Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Felnőttképzésre, egyetemekre, szakképzésre és szakmai vizsgáztatásra is megállapít régi-új átmeneti szabályokat az Átmeneti időszakról szóló törvény. Emellett kiemelten a Nemzet Közszolgálati Egyetemre is tartalmaz speciális rendelkezéseket.
Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek az oktatás területére, azon belül is a felsőoktatásra, a felnőttképzésre és a szakképzésre vonatkozó szakaszait mutatjuk be, melyek június 18-án léptek hatályba.
(Cikksorozatunk eddig megjelent részeiben olvashat a jogi személyekre, társasházakra, köztestületekre vonatkozó átmeneti szabályokról, az utazási kedvezményekről és munkahelyvédelmi bértámogatásról, a foglalkoztatási kedvezményekről, keresetpótló juttatásról és SZÉP kártyáról, valamint a fizetési moratóriumról és a kedvezményes THM-ről az Átmeneti időszakról szóló törvény vonatkozásában.)
A szakképzésre vonatkozó átmeneti szabályok
A részben a 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) bevezetett, részben már létező három, a személyes jelenlétet nem igénylő képzési formát megtartja az Átmeneti időszakról szóló törvény, és a szakképzések esetében megengedi, hogy a 2019/2020. tanév az iskolaigazgató döntése szerint befejezhető legyen a veszélyhelyzetet megelőző munkarend mellett távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként is. Ebben a tanévben a tanulók év végi osztályzatát függetlenül a tanulmányi követelmények teljesítettségétől a tanítási év közben adott érdemjegyek alapján kell megállapítani. További jelentős könnyítést ad a törvény azzal, hogy a tanulmányi követelményeit teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben az adott tanuló az évfolyamának előírt összefüggő szakmai gyakorlat legalább 60 %-át teljesítette.
A következő, szeptemberben kezdődő 2020/2021. tanévre vonatkozóan előírja, hogy az október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező vizsgalehetőséget biztosítani az olyan tanuló számára is, aki a veszélyhelyzet időtartama alatt azért nem volt vizsgára bocsátható, mert nem teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények 60 %-át. Ennek feltétele, hogy az iskola (illetve a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet) által augusztus 24. és október 2. között kötelezően megszervezendő gyakorlati képzést a tanuló sikeresen teljesítse.
A technikum érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe a következő, 2020/2021. tanévben bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével az a tanuló is, aki a veszélyhelyzet következtében nem tette le az érettségi vizsgát azzal a megkötéssel, hogy a szakmai vizsgaidőszakot megelőző utolsó érettségi vizsga vizsgaidőszakában, de legkésőbb a képzés első tanévének utolsó napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Ha ez nem sikerül, akkor megszűnik a tanulói jogviszonya.
Ez a rész azon tanulók technikusi szakképzésbe történő bekapcsolódása érdekében szükséges, akik a veszélyhelyzet miatt nem tudtak érettségizni.
Szakmai vizsgák megszervezése, bejelentése
A veszélyhelyzet miatt felfüggesztett szakmai vizsgákat (felnőttképzés és szakképzés esetében is) a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig kell befejezni. Erre, és a pótvizsgákra a komplex szakmai vizsgáztatásról szóló kormányrendelet 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. A Korm. rendeletet megismételve a szakmai vizsga esetében igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán.
A szeptember 15. előtt kezdődő szakmai vizsgáknál a vizsgaszervezőnek a szakmai vizsgát vizsgacsoportonként, legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységét megelőzően 20 nappal jelenti be a Pest Megyei Kormányhivatalnak az elektronikus vizsgarendszerben azzal a megkötéssel, hogy október első hétvégéjét (ez október 3.) megelőzően írásbeli vizsgatevékenységre hetente legfeljebb két időpont jelölhető ki.
Meghosszabbítja az Átmeneti időszakról szóló törvény a veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró javító- és pótlóvizsga letételének lehetőségét. Amennyiben az erre előírt egyéves határidő letelt volna, az 2020. október 31-éig automatikusan meghosszabbodik.
Szintén a Korm. rendelettel megegyezően újra rögzíti a törvény, hogy a vizsgázónak a megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármely más módon előírt kötelezettségének az új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.
Felnőttképzéssel kapcsolatos átmeneti szabályok
(A veszélyhelyzet alatt érvényesülő speciális felnőttképzési szabályokat és a struktúraváltó képzéseket részletező cikkünket itt olvashatja.)
A felnőttképzésben is megtartja az Átmeneti időszakról szóló törvény a három speciális képzési formát, a távolléti oktatást, távoktatást és a digitális képzést, azzal, hogy a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában (június 18.) folyamatban lévő felnőttképzési tanfolyam augusztus 31-éig akkor is megtartható ezeken a módokon, ha azt egyébként jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.
Költségvetési támogatás az álláskeresők képzéseihez, munkavállalók átképzéséhez
A Korm. rendeletben már bevezetett struktúraváltó képzések támogatását a törvény is fenntartja. Ezek olyan képzéseket jelentenek, melyekhez a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják, munkaerő-piaci szempontból azok megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, és hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez. Ezekhez részben vagy egészben költségvetési támogatás nyújtható.
A képzések lebonyolítása a következő feltételek szerint történhet:
Az így megszervezett képzések, és a képzés előfeltételeként meghatározott más tanfolyamok áfamentesek.
Felsőoktatásra (egyetemekre) vonatkozó átmeneti szabályok
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt (a továbbiakban: Felsőoktatási tv.) az itt részletezett eltérésekkel kell alkalmazni.
