Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését a próbaidő alatt nem kell a munkáltatónak indokolnia, de az nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét.
A felperes egyetemi tanársegéd munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A munkáltatónál a munkavállalók által meghirdetett sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, hozzá volt köthető a Sztrájktévé nevű facebook csatorna.
Az alperes a felperes munkaviszonyát próbaidő alatt, indokolás nélkül megszüntette.
A felperes keresete folytán eljárt törvényszék az alperes jogellenes intézkedésére tekintettel a felperes munkaviszonyát helyreállította és elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte az alperest. A fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet az indokolás részbeni módosításával hatályában fenntartotta.
A döntés szerint: sztrájkban való részvétel önmagában nem értékelhető véleményként. Politikai véleménynyilvánításnak, és ezáltal az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § j) pontja szerinti védendő tulajdonságnak minősülhet azonban a politikai követeléseket is tartalmazó sztrájkban való részvétel, ha a munkavállaló részéről a sztrájkkövetelésekhez kapcsolódó többlet tevékenység is megvalósul.
A perbeli esetben a felperes tevékenysége a sztrájkban résztvevők általános magatartásán túlmutató aktivitást mutatott, amely nem azonos annak deklarálásával, hogy a sztrájkhoz csatlakozott. A felperes aktív magatartása megalapozta annak megállapíthatóságát, hogy olyan politikai véleménnyel rendelkezett, amely a személyiségét meghatározó, védendő tulajdonságnak minősül. Ezáltal a felperes valószínűsítette, hogy védett tulajdonsága miatt érte hátrány a munkaviszony megszüntetésével. Ezzel szemben az alperes a speciális kimentéses szabályok alapján nem bizonyította, hogy a felperes védett tulajdonsága és a hátrány között nem áll fenn okozati összefüggés.
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.
Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!