Tamás: Központokkal a szervezett bűnözés ellen. Belügyi Szemle, 2018/9. 82–106.

[2] Bálint László: A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. In: Resperger István (szerk.): Nemzetbiztonsági alapismeretek. Budapest, Dialóg Campus, 2018. 135.

[3] TIBEK-törvény indokolása, Részletes indokolás – A 16. §-hoz

[4] Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 26. §, 43. §

[5] Nbtv. 8/A. § (1) bekezdés

[6] Nbtv. 8/A. § (2) bekezdés

[7] Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés

[8] Nbtv. 52/H. § (2) bekezdés

[9] Nbtv. 52/H. § (4) bekezdés

[10] Nbtv. 52/H. § (7) bekezdés

[11] Nbtv. 30/A. § Az együttműködő szervek a következők: a) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv; b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv; c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv; d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal; e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok; f) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat; g) az idegenrendészeti hatóság; h) a menekültügyi hatóság; i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv; j) a büntetés-végrehajtás központi szerve; k) a bűnügyi nyilvántartó szerv; l) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve; m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.