A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén valamint az év végén. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2021 harmadik negyedévére vonatkozó alapvető adatokat.
A harmadik negyedévére esett az Alkotmánybíróság nyári ítélkezési szünete (július 19-től augusztus 27-ig) >> Az ítélkezési szünet alatt a testületek nem tartanak üléseket, a döntéshozatal szünetel, és az Alkotmánybíróság munkatársai is jellemzően ekkor töltik éves szabadságukat. Emiatt ebben az időszakban, az elmúlt évekhez hasonlóan, kevesebb testületi ülés született. A nyári szünetet követően – összhangban a járványügyi helyzettel és az Alkotmánybíróság tagjainak és munkatársainak szinte teljes átoltottságával – a testületek személyes jelenléttel kezdték meg üléseiket szeptember közepén.
A 2021. július 1-e és szeptember 30-a közötti időszakra, valamint a 2021. év első három negyedévére vonatkozó összesített, részletes ügyforgalmi és statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokat itt lehet megtekinteni >> (pdf). A 2012 és 2021 között benyújtott alkotmányjogi panaszok elintézésre vonatkozó speciális ügyforgalmi adatok itt érhetőek el >> (pdf)
Az alábbiakban a fontosabb adatokat ismertetjük.
2021. július 1. és szeptember 30. között az előadó alkotmánybíróhoz került új ügyek száma 133 volt. Az ügyek legnagyobb hányada most is alkotmányjogi panasz. Az újonnan indult, előadó alkotmánybíróra szignált ügyek legfontosabb adatai (együtt az előző negyedévre vonatkozó adatokkal) a következők:
2021/2. | 2022/3. | |||
Az előadó alkotmánybíróra szignált új ügyek száma összesen | 176 | 133 | ||
Alkotmányjogi panaszok száma | 162 | 127 | ||
Bírói kezdeményezések száma | 12 | 4 | ||
Utólagos normakontroll száma | 1 | 2 | ||
Előzetes normakontroll száma | 1 | 0 |
Továbbra is folyamatban voltak azok az ügyek, amelyekben külön-külön a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal fordultak az érintettek az Alkotmánybírósághoz. Tekintettel az indítványok témakörök szerinti szövegazonosságára és különösen nagy számára, ezek az indítványok nem szerepelnek külön a statisztikai adatokban, és azokat az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (5) bekezdése alapján fogja elintézni. Ez alapján a különböző típusindítványok közül csak az elsőként beérkezett panaszok kerülnek előadó alkotmánybíróhoz. Tekintettel pedig arra, hogy ezekben az ügyekben jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát vizsgálja az Alkotmánybíróság, a testületek által hozott döntések valamennyi érintettre vonatkozni fognak. A honlapon részletes és naprakész tájékoztató található ezekkel az ügyekkel kapcsolatban >>
Az ügyek egy további sajátos körét alkotják a járványügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok vagy bírói döntések ellen benyújtott indítványok alapján indult eljárások. Ezek naprakész listája itt érhető el>>
Az új ügyeken belül a különböző ügytípusok egymáshoz viszonyított aránya 2021 harmadik negyedévében a következő volt:
Ami a befejezett ügyek adatait illeti, a testületek (a teljes ülés és a tanácsok) 110 ügyet zártak le 2021 július 1-je és szeptember 30-a között, és ezek közül 10 esetben született érdemi határozat. Ezzel szeptember 30-ig összesen 442 ügyet fejezett be az Alkotmánybíróság, és ebből 73-at érdemi döntéssel.
Bírósági, illetve hatósági döntés megsemmisítésével a 3. negyedévben 9 esetben, jogszabályi rendelkezés megsemmisítésével 2 esetben éltek a testületek.
