A XI. kerülettől New York City-ig – Így emlékszik a Global Legal Hackathonra a 2018-as verseny győztes csapatának tagja
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„Lesz valami jogi hackathon jövő hétvégén, nem akartok elnézni?” – így indult a Revealu csapat Global Legal Hackathon (GLH)-útja 2018 februárjában Budapesten, majd meg sem állt egészen New York City-ig, a legaltech színe-java előtt zajló nemzetközi döntőig.
Sosem voltam korábban hackathonon, így teljesen újoncként léptem be a régi Wolters Kluwer-székházba a XI. kerületben. Egy ilyen megmérettetés lényege, hogy 48 óra alatt kitaláljunk egy szoftveres megoldást valamilyen problémára, ami a jogi világban felmerül. Tulajdonképpen semmi megkötés nincsen, és ez adja a kihívás nehézségét is: olyan helyzetbe kerül az ember ugyanis, hogy nem léteznek előzetes támpontok, sem kiadott feladat, sem megoldandó probléma. Így kreatív szemléletben nemcsak a megoldást szükséges kitalálni, hanem már az igényt is önállóan kell felfedezni.
A megnyitó után erősen gondolkodóba is estünk, hogy merre kellene elindulnunk. Sok csapat már kész ötlettel jött el a versenyre, és a „rajtpisztoly” elsülte után egyből nekiláttak kódolni, ami nem kis súlyt helyez egy „ötlettelen” csapat vállára. Teltek, múltak az órák, már szombat délelőtt volt, és még mindig semmi világmegváltó ötlet… Aztán egyszer csak elindult egy gondolatmenet az akkortájt újdonságnak számító GDPR kapcsán, és így jutottunk el végül ahhoz az ötlethez, amit a fennmaradó rövid időben meg akartunk valósítani. Ilyenkor érkezik el egy ilyen verseny igazán izgalmas része: beindul az úthenger (csúnya szóval a „brainstorming”) és párhuzamosan elkezd körvonalazódni a szoftver maga, a köré felhúzandó üzleti modellel.
A Revealu csapat a GLH New York-i világdöntőjén
Apropó, üzleti modell. Honnan tudna effélét írni, tervezni egy joghallgató? Itt jön képbe a GLH – szerintem – legfontosabb eleme, a csapat. Ahhoz, hogy sikeresen szerepeljünk a versenyen (nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi fordulón is) elengedhetetlen, hogy a team-ben jogászokon, joghallgatókon kívül informatikusok és közgazdászok is legyenek. Emellett kiemelkedő szerepe van egy kreatív készségekkel megáldott dizájnernek is, mivel a verseny nagyon fontos része a prezentáció, így annak külalakja is sokat tud dobni az esélyeinken.
Elképesztő hangulat tapasztalható ilyenkor a helyszínen, amikor mindenki egyszerre dolgozik. A mentorok, szervezők, segítők és a többi csapat tagjai („kémei”) jönnek-mennek, segítenek, ahol tudnak. Aztán elérkezik a prezentációk ideje, ahol végre minden titokról lehull a lepel, és mindenki megtudhatja, hogy min dolgoztak a többiek: a saját kis kétnapos „gyermekét” pedig valamennyi csapat igyekszik a legmeggyőzőbben bemutatni. A prezentációk után végül következik az ítélet órája, amikor a zsűri kiválasztja, hogy kiknek ad lehetőséget arra, hogy megmérettessék magukat a nemzetközi fordulóban. Nekünk két éve bizalmat szavazott a bírálóbizottság, és pár hónappal később a fődíjat is el tudtuk hozni New York-ból, ami életem legnagyobb élményét és egyben legnehezebb kihívását is jelentette.
Ha engem bárki megkérdez, hogy érdemes-e a #GLH2020-ra időt és energiát szánni, a válaszom mindig egy hatalmas igen. Az ember rá van kényszerítve, hogy a jogot ne száraz normaszövegként közelítse meg, hanem informatikai-üzleti szemszögből, ami egy felszabadítóan új nézőpont! Emellett megismerkedhetünk más egyetemek, irodák hallgatóival és jogászaival, a mentorokkal és szervezőkkel – én is így találtam rá a mentorként tevékenykedő dr. Görgényi Orsolyára a Szecskay Ügyvédi Irodából, és lettem később az iroda munkatársa – miközben ráadásul „végtelen mennyiségű” süteményt is ehetünk a szervezők fánkfaláról.
Egy szó, mint száz: keressétek barátaitokat, ismerőseiteket, alkossatok csapatot (vagy ha egyedül jönnétek, az se baj, a helyszínen is lehet megfelelő embereket találni) és vágjatok bele hétvégén egy olyan egyedülálló kihívásba, amiből kizárólag élményeket és a későbbi munkátok során jól kamatoztatható tapasztalatokat szerezhettek!
*A szerző, Dr. Bihary Dániel jogi diplomáját 2019-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, summa cum laude minősítéssel. A Szecskay Irodához ugyanebben az évben csatlakozott.
