A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami a tényállást illeti, az alperest a tulajdonában álló épületrész a felperes társasház 10/100-át meghaladó mértékben jogosítja, illetve kötelezi a tulajdonosi jogok gyakorlására, illetve a kötelezettségek teljesítésére. A közös tulajdonú tetőszerkezet állapotára és a szükséges javítási munkálatok felmérésére az alperes 2014 októbere és 2015 decembere között 4 szakvéleményt készíttetett, és mindösszesen 1 130 000 forint + áfa összegű szakértői díjat fizetett ki. Ezek alapján az derült ki, hogy a tető 9 hónapon belüli teljes felújítása szükséges. Erről az alperes tájékoztatta…

Ami a tényállást illeti, az alperest a tulajdonában álló épületrész a felperes társasház 10/100-át meghaladó mértékben jogosítja, illetve kötelezi a tulajdonosi jogok gyakorlására, illetve a kötelezettségek teljesítésére. A közös tulajdonú tetőszerkezet állapotára és a szükséges javítási munkálatok felmérésére az alperes 2014 októbere és 2015 decembere között 4 szakvéleményt készíttetett, és mindösszesen 1 130 000 forint + áfa összegű szakértői díjat fizetett ki. Ezek alapján az derült ki, hogy a tető 9 hónapon belüli teljes felújítása szükséges. Erről az alperes tájékoztatta a közös képviselőt és a közös költségbe történő beszámíthatóság esetén a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzését is felajánlotta. Az állagmegóvás szükségességét a közös képviselő nem vitatta, de fedezethiány miatt nem tartotta kivitelezhetőnek. Az alperes tulajdonában álló épületrész 2015 nyarán a tetőszerkezet hibái miatt beázott, a károsodások kijavítására az alperes 1 131 510 forint + áfa összeget fizetett ki, további 2 675 954 forint + áfa összeget pedig az általa kötött vállalkozási szerződés alapján, a tetőszerkezet állagmegóvási munkálataira. Mindezek következtében 2014. május 1. és 2016. december 31. között nem teljesítette a közös-költség fizetési kötelezettségét, és 8 716 062 forint összegű tartozást halmozott fel a felperessel szemben.

A felperes keresetében a tartozás megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A követelés jogalapját, és annak összegét az alperes nem vitatta, azonban a szakértői vélemények beszerzésével, az ingatlanában keletkezett kár helyreállításával és a közös tető javításával felmerült követelése erejéig a Ptk. [5:76. § és 6:560. § (1) bekezdés] alapján beszámítással élt. Ezt a felperes alaptalannak tartotta, többek közt azért, mert az alperes a Ptk. előírása ellenére elmulasztotta a tulajdonostársak előzetes értesítését a munkálatok elvégezéséről, amely miatt az alperes megtérítésre nem tarthat igényt.

Az első- és másodfokú eljárás

A bíróság mind a keresetet, mind a beszámítási kifogást alaposnak találta, ezért az alperest a beszámítást követően a különbözet megfizetésére kötelezte. Meglátása szerint az alperes által megrendelt szakvélemények a tető károsodásának megállapításához és a javítási munkálatok meghatározásához szükségesek voltak, az elvégeztetett munkálatok pedig a közös tulajdon állagát óvták, ezért a szakértői díjak, illetve a vállalkozói díj megtérítésére a felperes köteles. Kiemelte, hogy bár az alperes a munkálatok elvégzése előtt megfelelően tájékoztatta a tulajdonostársakat, de az értesítés elmaradása sem vezet volna a térítési igény elvesztéséhez. Mivel az alperes épületrésze a tető rendszeres karbantartásának hiánya miatt ázott be, ezért a helyreállítási költségeket az alperes a felperesre háríthatja.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Hangsúlyozta, hogy jóllehet a társasházi törvény értelmében a közös tulajdonban álló épületrészek felújításáról a közgyűlésnek kell határoznia, mivel azonban a társasházi törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a tulajdonostárs közgyűlési felhatalmazás nélkül végzi el a közös tulajdon halaszthatatlan állagmegóvását, a felmerülő követelést mögöttes szabályként a Ptk. 5:76. §-a alapján kell megítélni. Eszerint az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Mindezek alapján a felújítási munkálatokkal felmerült kiadásait az alperes a felperes követelésébe beszámíthatta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint a társasház gazdálkodása kötött, a közgyűlés el nem vonható, kizárólagos hatáskörben dönt a Ptk. rendelkezéseihez képest speciális társasházi törvény alapján a közös tulajdonú épületrészek állagának megóvásáról és a közös képviselő is csak akkor végeztetheti el a munkálatokat, ha annak fedezete a társasház rendelkezésére áll. Tévesnek ítélte azt a jogértelmezést, amely szerint a társasházi törvény nem szabályozza az állag megóvásához szükséges munkálatok elvégzését, a törvény ugyanis kógens jelleggel vonja meg annak kereteit és a döntéshozatali fórumaként a társasház közgyűlését nevezi meg. A költségek viseléséről nem a tulajdonos dönt, hanem a közgyűlés.

A Kúria megállapításai

A Kúria rámutatott arra, hogy a társasház a közgyűlés által elfogadott éves elszámolások és költségvetések keretei között működik. De ezek a keretek elsősorban a társasház szervezeti működésére mutatnak, a relatíve elkülönült jogalanyiság ugyanis önálló, az egyes tulajdonosoktól elkülönült szervezeti működést indokol. Az alperes által érvényesített költségek azonban a tulajdonjog, pontosabban a tulajdonjog tárgyának védelméhez kapcsolódnak, amelyek valamennyi közös tulajdoni forma, így a társasháztulajdon mint speciális közös tulajdoni forma esetében is azonosak: a közösségi döntéshozatal viszonylagos nehézkessége és a közvetlenül érintett tulajdonos érdekeltsége miatt, az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkák esetére a jog elismeri a közös tulajdon tárgyának javítási, állagmegóvási költségeit megelőlegező tulajdonos megtérítési igényét a tulajdonosi közösséggel szemben.

A társasházi törvény szerint a társasházi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni a társasházi jogviszonyokra. A társasházi törvény közgyűlés kizárólagos hatáskörét meghatározó rendelkezései azonban nem Ptk. alkalmazását kizáró, hanem a társasház szervezeti működésére vonatkozó rendelkezés, amely a Ptk. szabályait választó úgynevezett „kis társasházak” esetében nem is érvényesül.

Az eltérő szabályozási tárgy miatt a Kúria szerint a felhívott rendelkezések nem konkurálnak egymással, ezért az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást a beszámíthatóságáról. Mindezek alapján tehát arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy a társasházi törvény rendelkezése, amely szerint a közösséget terhelő kötelezettségek vállalása a közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik, nem zárja ki a tulajdonostársnak a társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására vonatkozó jogosultságát. A tulajdonos a közös tulajdonú épület állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges költségeit a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben a társasházzal szemben fennálló közösköltség-tartozásába beszámíthatja

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20.554/2018.) a Kúriai Döntések 2019/6. számában 167. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 5:76. §, 2003. évi CXXXIII. törvény 4/A. §, 28. § (1) bekezdés.