Adatvédelmi jogsértés a hírműsorban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH 5.000.000,- Ft adatvédelmi bírságot szabott ki egy műsorszolgáltatóra, mert egy balesetről készült beszámolójában a balesetet elszenvedő kiskorú azonosítható volt.

Az alapügy

A Kérelmező szülője útján nyújtott be kérelmet a NAIH-hoz, amelyben előadta, hogy egy televíziós műsorban elhangzott az az információ, hogy a Kérelmező égési sérülést szenvedett, ami testének 40%-át érintette, valamint, hogy kórházban több napig altatták, válságos állapotban volt, intenzív osztályon kezelték, lélegeztetőgépen volt és gyomorszondán keresztül táplálták. A riportban elhangzik, hogy az eset mely településen történt, videofelvétel, illetve képfelvétel jelent meg az utcáról, illetve a társasházról, ahol laknak, valamint bemutatásra került egy szomszéddal készített interjú is. A riport végén elhangzik a gyermek keresztneve.

A kérelem szerint a Kérelmezett a Kérelmező családját is megkereste az esettel kapcsolatban, de a Kérelmező családja kifejezetten közölte, hogy az interjútól elzárkózik, és nem kívánják, hogy bármilyen információ megosztásra kerüljön a családjukról. A műsorban is elhangzik az a tény, hogy a Kérelmező családja nem kívánt nyilatkozni.

A balesettel kapcsolatban szülő az ismerőseinek a privát Facebook profilján beszámolt arról, hogy milyen a Kérelmező állapota és mik történtek vele a kórházban, így a Kérelmezett feltehetően onnan szerzett tudomást az esetről. Külön felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a privát oldalon megjelent információkat elferdítve és a nagyobb szenzációkeltés reményében kiszínezve adták tovább a riportban.

A Kérelmező kérte a Hatóságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, és kötelezze a Kérelmezettet, hogy a Kérelmezőről általa kezelt összes személyes adatot törölje.

A Kérelmezettnek nem volt tudomása arról, hogy a Kérelmező Messenger üzenetet küldött volna, és a Messenger üzenet nem is tekinthető hivatalos kapcsolatfelvételnek, mert az adással, riportokkal kapcsolatos megkereséseket postai úton és e-mailben fogadja, azonban tudomásuk szerint a Kérelmező sem az adást megelőzően, sem az adást követően nem küldött levelet vagy egyéb megkeresést részükre. Amennyiben a Kérelmező előzetes tiltakozását jelzi, úgy a médiatartalom átszerkesztésére lett volna lehetőség, azonban a Kérelmező sem előre, sem utólag nem kereste a Kérelmezettet ilyen tárgyú kéréssel, ezért a médiatartalom módosítására nem volt lehetőség.

A balesettel kapcsolatos információkat az OMSZ és a Tűzoltó Egyesület hozta nyilvánosságra, a híradással az Alaptörvényben és az Smtv-ben rögzített tájékoztatási kötelezettségüknek tettek eleget. A tájékoztatás alkalmas volt arra, hogy a balesetveszélyre felhívja a figyelmet, ezáltal, megakadályozza, hogy több ilyen baleset történjen.

Álláspontjuk szerint a híradás nem sértette a Kérelmező személyes adatainak védelméhez fűződő jogát, mivel a Kérelmező nem volt felismerhető, a Kérelmező keresztneve alapján legfeljebb az őt ismerő személyek ismerhetik fel, akik a Kérelmező adatait egyébként is ismerik.

A NAIH döntése

A NAIH szerint a Tűzoltó Egyesület által a közösségi oldalon közöltek esetében a helyszín megjelölése egyértelmű, az érintett magánszemélyekről elhangzik, hogy „két fiatal fiú„, azonban ezen felül egyéb adat nem olvasható, így az érintettek lehetséges körét nem szűkíti le olyan mértékben, hogy abból az azonosítás egyértelműen lehetséges legyen (pl. valaki vendégként, rokonként is tartózkodhatott volna a helyszínen). A bejegyzés alapján az azonosítás lehetősége azok szűk körében állhat fenn a környéken lakók vonatkozásában, akik az esetről egyéb információval rendelkeztek, ami alapján a bejegyzéshez tudták kötni a baleset alanyát.

