Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.
Az Mt.-re vonatkozó speciális szabályok
A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet még úgy rendelkezett, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, illetve a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti és hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek. Ezen túl a munkáltató továbbá a közölt munkaidő-beosztást e közlési szabályoktól eltérően is módosíthatta [az Mt. 97. § (5) bekezdése szerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja]. Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) szerint erre azonban már nem a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig, hanem csak július 1-jéig volt lehetőség.
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal azonban – az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján – engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek. A Kormányhivatal 90 napon belül hozza meg döntését. Azokban az esetekben tehát, ahol új munkahelyeket teremtő beruházás esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyével két évre terjedő munkaidőkeret került elrendelésre, ott a munkavállaló a munkaszerződés aláírásával kvázi tudomásul veszi, hogy számára a munkáltató a munkaidőt huszonnégy hónap alapulvételével is meghatározhatja.
A közúti személy- és áruszállítást végzőkre vonatkozó munkajogi szabályok
A közúti közlekedési törvény a közúti szállításban közreműködő személy- és áruszállítást végző járművezetők vonatkozásában előírja, hogy a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg. A munkaidőkeret hosszát pedig az Mt.-ben foglaltak szerint rendeli megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg.
A veszélyhelyzet során a 232/2020. (V. 25.) Korm. rendelet az ő vonatkozásukban úgy rendelkezett, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el, és a munkáltató a korábban elrendelt munkaidőkeretet erre az időtartamra meghosszabbíthatja. A munkaidőkeret előírása során nem lehet eltérni az Mt. 99. §¬ában, valamint az Mt. 104–106. §¬ában foglaltaktól. Így alkalmazandó a napi, heti munkaidő maximum, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra és a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok. Az ettől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
A veszélyhelyzet megszűnését követően az Átmeneti időszakról szóló törvény elrendeli, hogy a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.
A közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás
Mivel a 2020. évben a koronavírus okozta járványhelyzet miatt a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás megállapítására irányuló eljárást nem lehetett megfelelő határidőben (2020. március 31.) megindítani, ezért a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást 2021. március 31. napjával kell megállapítani.
A kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok
A 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet arról rendelkezett, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama – a kihelyező vezető döntése alapján – legalább egy, legfeljebb hat hónappal, de maximum a veszélyhelyzet megszűnése napjáig meghosszabbítható, amennyiben a tartós külszolgálat feltételei a kihelyező szervnél továbbra is fennállnak. Az Átmeneti időszakról szóló törvény értelmében a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama a kihelyező vezető döntése alapján a veszélyhelyzet megszűnése napját követően is meghosszabbítható addig a napig, amíg az érintett kihelyezésének feltételei biztosítottá válnak, azzal, hogy ez a hosszabbítás és a 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet szerinti hosszabbítás az említett legalább egy, legfeljebb hat hónapos időtartamot nem haladhatja meg.
Mind a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, mind a kormányzati igazgatásról szóló törvény szabályozza az ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére vonatkozó szabályokat. A határidők tekintetében az Átmeneti időszakról szóló törvény is rögzíti, hogy abba a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. Ugyanez a szabály alkalmazandó a munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltételeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt egyéb vizsga, képzési, továbbképzési, illetve a képesítési feltétel megszerzésére meghatározott határidőre is (ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is). A szabályozás indoka, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt képesítési feltétel megszerzésére kitűzött határidő teljesítése akadályba ütközhetett a veszélyhelyzet miatt.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjára vonatkozó szabályok
A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állomány tagja vonatkozásában rögzítésre került egyrészt, hogy nem mondhat le a szolgálati viszonyáról, másrészt, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezi a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését. A veszélyhelyzet elmúltával a hivatásos állomány tagja élhet a lemondási jogával, ehhez 60 napos lemondási időt társul. Ha ezzel párhuzamosan ismételten feléled az is, hogy a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva éspedig azonnali hatállyal megszűnik a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonásával, akkor az Átmeneti időszakról szóló törvényhez fűzött indokolás alapján annak visszaélésszerű jogalkalmazására lenne mód. A jogalkotó célja az volt, hogy ha a hivatásos állomány tagja egyoldalúan meg kívánja szüntetni a szolgálati viszonyát a veszélyhelyzet lejártakor, akkor azt a lemondás jogintézményén keresztül tegye, ne visszaélésszerűen alkalmazva a kifogástalan életvitel ellenőrzéssel kapcsolatos nyilatkozat visszavonását. Mindezért 2020. június 30-ig a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezte a hivatásos szolgálati jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését
A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében nem szűnt meg a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén. Az Átmeneti időszakról szóló törvény 2021. június 30-ig ad lehetőséget a képzési és vizsgakötelezettség teljesítésére.
