Bírósági reform: erősödik az Országos Bírói Tanács szerepe

Erősödik az Országos Bírói Tanács szerepe és hatásköre az Országos Bírósági Hivatal elnöki hatáskörének ellensúlyozása érdekében.

---

A módosítás által érintett törvények: az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.

---

Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény fontos változásokat irányoz elő mind az Országos Bírói Tanácsot (OBT), mind pedig az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) illetően. A módosítások egyrészt megerősítik az OBT szerepét és hatásköreit az OBH elnöki hatáskörének ellensúlyozása érdekében. Az eredeti jogalkotói cél az volt, hogy az OBH elnökével és a közvetlen irányítása alatt álló OBH-val egy operatív, a problémákra azonnal reagálni tudó igazgatási vezetés álljon fel. A bíróságok igazgatásáért egy független, Országgyűlés által megválasztott személy felelős és ezzel párhuzamosan egy szintén független, bírákból álló testület kontroll- funkciókat gyakorol. A módosítás az OBT jogi személyiséggel való felruházása, a hatásköreinek védelmével kapcsolatos alkotmánybírósági és bírósági út megnyitása, egyetértési és kötelező véleményadási jogköreinek kiterjesztése révén e rendszer további kiegyensúlyozását szolgálja.

Ezen túl a módosítások a Kúria, mint a legfőbb bírósági szerv működését érintik, megerősítve a bírói testületek szerepét az igazgatási döntések terén, fokozva az ügyelosztási rend transzparenciáját és kibővítve a Kúria elnökére vonatkozó követelményeket, döntéseit övező biztosítékokat. A módosítás kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz, illetve tisztázza, hogy a magyar bíráknak az Európai Unió Bírósága elé történő, előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó, az uniós alapszerződésekből fakadó joga belső jogi eszközökkel nem korlátozható.

Az OBT-t érintő változások

A jövőben az OBT jogi személyiséggel rendelkezik, és bővülnek a feladatai. Az OBT valamennyi tagját az OBT tagságból eredő feladatai ellátásában egy-egy bírósági titkár segíti, aki az OBT tag felkérése alapján beosztásra kerül az OBT-be. Emellett az OBT működését biztosító igazgatási feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottakból álló titkárság is segíti majd az OBT munkáját. Az OBT igazságügyi alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört az OBT elnöke gyakorolja. Az OBT-hez bírósági titkár is beosztható. A bírósági titkár OBT-hez történő beosztására az OBT elnökének javaslatára kerül sor és ahhoz a bírósági titkár hozzájárulása is szükséges. A beosztott bírósági titkár esetében a munkáltatói jogkört az OBT elnöke gyakorolja. Az bírósági titkár beosztását az OBT javaslatára vagy a bírósági titkár kérelmére megszünteti az OBH elnöke. A bírósági titkárt a beosztás megszűnését követően a beosztását megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

Az OBH elnöke, amikor összeállítja a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját az OBT tekintetében az OBT által meghatározottakat kell abban feltüntetnie változtatás nélkül, majd a Kormány ezt a javaslatot a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszti az Országgyűlés elé. Az OBT cím tekintetében az OBT a fejezetet irányító szerv, továbbá az OBH elnöke az OBT előirányzatait nem csoportosíthatja át.

Az elnököt és az elnökhelyettest az OBT tagjai maguk közül titkos szavazással, egyszerű többséggel választják, főszabály szerint 3 évi időtartamra. Az elnök és az elnökhelyettes újraválasztható. Az OBT elnökét az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén az OBT elnökét a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező OBT tag helyettesíti. Akadályoztatás alatt kell érteni azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve. Az OBT elnöke vezeti és képviseli az OBT-t, a költségvetési keretek között gondoskodik az OBT működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, irányítja az OBT pénzügyi, gazdasági tevékenységét, gyakorolja az OBT igazságügyi alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

Az elnöki és elnökhelyettesi megbízatás megszűnik a megbízatási időtartam leteltével, lemondással, az OBT tagság megszűnésével, vagy felmentéssel. Felmentő határozatot az OBT kétharmados többséggel hozhat, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes a feladataival kapcsolatos kötelességeit vétkesen megszegi, hosszabb időn át elmulasztja vagy súlyosan elhanyagolja.

Az OBT egyéb feladatai

Az OBT az általános központi igazgatás területén a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot, valamint véleményezi az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét. Az OBT a költségvetés területén ellátja az OBT tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatát, összeállítja a költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, valamint véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót. Egyetértési jogot gyakorol a bíráknak és bírósági vezetőknek az egyéb juttatások részletes feltételeinek és mértékének szabályai tekintetében azzal, hogy ez az egyetértési jog kiterjed minden olyan egyéb juttatásra, amelyet a bíráknak és bírósági vezetőknek a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül ítélnek oda.