A műsorban az OMSZ által adott információk sem a baleset helyszínére, sem a sérültekre vonatkozóan nem tartalmaztak azonosításra alkalmas adatokat, az OMSZ áltat tett nyilatkozat önmagában nem alkalmas az érintett azonosítására.

A Tűzoltó Egyesület és az OMSZ tehát a tűzesetről és a mentési eseményről számolt be. Ezen információk közlésén felül a Kérelmezett tudósítása során a műsorban elhangzottak adatok a keresztnevén nevezett érintettnek a mentési eseményt követő kórházi kezeléséről, az érintett egészségi állapotáról az egészségügyi intézményben történt kezelése alatt. Ez utóbbi információk forrását a Kérelmezett az Smtv. vonatkozó szabályára hivatkozva nem fedte fel, azonban az OMSZ és a Tűzoltó Egyesület nyilatkozata alapján egyértelmű, hogy azok forrása nem a két szervezet volt, hanem egy magánszemély.

Az Smtv. 21. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért. Tehát az, hogy egy sajtótermék, vagy szervezet közöl egy személyes vagy különleges adatot, nem mentesíti az azt forrásként használó, és utánközlő másik médiumot az alól, hogy megvizsgálja, valóban közölhető-e azonos tartalommal az átvett cikk, hír, vagy információ.

A NAIH álláspontja szerint a riport az összes elhangzott információval együttesen és összességében alkalmas volt arra, hogy azt végig nézve egyes nézők számára az érintett azonosítható legyen. A lakóház és környezete bemutatásával együtt a gyermek keresztnevének és a fiatal korosztályba tartozásának közlése, majd az az információ, hogy „a család nem kívánt nyilatkozni”, együttesen egyértelművé tették, hogy a híradás alanya az adott házban élő család. Az adott településen, a bemutatott házhoz és családhoz kapcsolható keresztnéven nevezett fiatal, mint információk összessége egyértelműen azonosítja az őt ismerők előtt.

Megállapítást nyert tehát, hogy azonosítható érintettről szólt a híradás, és az ő egészségi állapotára vonatkozó számos egészségügyi adat került közlésre. Azonosítható érintett adatainak kezelésére, nyilvánosságra hozatalára pedig megfelelő adatkezelési céllal és jogalappal kell rendelkezni.

Az adatkezelés célja

A Kérelmezett az adatkezelés céljaként a közvélemény tájékoztatását, mint közérdekű feladat végrehajtását jelölte meg, hivatkozva az Alaptörvényre – amely a személyes adatok védelméhez való jog mellett a sajtószabadságot és a sajtó sokszínűségét is védi – és az Smtv. 13. §-ára.

Magyarország Alaptörvénye a személyes adatok védelméhez való jogot, a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát is az alapvető jogok között nevesíti, így a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alkotmányos alapjog érvényesítésének a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog védelmével együtt kell megvalósulnia.

Az Mvtv. alapján a magánélethez való jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható.

Tehát az általános elvárás a sajtó részéről feladata teljesítése során a tájékoztatási kötelezettség biztosításával egyidejűleg a magánélet és a személyiségi jogok védelmét szem előtt tartó egyensúly fenntartása.

A Hatóság álláspontja az, hogy az Alaptörvénnyel és az Mvtv-vel összhangban a sajtónak az adatkezelési tevékenysége körében minden esetben vizsgálnia kell azt, hogy a megjelenített, nyilvánosságra hozott személyes adat feltétlenül szükséges-e a cél eléréséhez – jelen esetben az eseményről történő tájékoztatáshoz – vagy a tájékoztatás eléri a célját az adatok nyilvánosságra hozatala nélkül.

