Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ügyész a bíróság előtti eljárásban közhatalmi tevékenységet folytat; közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolja az ügyészt megillető jogokat és tesz eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek. Ezért a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze az ügyészi jogviszonya megszűnését követően két évig nem járhat el védőként annál az ítélőtáblánál, amelynél az ügyészi feladatokat az a fellebbviteli főügyészség látja el, amelynek a tevékenységében a jogviszonya alapján az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett – a Kúria eseti döntése. Ami a…
Az ügyész a bíróság előtti eljárásban közhatalmi tevékenységet folytat; közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolja az ügyészt megillető jogokat és tesz eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek. Ezért a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze az ügyészi jogviszonya megszűnését követően két évig nem járhat el védőként annál az ítélőtáblánál, amelynél az ügyészi feladatokat az a fellebbviteli főügyészség látja el, amelynek a tevékenységében a jogviszonya alapján az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a terhelt 2018 januárjában meghatalmazta az ügyvédi irodát a képviseletével, majd az ítélőtábla által nyilvános ülésen a terhelt védőjeként megjelent egy ügyvéd, csatolva az ügyvédi iroda által a helyettesítésre adott meghatalmazást. Az ítélőtábla az egyéni ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta, mivel korábban a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze volt.
Az ügyvédi törvény értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet, illetve büntetőeljárásban védelmet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásában e jogviszonya alapján, az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett [20. § (3) bekezdés].
A fellebbezés tartalma
Az ügyvéd fellebbezésében arra hivatkozott, hogy 2018. szeptember végéig ugyan a fellebbviteli főügyészségen teljesített szolgálatot, azonban ügyészként csupán indítványt tett, illetve az ítélőtábla előtti másod- és harmadfokú eljárásokban vádat képviselt. Mivel álláspontja szerint az ítélőtábla közhatalmi tevékenysége az ítélkezés, abban pedig nem vett részt, ezért a büntetőügyből történő kizárása ellentétes a jogszabályokkal. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének állásfoglalása szerint az e rendelkezés szerinti ügyvállalási tilalom a konkrét esetben akkor valósulna meg, ha az ügyvéd a védői tevékenységet a fellebbviteli főügyészség által önállóan folytatott közhatalmi eljárásban látná el, hiszen az kifejezetten a közhatalmat gyakorló szerv előtti eljárásban teremt ügyvállalási tilalmat.
A Legfőbb Ügyészség szerint az ügyvéd az ügyészség, mint közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolta az ügyészt megillető jogokat és tett eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek az ítélőtábla előtti eljárásokban, amikor részt vett az eljárási cselekményeken. Ezért helyes volt az ügyvéd kizárása.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint sem a fellebbezésben, sem a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke által kiadott állásfoglalásban kifejtettek nem helytállóak. A jogviszony megszűnését követő két évig az ügyvédtörvény alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskör gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél fenti jogviszonya fennállt, és ezt nem lehet szűkítően értelmezni. Vagyis a közhatalmi hatáskört gyakorló szervnél korábban alkalmazásban állt személy e jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet azon szerv által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel jogviszonyban állt. Ez a tilalom olyan közhatalmat gyakorló szerv (bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.
Az ügyvéd korábbi munkáltatója, a fellebbviteli főügyészség az ítélőtábla előtt közhatalmi tevékenységet folytat, amikor ügyészi fellebbezést alapján jár el, vagy nyilatkozik a más által bejelentett fellebbezésre, ezekkel kapcsolatban érdemi indítványokat tesz, a fellebbviteli bíróság által kitűzött nyilvános ülésen vagy másodfokú tárgyaláson képviseli az ügyészséget és gyakorolja a törvények által biztosított jogait. Ezek olyan közhatalmi hatáskörök, amelyekre vonatkozóan az ügyvédi törvényben foglalt korlátozás akkor is fennáll, ha egyébként az eljárás az ítélőtábla előtt folyik.
A Kúria álláspontja szerint az ügyvéd ügyészként közhatalmi tevékenység gyakorlásával összefüggő feladatokat látott el, amikor az ítélőtábla előtt képviselte a fellebbviteli főügyészséget, és e tevékenységével közhatalmi hatáskört gyakorló szerv tevékenységében, azaz az ítélőtábla előtt folyamatban lévő büntetőeljárásokban ügyészként vett részt.
Mivel az ügyvéd ügyészi jogviszonyának megszűnését követően a két év nem telt el, és az adott eljárási cselekménynél így védőként nem vehetett volna részt, a Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyta.
Az ismertetett döntés (Kúria Bpkf. I. 478/2019.) a Kúriai Döntések 2019/11. számában 297. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi LXXVIII. törvény 20. § (3) bekezdés.