Az OBT egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámok meghatározására vonatkozó döntése tekintetében, illetve az OBH elnökének a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok és módszerek meghatározására, továbbá a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulásának áttekintésére, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározására vonatkozó döntése tekintetében is.

Egyetértési jogot gyakorol továbbá az OBH elnökének és a Kúria elnökének a kijelölés bíró hozzájárulása nélküli megszüntetéséről szóló döntése tekintetében, továbbá az OBH elnökének a bíró Kúriára és érintett szervhez történő beosztásáról szóló döntése, valamint a bíró kirendeléséről szóló döntése tekintetében. Egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírói álláspályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett. Hasonlóan egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírósági vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a véleményező szerv, illetve véleményező szervek által támogatott pályázó részt vett.

Jogorvoslat az OBT jogainak biztosítása érdekében

Az OBT jogainak érvényesítése érdekében az Alkotmánybírósághoz, illetve bírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha az igazságügyért felelős miniszter a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló miniszteri rendelet tervezetére az OBT által adott kötelező véleménytől eltért. Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a miniszteri rendeletet megsemmisíti. Az eljárás során kérelemre fel is függesztheti a kihirdetett, de még hatályba nem lépett miniszteri rendelet vagy a miniszteri rendelet meghatározott rendelkezésének hatálybalépését, ha súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség. Szintén az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a jogszabály előkészítéséért felelős szerv az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabály tervezetének véleményezését nem tette lehetővé az OBT számára. Az így hozott jogszabályt az AB megsemmisíti (az eljárás során itt is helye van felfüggesztésnek). Mindezek érdekében az ezen körbe tartozó jogszabályok kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kell telnie.

Szintén az Alkotmánybírósághoz fordulhat az OBT, ha valamely kihirdetett jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés az OBT jogait sérti. Ebben az esetben, ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti.

Az OBT a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz – beleértve a személyes adatokat is – hozzáférhet. Az OBT erre irányuló megkeresését 15 napon belül teljesíteni kell. Ha valamely szervezet, illetve személy az OBT-nek ezen a jogán alapuló megkeresését elutasítja vagy 15 napon belül nem teljesíti azt, az OBT mint felperes a hozzáférés biztosítása iránt polgári per indíthat a Fővárosi Törvényszék előtt a megkeresett szervezet, illetve személy mint alperes ellen. A bíróság a perben soron kívül jár el. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában az alperest a kért hozzáférés biztosítására kötelezi. A perben felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha az OBH vagy a Kúria az OBT-vel szemben fennálló, törvényben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, az OBT az OBH vagy a Kúria ellen mulasztási pert indíthat a Fővárosi Törvényszék előtt. Ezek túl további lehetőség, hogy közigazgatási bírósághoz fordulhat megtámadási per keretében: megtámadhatja az egyedi döntéseket, minden olyan szabályzatot érteni kell, amely nem minősül közjogi szervezet szabályozó eszköznek, valamint a normatív utasításokat. A perben a Fővárosi Törvényszék jár el. A perben az OBT számára rendelkezésre áll az azonnali jogvédelem lehetősége.

Ha az OBH vagy a Kúria az adott igazgatási cselekmény meghozatala során az OBT törvényben meghatározott jogának gyakorlását nem biztosította vagy egyetértési és kötelező véleményadási jog esetén annak tartalmát figyelmen kívül hagyta vagy azzal ellentétes rendelkezést hozott, a bíróság az egyedi döntést és az igazgatási cselekményt megsemmisíti, míg normatív utasítás esetén kötelezi a normatív utasítás megalkotására jogosultat, hogy az OBT kötelező erejű véleményadáshoz való jogát figyelmen kívül hagyó normatív utasítást helyezze hatályon kívül.

Az ügyelosztási rend transzparenciája

Az ügyelosztási rend transzparenciájának erősítése érdekében a jövőben a Kúria esetében az ügyelosztási rendet nem csak a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében, hanem e testületek egyetértésének megfelelően határozza meg a Kúria elnöke. Az ügyelosztás tekintetében az alábbi szempontoknak kell érvényesülniük:

a) az elektronikus úton beérkezett ügyek lajstromozása során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot,

b) az ügyben eljáró tanács kijelölése az ügyek elosztására vonatkozó, előre meghatározott, objektív feltételek szerinti módszerrel történik,

c) az ügyben eljáró tanács kijelölését követően a kijelölt tanács tagjai közül az ügyet tárgyaló ítélkező tanács tagjai elektronikus rendszerrel, automatikusan, előre meghatározott algoritmus útján kerülnek kijelölésre,

d) az eljárásban részt vevő felek számára biztosítani kell az ügyek elosztására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését.