A honvédekre, honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó szabályok
A veszélyhelyzet során a honvédek vonatkozásában is lehetőség nyílt kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítése alóli mentesítésre. Az Átmeneti időszakról szóló törvény szerint amennyiben ez alapján az állomány tagjának nem szűnik meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén, akkor lehetősége van arra, hogy a kiképzési, a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül teljesítse. Ebben az esetben a munkáltatónak biztosítania kell a veszélyhelyzet megszűnését követően a kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket.
Rögzíti a törvény továbbá azt is, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az állomány tagja által teljesített túlszolgálat időtartama nem számít bele az éves túlszolgálat időtartamába. Ugyanígy rögzíti a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzettel összefüggésben teljesített rendkívüli munkaidő nem számít bele a beosztás szerinti munkaidőbe, és ugyancsak nem számít bele az Mt. szerinti naptári évente elrendelhető rendkívüli munkaidőbe.
A szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt a szerződésben vállalt szolgálati idő letelte miatt szűnt volna meg, de erre a veszélyhelyzet miatt nem került sor, annak a szerződéses szolgálati viszonya 2020. július 1-jén szűnik meg. Ugyanez vonatkozik arra a honvédelmi alkalmazottra, akinek a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával szűnt volna meg a veszélyhelyzet ideje alatt a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya.
Egyéb foglalkoztatási jellegű szabályok
A csökkentett munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat és a kutatási-fejlesztési területen dolgozó munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat a Kormány által meghatározott időpontig lehet alkalmazni, azzal, hogy kérelem a Kormány által meghatározott időpontig nyújtható be. Ez a támogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik. A törvény felhatalmazása alapján kiadott 290/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet az alkalmazhatóság határidejét 2020. december 31-ben, a kérelem benyújtásának határidejét 2020. augusztus 31-ben jelölte meg.
Az Átmeneti időszakról szóló törvény rögzíti azt is, hogy csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása esetében az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat.
| Cikksorozatunk eddig megjelent részeiben olvashat a jogi személyekre, társasházakra, köztestületekre vonatkozó átmeneti szabályokról, az utazási kedvezményekről és munkahelyvédelmi bértámogatásról, a foglalkoztatási kedvezményekről, keresetpótló juttatásról és SZÉP kártyáról, a fizetési moratóriumról és a kedvezményes THM-ről, a szociális és családügyi szabályokról, valamint a felnőttképzésről, szakképzésől és az egyetemekről az Átmeneti időszakról szóló törvény vonatkozásában. |
A munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatokra vonatkozó szabályok
Mivel az időszakos felülvizsgálatok elvégzéséhez jellemzően több személy együttes jelenlétére és gyakran külső szakértő közreműködésére van szükség, és az időszakos felülvizsgálatok időköze átlagosan éves nagyságrendű, ezért a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel ezen vizsgálatok pár hónapos elhalasztása kisebb kockázattal jár, mint a jelenlegi járványügyi veszélyhelyzetben a több személy együttes jelenlétét igénylő feladat ellátása. Az Átmeneti időszakról szóló törvény ezért úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok közül
– a veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata,
– a nem veszélyes munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálata,
– a villamos berendezések esetében a szerelői ellenőrzés, a szabványossági felülvizsgálat, a szerelői ellenőrzéssel történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat és a szabványossági felülvizsgálattal történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,
– az emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat,
– a hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények időszakos ellenőrzése.
A törvény nem érinti azon előzetes és soron kívüli felülvizsgálati feladatok ellátását, melyek alapvetően biztosítják az egészséges és biztonságos munkavégzést (pl.: veszélyes munkaeszköz üzembe helyezése előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, közvetlen veszélyeztetés miatti soron kívüli ellenőrzés).
A fertőzésveszély minimalizálása érdekében a veszélyhelyzet idején lejárt, a munkavégzés során egyes tevékenységek végzéséhez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.
Olvassa továbbra is legfrissebb, az egészségügyi válsághelyzettel és az átmeneti időszakkal kapcsolatos cikkeinket a Koronavírus-infó fül alatt.
Kövesse Facebook oldalunkat, hogy a leghamarabb értesüljön a fontos változásokról!