Tekintettel arra, hogy jelen esetben a híradás nem egy meghatározott személyről szólt, amikor nyilvánvalóan elengedhetetlen az azonosított megjelenítése, hanem az eseményről, az arról való tájékoztatás a NAIH álláspontja szerint megvalósulhatott volna olyan formában, hogy az érintett azonosítására alkalmas információkat nem közölnek. A települést nem nevezik meg, az épületet illusztráció formájában mutatják, a sérült keresztnevét nem közlik. Az érintett azonosítását lehetővé tevő információk közlése semmilyen plusz információval nem szolgált a híradás közérdekű célja tekintetében.

A NAIH ugyanakkor osztja a kérelemben fejt kifejtetteket, miszerint a híradás nem volt teljes mértékben alkalmas a megjelölt közérdekű feladat betöltésére sem, nem tartalmazott semmilyen érdemi információt a hasonló balesetek elkerülése érdekében, nem minősült figyelemfelhívásnak a balesetet okozó szer alkalmazásának veszélyeivel kapcsolatban. Azon közlésen kívül, hogy a sérült „nem megfelelően”, illetve „rosszul” használta semmilyen egyéb, a hasonló balesetek megelőzését szolgáló közérdekű információ nem hangzott el, nem derült ki, mi számít „rossz” használatnak, mi volt az a használati mód, amely a balesetet okozta, hogyan lenne elkerülhető egy hasonló baleset, és lényegében a híradás jelentős részében a sérült egészségi állapotának részletezése állt.

Az adatkezelés jogalapja

A Kérelmezett konkrét, GDPR-nak megfelelő jogalapot nem jelölt meg a nyilatkozatában, hanem általában hivatkozott a sajtónak az Smtv-ben lefektetett tájékoztatási kötelezettségére.

A NAIH kifejtette, hogy az újságírásra, mint közérdekű tevékenységre való hivatkozás általánosságban nem fogadható el az adatkezelés jogalapjaként. Ennek oka, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti jogalap valamilyen jogszabály által ilyennek minősített közfeladathoz kapcsolódó adatkezelési tevékenységhez fűződhet. Az újságírás ugyan közérdekű tevékenység, de nem közfeladat a GDPR szempontjából.

Mindebből az következik, hogy általában az újságírással kapcsolatos valamennyi adatkezelés – ami nem hozzájáruláson alapul – a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalapon történhet meg.

Az általános adatvédelmi rendelet (47) preambulum-bekezdése alapján, ha az adatkezelés jogalapja a jogos érdek, akkor előzetesen érdekmérlegelést kell elvégezni, melynek keretében többek között meg kell határozni a jogos érdeket, az érintettre gyakorolt hatást, továbbá azt, hogy az adatkezelés szükséges, illetve arányos-e, valamint mérlegelni kell, hogy a jogos érdek vagy pedig az érintetti jog-e a magasabb rendű.

A Kérelmezett hivatkozott arra, hogy az érintett hozzájárulásának beszerzése sok esetben – például bűncselekményekről való tudósítás során – ellehetetlenítené a feladat elvégzését. Erre a fent kifejtettek érvényesek, tehát nem minden esetben kell, hogy hozzájáruláson alapuljon a tudósítás, azonban az érdekek mérlegelése elkerülhetetlen.

Az, hogy a híradás érintettje, illetve jelen esetben a Képviselő a szűk ismeretségi körrel zárt körben bizonyos adatokat megosztott, nem jelentett jogalapot arra, hogy ugyanezen adatokat a médiatartalom-szolgáltató nyilvános sugárzás útján a teljes nézőközönség elé tárja.

A Kérelmezett tehát a Kérelmező személyes és különleges adatai nyilvános közlésére megfelelő jogalappal nem rendelkezett, ezzel megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdését és a 9. cikk (1)-(2) bekezdését.

A híradás a nem közszereplő magánszemély személyi körülményeire, illetve egészségi állapotára vonatkozó adatokat közölt indokolt cél és jogalap nélkül, amely a Hatóság szerint az érintett magánszférájának sérelmét okozta.

