AB: nem alaptörvény-ellenes a Be. átmeneti szabálya

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.294/2018/11. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt az I. rendű terheltre kiterjedően megsemmisítette. Ugyanakkor a testület elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 869. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez különvéleményt csatoltak Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László és Szívós Mária.

1. Az alapügy

Jelen ügy indítványozóját a Zalaegerszegi Járásbíróság a 6.B.497/2017/52. számú ítéletével zsarolás bűntette, testi sértés vétsége, kábítószer kereskedelem bűntette és kábítószer birtoklás bűntette miatt ítélte el öt év szabadságvesztésre, a büntetés tartamát a másodfokú bíróság hat évre emelte fel. Az indítványban foglaltak szerint a bírósági eljárás során pártatlannak nem tekinthető bírók jártak el a másodfokú eljárásban, ugyanis a büntetőeljárás 2016. október 7. napján, az Be. átmeneti rendelkezéseiben meghatározott határidő, 2016. november 30. előtt indult és 2018. december 18. napján fejeződött be. A másodfokú eljárásban a tanács elnökeként és a tanács tagjaiként eljáró bírók valamennyien részt vettek a nyomozati szakban az előzetes letartóztatás elleni fellebbezés elbírálásában is és valamennyi esetben a panaszos terhére döntöttek.

Az indítványozó kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság a 21/2016-os határozatában alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Ezt az új Be. szabályozása figyelembe is vette, ám az átmeneti rendelkezések között található, az indítványozó által támadott szabály szerint a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaira ez a kizárási ok csak a 2016. november 30-a után indult büntetőeljárásokban irányadó. Erre tekintettel a támadott rendelkezés ellentétes az Alaptörvényben rögzített pártatlanság elvével és nem felel meg a korábbi alkotmányos követelménynek sem.

Ezen túlmenően az indítványozó a támadott ítéletekkel összefüggésben előadta, hogy a másodfokú eljárásban a tanács elnökeként és a tanács tagjaiként eljáró bírók valamennyien részt vettek a nyomozati szakban az előzetes letartóztatás elleni fellebbezés elbírálásában is, ami sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, azon belül is a pártatlanság elvét.

2. A döntés indokai

A döntés befogadása körében az AB annak tulajdonított jelentőséget, hogy az indítvány a kizárt bírók eljárásával, illetve a Be. támadott rendelkezésével összefüggésben megfelel az Abtv. 29. §-ában megállapított feltételeknek, kizárt bíró eljárása ugyanis bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét veti fel, a támadott jogszabályi rendelkezés pedig, az Alkotmánybíróság kizárással kapcsolatos gyakorlatára tekintettel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel.

Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során először is leszögezte, hogy a bírák büntetőeljárásokban való kizárásával kapcsolatos, korábban kimondott alkotmányos követelmények a régi büntetőeljárási törvényhez kapcsolódtak. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy az Alkotmánybíróság kizárással kapcsolatos gyakorlata és ahhoz kapcsolódóan az Alaptörvény értelmezése is figyelmen kívül hagyható lenne. Továbbra is ellentétes tehát a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező pártatlanság követelményével, ha a büntetőeljárásban a bírósági szakaszban olyan bíró jár el, aki a vádemelést megelőzően nyomozási bírói feladatokat látott el az ügyben.

Az Alkotmánybíróság azonban rámutatott, hogy következetes gyakorlata szerint ha a vizsgált jogszabálynak van olyan értelmezése, amely az Alaptörvényből fakadó követelményeknek megfelel, vagyis az alapjogsértő helyzet megfelelő jogértelmezéssel feloldható, akkor az Alkotmánybíróság a hatályos jog kíméletével jár el, és elkerüli a jogszabályi rendelkezés megsemmisítését. Mivel ez ebben az esetben fennáll, ezért az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárási törvény megsemmisítésére irányuló panaszt, a támadott ítéletek vonatkozásában pedig az Alkotmánybíróság azt hangsúlyozta, hogy a nyomozás során eljáró bírók nem járhattak volna el ítélkező bíróként. Mivel a jogerős ítéletet hozó bírói tanács összetétele nem felelt meg a pártatlanság elvének, ezért az Alkotmánybíróság a Zalaegerszegi Törvényszék támadott ítéletét megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.

Kapcsolódó cikkek:


Szigorították a védelmi intézkedéseket
2021. március 5.

Szigorították a védelmi intézkedéseket

Kihirdetésre került a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló Korm. rendelet, mely további korlátozásokat vezet be a kijárási tilalmon kívüli időszakra (reggel 5 óra és este 8 óra között) március 8-ától.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján
2021. március 5.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján

A bíró pártatlanságát nem teheti kétségessé más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései, vagy akár az a tény, hogy a korábbi ügyben valamely fél vagy érdekelt számára kedvezőtlen határozatot hozott – a Kúria eseti döntése.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban
2021. március 4.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban

A Wolters Kluwer kiadó gondozásában, dr. Békés Balázs szerkesztésében megjelent, A bizalmi vagyonkezelés kézikönyve című kiadvány multidiszciplinárisan mutatja be a bizalmi vagyonkezelést, részletesen tárgyalja a polgári jogi, adójogi, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi és a közigazgatási felügyeleti szabályokat, illetve külön angol nyelvű fejezetekben, külföldi szerzők mutatják be számos ország trust, illetve vagyonkezelési előírásait. Cikksorozatunk következő részében a bizalmi vagyonkezelés és a házassági vagyonjog összefüggéseit mutatjuk be a könyv vonatkozó részletének a segítségével. A részlet szerzője dr. Menyhárd Attila.

Az apai jogállást keletkeztető tények
2021. március 3.

Az apai jogállást keletkeztető tények

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljes körűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunkban ezúttal az apai jogállás keletkezéséről írt magyarázat egy részletét olvashatják el.