Jogszabályfigyelő 2023 – 46. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/160–163. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/160–163. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
A társasházi törvény nem tiltja a tulajdonostársak olyan megállapodását (alapító okirat) vagy határozatát (SZMSZ), amely a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség hátralék megfizetésére a hátralékos tulajdonos és jogutóda egyetemleges helytállását írja elő – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2022/133-135. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/54–57. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést, elengedhetetlen esetben írásbeli döntéshozatalra van lehetőség. A köztestület testületi szerveinek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségének ülése elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.
A jogállamiság és a tisztességes eljárás követelménye veszélyt szenvedhet, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesülését is veszélyeztetheti egy olyan jegyzői birtokvédelmi eljárás, amelyben egy problémára azért nincs jogi válasz, mert az eljárás eleve nem lehet sikeres pontos adatok szolgáltatása nélkül -állapította meg az ombudsman.
A társasházi törvények az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit rögzítő szabálya egyoldalúan kógens: nem zárja ki a felsoroltak mellett további, így a közös tulajdon használatára vonatkozó kötelmek felvételét. Ha az alapító okirat a közös használatra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, e kérdésben a közgyűlés az alapító okiratot érintő, érvényes határozatot nem hozhat – a Kúria eseti döntése.
Július 1-jén lép hatályba a földtörvény módosítása, így a termőföld adásvételeknél új szabályoknak kell megfelelni.
Kihirdették a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, mely többek között a jogi személyekre, társasházakra és köztestületekre is tartalmaz a rendestől eltérő szabályozást. Cikksorozatunk első részében ezeket mutatjuk be részletesen.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a honlapján tette közzé a fővárosi földhivatalok joggyakorlatára vonatkozó szerkesztett állásfoglalást.