Az érintett tiltakozása

A NAIH értelmezésében a „bármikor” kitétel minden olyan esetre vonatkozik, amikor az érintett kinyilváníthatja az akaratát, adott esetben akkor is, amikor a tényleges adatkezelés – itt nyilvánosságra hozatal – még nem valósult meg, de az érintett tudomással bír az adatkezelő szándékáról.

A Kérelmező hozzátartozója által küldött üzenet a hozzájárulás meg nem adásán felül a NAIH álláspontja szerint egyértelmű tiltakozásnak minősül, a megfogalmazása másként nem értelmezhető – „nem szeretnénk, ha megjelenne sehol” – tudván a megkérdezett személy részéről, hogy országos elérésű médiatartalom-szolgáltató felkérésére válaszol.

A Kérelmezett nem mutatott fel olyan kényszerítő erejű jogos érdeket, amely indokolta volna azt, hogy az előzetes tiltakozás ellenére mégis indokolt volt az érintettről az azonosításra alkalmas adatokat közölni úgy, hogy a híradás célja maradéktalanul elérhető lett volna enélkül is.

A NAIH úgy foglalt állást, hogy ezzel a Kérelmezett megsértette a GDPR 21. cikk (1) bekezdését, amikor a Kérelmező helyett nyilatkozó által tett, de nyilvánvalóan a Kérelmezőre vonatkozó információk kezelése elleni tiltakozásnak nem tett eleget.

Amennyiben fizikailag cselekvőképtelen állapotú érintettről készülnek híradást adni, aki sem hozzájárulást, sem tiltakozást nem tud megfogalmazni, nem lehet az adatkezelést arra alapítani, hogy az érintett úgysem tudja szándékát kifejezni, mivel ez ellentétes a tisztességes adatkezelés GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvi rendelkezésével.

Mindemellett a kiskorú adataira vonatkozó jognyilatkozat megtételére a törvényes képviselő jogosult, amely a szülői felügyeletet gyakorló szülőt jelenti, így nem tekinthető jogszerűnek és tisztességesnek a testvér nyilatkozatát kérni a megjelenítéssel kapcsolatban. De ha már a szerkesztő annak a nyilatkozatát próbálta beszerezni, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó tiltakozását mindenképpen figyelembe kellett volna venni.

A tiltakozási jogot ilyen esetben nem lehet megkerülni azzal, hogy a törvényes képviselő nyilatkozata hiányában a további megkeresett válaszadó nyilatkozatát az adatkezelő figyelmen kívül hagyja. Jelen esetben nyilvánvaló volt, hogy a megkeresett családtag a család egésze nevében válaszolt, a „családilag” fordulat nyilvánvalóan azt takarja, hogy a nyilatkozatban a törvényes képviselő akarata is megjelent.

Az adatkezelés érintettjének nem kötelessége tudni, hogy melyik az a hivatalos kommunikációs csatorna, amelyen keresztül nyilatkozatot terjeszthet elő, különösen annak fényében, hogy jelen esetben az adatkezelő munkatársa nem ezen a csatornán kereste fel a Kérelmező hozzátartozóit a nyilatkozatukat kérve.

A NAIH álláspontja szerint a szerkesztői szakmai szabadsággal érvelés nem mentesíti a Kérelmezettet az adatkezelői felelősség alól, tekintettel arra, hogy a GDPR 4. cikk 7. pontja értelmében a Kérelmezett minősül adatkezelőnek. A Kérelmezett az, aki megszervezi az adatkezelés folyamatát és kialakítja annak körülményeit. Az adatkezelő legfontosabb jellemzője az, hogy érdemi döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, és felelősséggel tartozik az adatkezelés valamennyi, az általános adatvédelmi rendeletben rögzített kötelezettség teljesítéséért.

A fenti jogsértések miatt a NAIH 5.000.000,- Ft bírságot szabott ki az adatkezelő műsorszolgáltatóra.

(naih.hu)

---