Augusztus 31-ig a Felsőoktatási tv.-től eltérően a szenátus elektronikus úton történő döntéshozatala esetében a szavazás kezdő időpontját megelőzően legalább két órával el kell juttatni a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt a tagok és a fenntartó képviselője részére azzal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani. (Eredetileg ezekre hosszabb idő van előírva: az előbbire legalább három munkanap, az utóbbira pedig legalább egy munkanap.)
Ezzel a szeptemberben kezdődő következő tanév elejéig fenntartja az Átmeneti időszakról szóló törvény a gyorsított elektronikus szavazást, mert a veszélyhelyzet megszűnése ismételten nagy szabályozási terhet róna az intézményekre és nyáron a szenátus összes tagjának személyes jelenléttel történő döntéshozatala nehézkes és rendkívül időigényes lenne.
Ha a rektor, illetve a kancellár vagy az ő helyetteseik vezetői megbízása a veszélyhelyzet kihirdetését (március 11.) követő 6 hónapon belül (szeptember 11.) járna le, és az arra jogosult újabb megbízást nem adott, a vezetői megbízatásuk az annak ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy nem alkalmazhatók a korra és a vezetői megbízatások hosszára vonatkozó időbeli korlátok.
Könnyítések a hallgatók részére
A hallgatói jogviszonynál, illetve a doktoranduszok fokozatszerzésénél igénybe vehető szüneteltetés esetében a 2019/2020. tanév tavaszi félévét nem kell figyelembe venni a limitek szempontjából.
Az egyetemek az öt (félév) illetve tíz (tanév) hónapban meghatározott tanév hosszától eltérhetnek a 2019/2020-as tanév esetében.
2020-ban nem kerül sor a nem megfelelően teljesítő hallgatók önköltséges képzésbe történő átsorolására a következő tanévben. Szintén mentesülnek az alól a szabály alól a hallgatók, hogy legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül kell megszerezniük az oklevelet, ha ennek megszerzésére a határidő március 11. és augusztus 31. közötti időtartamra esik. Ebben az esetben a hallgató a határidőt követő egy éven belül kell, hogy megszerezze a diplomáját, hogy a hátrányos következmények ne legyenek alkalmazhatók.
Azoknak a hallgatóknak, akiknek határozatban megállapított hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségük van, és az ennek a teljesítésére nyitva álló határidő március 11-én még nem járt le, és 2020. december 31-e előtt jár le, egy évvel meghosszabbodik
Ugyancsak meghosszabbodik a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató (részlet)fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő – 6 hónappal – ha az a veszélyhelyzet ideje alatt járt le (fizetési halasztás).
Az Átmeneti időszakról szóló törvény rögzíti a már korábban bejelentett könnyítést, mely szerint aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, akkor is megkapja a diplomáját, ha az annak előfeltételeként megjelölt nyelvvizsgát nem szerezte meg.
A nemzetközi képzéseknél, ha a veszélyhelyzet miatt a nem magyar állampolgárságú hallgató csak távoktatásban vagy távolléti oktatásban tudja a magyarországi képzését megkezdeni, hallgatói jogviszonyt létesíthet a beutazásra és tartózkodásra vonatkozó engedélyek beszerzése nélkül is, mivel ebben az esetben nem történik meg a Magyarországra való belépése. Ha már a jelenléti képzés is megkezdődik, akkor ezeket és más meghatározott iratokat be kell mutatnia a felsőoktatási intézménynek.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozó további speciális felsőoktatási rendelkezések
Ezek a rendelkezések csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) működésével összefüggésben állapítanak meg speciális szabályokat.
Különleges felvételi eljárási szabályok
A következő tanévre esedékes, idén lebonyolítandó 2020. évi általános felvételi eljárásban az NKE meghatározott katonai alapképzési szakjainak vonatkozásában felvételi követelményként meghatározott, középfokú nyelvvizsgától vagy az azzal egyenértékű okirattól az egyetem szakonként eltérhet, továbbá a katonai mesterképzési szakokra jelentkezők a közigazgatási alapvizsga követelménye alól mentesülnek.
A felvételi eljárásban a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság-vizsgálatnak a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában nem képezi részét a fizikai felmérés, a felvételi eljárásban kizárólag az egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. Ha a jelentkező teljesíti a felvételre, a szolgálati viszony létesítésre jogszabályban előírt egyéb feltételeket, akkor a fizikai alkalmasság-vizsgálat hiányában is felvehető, és tisztjelölti szolgálati viszony létesíthető. A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani.
A meghatározott alkalmassági követelmények vizsgálatát a rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései tekintetében nem kell végrehajtani. Az érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést kell alkalmazni. Az előszűrés eredményeként a jelentkező alkalmas vagy alkalmatlan minősítést kaphat.
Az előszűrés
Az alkalmassági előszűrésen
Az előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az előszűrés során a hamis adatok közlése a hallgatói, tisztjelölti jogviszony megszüntetésével járhat.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tisztjelölti jogviszony véglegesítése előtt a felvett hallgatók előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelését vizsgálni kell. Ha a hallgató (tisztjelölt) az előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető abban az esetben, ha az NKE-n belül más képzésre nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta.
Az idei általános felvételi eljárásban a pályaalkalmassági orientációs beszélgetés helyett olyan, annak rendeltetésének és tartalmának megfelelő pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető, amely nem igényli a jelentkezővel való személyes érintkezést.
Olvassa továbbra is legfrissebb, az egészségügyi válsághelyzettel és az átmeneti időszakkal kapcsolatos cikkeinket a Koronavírus-infó fül alatt.
Kövesse Facebook oldalunkat, hogy a leghamarabb értesüljön a fontos változásokról!
