AB: nem alaptörvény-ellenes a Be. átmeneti szabálya

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.294/2018/11. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt az I. rendű terheltre kiterjedően megsemmisítette. Ugyanakkor a testület elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 869. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez különvéleményt csatoltak Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László és Szívós Mária.

1. Az alapügy

Jelen ügy indítványozóját a Zalaegerszegi Járásbíróság a 6.B.497/2017/52. számú ítéletével zsarolás bűntette, testi sértés vétsége, kábítószer kereskedelem bűntette és kábítószer birtoklás bűntette miatt ítélte el öt év szabadságvesztésre, a büntetés tartamát a másodfokú bíróság hat évre emelte fel. Az indítványban foglaltak szerint a bírósági eljárás során pártatlannak nem tekinthető bírók jártak el a másodfokú eljárásban, ugyanis a büntetőeljárás 2016. október 7. napján, az Be. átmeneti rendelkezéseiben meghatározott határidő, 2016. november 30. előtt indult és 2018. december 18. napján fejeződött be. A másodfokú eljárásban a tanács elnökeként és a tanács tagjaiként eljáró bírók valamennyien részt vettek a nyomozati szakban az előzetes letartóztatás elleni fellebbezés elbírálásában is és valamennyi esetben a panaszos terhére döntöttek.

Az indítványozó kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság a 21/2016-os határozatában alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Ezt az új Be. szabályozása figyelembe is vette, ám az átmeneti rendelkezések között található, az indítványozó által támadott szabály szerint a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaira ez a kizárási ok csak a 2016. november 30-a után indult büntetőeljárásokban irányadó. Erre tekintettel a támadott rendelkezés ellentétes az Alaptörvényben rögzített pártatlanság elvével és nem felel meg a korábbi alkotmányos követelménynek sem.

Ezen túlmenően az indítványozó a támadott ítéletekkel összefüggésben előadta, hogy a másodfokú eljárásban a tanács elnökeként és a tanács tagjaiként eljáró bírók valamennyien részt vettek a nyomozati szakban az előzetes letartóztatás elleni fellebbezés elbírálásában is, ami sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, azon belül is a pártatlanság elvét.

2. A döntés indokai

A döntés befogadása körében az AB annak tulajdonított jelentőséget, hogy az indítvány a kizárt bírók eljárásával, illetve a Be. támadott rendelkezésével összefüggésben megfelel az Abtv. 29. §-ában megállapított feltételeknek, kizárt bíró eljárása ugyanis bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét veti fel, a támadott jogszabályi rendelkezés pedig, az Alkotmánybíróság kizárással kapcsolatos gyakorlatára tekintettel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel.

Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során először is leszögezte, hogy a bírák büntetőeljárásokban való kizárásával kapcsolatos, korábban kimondott alkotmányos követelmények a régi büntetőeljárási törvényhez kapcsolódtak. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy az Alkotmánybíróság kizárással kapcsolatos gyakorlata és ahhoz kapcsolódóan az Alaptörvény értelmezése is figyelmen kívül hagyható lenne. Továbbra is ellentétes tehát a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező pártatlanság követelményével, ha a büntetőeljárásban a bírósági szakaszban olyan bíró jár el, aki a vádemelést megelőzően nyomozási bírói feladatokat látott el az ügyben.

Az Alkotmánybíróság azonban rámutatott, hogy következetes gyakorlata szerint ha a vizsgált jogszabálynak van olyan értelmezése, amely az Alaptörvényből fakadó követelményeknek megfelel, vagyis az alapjogsértő helyzet megfelelő jogértelmezéssel feloldható, akkor az Alkotmánybíróság a hatályos jog kíméletével jár el, és elkerüli a jogszabályi rendelkezés megsemmisítését. Mivel ez ebben az esetben fennáll, ezért az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárási törvény megsemmisítésére irányuló panaszt, a támadott ítéletek vonatkozásában pedig az Alkotmánybíróság azt hangsúlyozta, hogy a nyomozás során eljáró bírók nem járhattak volna el ítélkező bíróként. Mivel a jogerős ítéletet hozó bírói tanács összetétele nem felelt meg a pártatlanság elvének, ezért az Alkotmánybíróság a Zalaegerszegi Törvényszék támadott ítéletét megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.

Kapcsolódó cikkek:


2021. június 30-ig meghosszabbítják a hitelfelmondási tilalmat és a hiteltörlesztési moratóriumot
2020. október 22.

2021. június 30-ig meghosszabbítják a hitelfelmondási tilalmat és a hiteltörlesztési moratóriumot

A törvény célja, hogy egyes kiemelt társadalmi csoportok (például nyugdíjasok, a gyermeket nevelő szülők, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak) számára a hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségére vonatkozó hiteltörlesztési, fizetési moratórium továbbra is fennmaradjon, illetve a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálása.

Ingatlanjog 5. – A keresetlevél tartalmi elemei
2020. október 21.

Ingatlanjog 5. – A keresetlevél tartalmi elemei

Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – az ötödik részben a keresetlevél tartalmi elemeinek a kérdéskörében.

Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?
2020. október 20.

Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?

A belföldi kikapcsolódásaink során érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, sportlétesítmények és hasonló intézmények hogyan felelnek az általunk elszenvedett kárért.

Összefoglaló a MÜK küldöttgyűléséről
2020. október 19.

Összefoglaló a MÜK küldöttgyűléséről

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése 2020. szeptember 14-i ülését a járványhelyzetre tekintettel sajnos el kellett halasztani. A napirenden szereplő kérdések azonban részben olyanok voltak, amelyek nem tűrtek halasztást, és mert a küldöttgyűlés ülésére 2020. szeptember 1. napján kiküldött napirendek tekintetében előzetesen egyetlen érdemi észrevétel sem érkezett, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége 33 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy az előterjesztéseket – a szabályzattervezetek ismételt, e-mailes egyeztetésre bocsátását követően – a Küldöttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalára utalja.