Az alábbi táblázat a befejezett ügyekre vonatkozó fontosabb 3. negyedévi adatokat tartalmazza, együtt a megelőző negyedévi adatokkal:
2021/2. | 2021/3. | ||
A testületek által befejezett ügyek száma összesen | 173 | 110 | |
Az érdemi határozattal befejezett ügyek száma összesen | 31 | 10 | |
Bírósági döntés / hatósági döntés megsemmisítése | 9 | 2 | |
Jogszabály, jogszabályi rendelkezés teljes/részleges megsemmisítése | 2 | – | |
Alkotmányos követelmény megállapítása | 3 | 2 | |
Mulasztás megállapítása | 4 | – | |
Alkotmányjogi panasz befogadásának visszautasítása | 126 | 80 | |
A főtitkári előkészítő eljárásban és egyesbírói végzéssel befejezett ügyek száma | 267 | 207 |
A befejezett ügyekre vonatkozó negyedéves adatok alakulás mutatja be az alábbi grafikon:
Az alábbi grafikon a bírói döntéseket megsemmisítő alkotmánybírósági határozatok számának alakulását mutatja szintén negyedéves bontásban, két évre visszamenőleg.
A következő ábra a jogszabályi rendelkezést megsemmisítő alkotmánybírósági határozatok számának alakulását mutatja szintén negyedéves bontásban, az elmúlt két évben. A 2021 július 1-je és szeptember 30-a között hivatalosan (a Magyar Közlönyben vagy az Alkotmánybíróság Határozatai közlönykiadványban) közzétett döntésekben jogszabályi rendelkezés megsemmisítését tartalmazó határozat nem született.
Az Alkotmánybíróság által 2021-ben megsemmisített bírói döntések és jogszabályi rendelkezések aktuális listája itt érhető el >>
Az Alkotmánybíróság 2021-ben és az elmúlt években is több határozatában is megállapított alkotmányos követelményt. Az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelményeket összefoglaló táblázatot itt lehet elérni >>.
Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. A jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg, kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására, vagy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos. Az aktuális, még nem teljesített jogalkotói mulasztásokat a honlapon itt lehet áttekinteni >>.
A befejezett ügyek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a testületek által 2021 első 3 negyedévében a befejezett alkotmányjogi panasz ügyek átlagos elintézési ideje az indítvány benyújtásától számítva 300 nap volt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Ügyrendben megállapított ügyintézési határidőket nem az indítvány benyújtásától, hanem az előadó alkotmánybíróra történt szignálástól kell számítani. Az alábbi ábra az ügyintézési időtartamra vonatkozó adatokat mutatja.
A befejezett ügyek kapcsán végül egy áttekintés arról, hogy a 2021-ben eddig született érdemi határozattal lezárt alkotmányjogi panasz ügyek milyen arányban oszlanak meg az ügyszaki jellegük szerint.
Az ügyteher a 3. negyedév végén a következőképp alakultak. 2021. szeptember 30-án 390 előadó alkotmánybíróra kiszignált ügy volt folyamatban, ez kismértékű emelkedést mutat az előző negyedév végi adathoz (367) képest. Ezekben az adatokban értelemszerűen nem szerepelnek azok az ügyek, amelyek esetében még folyamatban van a főtitkári előkészítő eljárás. Az előadó alkotmánybírók előtt folyamatban lévő ügyek száma és megoszlása ez alapján a következőképp alakult, összehasonlításképp az előző negyedév végi adatokkal.
2021/2. | 2021/3. | |||
Folyamatban lévő ügyek száma összesen | 367 | 390 | ||
Alkotmányjogi panaszok száma | 333 | 361 | ||
Bírói kezdeményezések száma | 15 | 10 | ||
Utólagos normakontroll eljárások száma | 11 | 12 | ||
Egyéb | 8 | 7 |
Az alábbi grafikon az előadó alkotmánybíróra szignált új ügyek, a befejezések és az aktuális ügyteherre vonatkozó adatok (a folyamatban lévő ügyek számának) alakulását mutatja be két évre visszamenőleg, negyedéves bontásban.
A 2021. szeptember 30-i állapotnak megfelelő részletes ügyforgalmi és statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokat itt lehet megtekinteni >> (pdf), a 2012 és 2021 között benyújtott alkotmányjogi panaszok elintézésre vonatkozó speciális ügyforgalmi adatok pedig itt érhetőek el >> (pdf)
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!