Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az V. Wolters Kluwer Jogászdíjon idén 12 kategóriában osztottak ki díjakat, elismerve a szakemberek innovatív, ügyfélközpontú, példaértékű munkáját. A cikkben a kategóriagyőztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottakkal készített interjú részletével együtt.
Szürke zóna – Külföldi távmunkavégzés kérdésének kockázatalapú megközelítése és kezelése egy még ki nem forrott szabályozási környezetben
| A csapat: Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda – dr. Gál Brigitta, dr. Durst Helga, dr. Albert Lili |
A díjazottak a pályázatukról:
Irodánk arra a koronavírus-járvány kitörése óta rendszeresen felmerülő kérdésre talált megoldást, hogy a munkajogi és adózási kockázatok mérséklése mellett hogyan végezhetnek átmenetileg külföldön távmunkát a munkavállalók. Munkajogi szempontból kihívást jelentett, hogy a jogi környezet nem tartalmaz a külföldről történő távmunkavégzést elősegítő szabályokat, és nincs olyan megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató teljes mértékben elkerülje a jogi és pénzügyi kockázatokat, amennyiben ezt lehetővé teszi. Ugyanakkor a vonatkozó ügyben Ügyfelünk prioritása a munkavállalók elkötelezettségének növelése volt a működőképesség megőrzése mellett, valamint méltányolható kérésük teljesítésére törekedett.
A probléma kezelése érdekében kidolgoztuk a lehetséges jogi megoldásokat arra, hogy a munkavállalók átmenetileg a származási országukból dolgozhassanak, és bemutattuk a felmerülő kockázatokat a megoldási javaslatainkkal aszerint, hogy uniós, illetve harmadik országbeli munkavállalóról van-e szó, hogy rövid idejű, vagy tartós távmunkavégzésre kerülne-e sor, továbbá a távmunkavégzés során felmerülő egyéb kockázatokat is elemeztük és kockázatcsökkentő intézkedéseket javasoltunk.
dr. Göndöcz Péter, dr. Gál Brigitta és dr. Albert Lili
A javasolt megoldás munkajogi szempontból a munkaszerződés határozott időre történő módosítása volt a távmunkavégzés tekintetében és olyan feltételrendszer alkalmazása, amely a magyar jog alkalmazandóságát erősítette és a magyar bíróságok joghatóságát tartotta fenn a külföldi távmunkavégzés átmeneti tartama alatt is.
A határozott időtartam lejártát követően az eredeti foglalkoztatási feltételek (és a budapesti munkavégzési hely) lépnek hatályba. Emellett javasoltuk egy részletes, a munkaszerződést kiegészítő írásbeli megállapodás megkötését, amelyben a felek megállapodnak a külföldi tartózkodás alatt végzett távmunkavégzés feltételeiben.
Fontos kiemelni, hogy a projekt ideje alatt a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet hatályban volt, amely könnyítette a távmunka szabályait, így az uniós állampolgárságú munkavállalók rövid idejű, külföldi távmunkavégzése kapcsán felmerülő kockázat kezelhetőnek bizonyult.
A harmadik országbeli munkavállalók esetén figyelemmel kellett lennünk arra, hogy a bevándorlási tárgyú jogszabályok előírásai is teljesüljenek a harmadik országbeli munkavállaló munkavállalás célú tartózkodási engedélyének fenntartása érdekében arra az időre, amikor a munkavállaló visszatér Magyarországra, és folytatja munkáját. A komplex tanácsadás keretében adózási és társadalombiztosítási szempontból is segítettük Ügyfelünket, továbbá együttműködtünk a Deloitte hálózat külföldi társirodáival, akik mind munkajogi, mind adózási kérdésekben tanácsot adtak az átmeneti munkavégzési hely országának vonatkozó helyi szabályaival kapcsolatban.
A bírálóbizottság a pályázatról:
Igazi „hot topic” lett a home office–távmunka–work from home hármassága a járvány időszaka alatt. Ezen a nehéz és ingoványos területen nyújtott a pályázó ügyfelének olyan komplex munkajogi segítséget, mellyel legális, a kockázatok csökkentését magában foglaló olyan szerződéseket tudtak előállítani innovatív jogi megközelítéssel, mellyel megmaradt a két legfontosabb szempont: a munkavállalók biztonsága és az ügyfél cég működőképessége.
A díjat átadta: Dr. P. Horváth István (a Magyar Munkajogi Társaság titkára, a Magyar Jogász Egylet Munkajogi Szakágának vezetője)
A NYERTEST KÉRDEZTÜK
Milyen kihívásokat jelentett a járványhelyzet a távmunkavégzés területén? Mennyiben volt alkalmas a szabályozási környezet a megváltozott élethelyzetek kezelésére?
A pandémia és az elmúlt év számos kihívást jelentett a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Az egyik ilyen nagy kihívás volt, hogy széles körben és gyorsan bevezessék a munkáltatók a távmunkavégzést. Ez belföldön hamar megtörtént, azonban számos munkáltatónál felmerült az igény, hogy a munkavállalók külföldről, akár a származási országukból végezzék a munkájukat, ezzel kapcsolatban pedig munkajogi és adózási kérdéssel kerestek meg minket a munkáltatók, mivel a szabályozási környezet nem egyértelmű e tekintetben.
Milyen munkajogi és adójogi kérdések merültek fel a megváltozott otthoni munkavégzéssel kapcsolatban?
A külföldi távmunkavégzéssel kapcsolatban munkajogi szempontból elsősorban az a kérdés merül fel, hogy ha a munkavállaló külföldön végzi a munkáját, akkor mely állam joga lesz alkalmazandó erre a munkaviszonyra, illetve, ha esetlegesen vita van a felek között később, akkor melyik bíróságnak lesz joghatósága eljárni a perben.
Milyen hatással lehet az Önök által kidolgozott megoldás a járványt követő időszakra?
Azt gondolom, hogy egy jövőben is alkalmazható, nagyon innovatív jogi megoldást biztosítottunk az ügyfeleink számára azzal, hogy mind munkajogi szempontból, mind adózási szempontból megvizsgáltuk a külföldi munkavégzés lehetőségét.
(Az interjút dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc készítette.)
| A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen. |