A Kúria ügyelosztási rendjétől csak akkor lehet eltérni, ha az ügy elbírálásából kizárt bíró helyett más bírót kell kijelölni, ha az ügyek egyesítése szükséges, ha ezt kívánja meg az egyenletes munkateher biztosítása, illetve ha ügyeleti, készenléti rend idején vagy a Kúria működését befolyásoló rendkívüli esemény idején az ügy időszerű elbírálása így biztosítható. A Kúria ügyelosztási rendszere ügyenként naplózza az ügyelosztás teljes folyamatát, amelyet a Kúria a honlapján közzétesz.

Ebből következően változnak a Kúria jogegységi panasz tanácsának összetételére vonatkozó szabályok is. A jogegységi panasz tanács tagjai az elnök és további 40 bíró: az elnökhelyettesek, a főtitkár, a kollégiumvezetők, a kollégiumvezető-helyettesek és a tanácselnökök. A Kúria kollégiumai az ügyelosztási rendben dönthetnek úgy, hogy a jogegységi panasz tanács két, az elnökön kívül 20-20 bíró tagból álló résztanácsban jár el. Ebben az esetben a jogegységi panasz tanács azonos ítélkező tanácsba tartozó tagjait a vezetéknevük ítélkező tanácson belüli ABC rendjében kell az I-es és a II-es résztanácsba beosztani, hogy azokban minden ítélkező tanács egyenlő arányban legyen képviselve. Az ügyeket automatikusan felváltva kell kiosztani, a páratlan számú ügyek az I., a páros számú ügyek a II. résztanácsba kerülnek. A jogegységi panasz tanács (résztanács) akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Az eljárás jegyzőkönyvének vezetéséről a főtitkár gondoskodik.

Az OBH elnökére vonatkozó szabályok

A jövőben az választható az OBH elnökévé, aki a hatályos rendelkezések szerinti feltételeknek való megfelelés mellett legalább 2 évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá rendelkezik az OBH elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással. Fennmarad az az előírás, hogy az OBH elnöke nem választható újra. Az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslatot az Országgyűlés számára továbbra is a köztársasági elnök teszi meg, azonban a köztársasági elnök a javaslatát azon személyek közül választva teszi meg, amely személyek esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelelnek az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek.

A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslattétel előkészítése keretében az OBH elnöki tisztségre történő jelentkezési felhívást tesz közzé. A felhívásban rögzíteni kell a jelentkezési határidőt, a jelentkezés benyújtásának helyét, valamint az OBH elnöki tisztség betöltésének törvényi feltételeit. A következő lépésben a köztársasági elnök az OBH elnöki tisztségre jelentkezők névsorát és a jelentkezők önéletrajzát megküldi az OBT-nek. Ezt követően az OBT jelentkezőnként határozatot hoz a jelentkezők törvényi feltéteknek való megfelelősége kérdésében. Az OBT a határozatot a jelentkezők névsorának és önéletrajzának kézhezvételétől számított 45 napon belül hozza meg, a jelentkezők személyes meghallgatásán elhangzottakat is figyelembe véve. Az OBT a határozatokat indokolja, és közli a jelentkezőkkel és a köztársasági elnökkel. Ha az OBT határozata azt állapítja meg, hogy a jelentkező nem felel meg a törvényi feltételeknek, úgy a jelentkező kifogással élhet a határozattal szemben, amely kifogást a közigazgatási ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék bírálja el egyszerűsített perben. A Fővárosi Törvényszék az OBT határozatának jogszerűségét vizsgálja, ha megállapítja a jogsértést, az OBT határozatát megsemmisíti és az OBT-t új határozat meghozatalára kötelezi. A Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben további perorvoslatnak nincs helye. Ha az OBH elnökének megbízatása nem a megbízatási idő leteltével szűnik meg, hanem egyéb okból, a köztársasági elnöknek 30 napon belül kell javaslatot tennie az OBH elnökének személyére. Ilyen esetben az új javaslattételi eljárás szabályai miatt nem elegendő a javaslattételre a korábbi 30 nap, ezért a módosítás ezt a határidőt 100 napra emeli.

Az OBH elnökhelyettesévé az a bíró vagy igazságügyi alkalmazott nevezhető ki, aki legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik és legalább 2 évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá rendelkezik az OBH elnökhelyettesi tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással. Az OBH elnöke annak a pályázónak az OBH elnökhelyettesévé való kinevezésére tehet javaslatot, akinek az esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelel az OBH elnökhelyettesével szemben támasztott törvényi követelményeknek.

A Kúria elnökére vonatkozó szabályok

Az a bíró választható a Kúria elnökévé, aki a hatályos feltételeken túl legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal, valamint a Kúria elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással rendelkezik. A Kúria elnöke nem választható újra. A Kúria elnökének személyére vonatkozó javaslatot az Országgyűlés számára továbbra is a köztársasági elnök teszi meg, azonban a köztársasági elnök a javaslatát azon személyek közül választva teszi meg, amely személyek esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelelnek a Kúria elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek.

A Kúria elnökhelyettesévé az a pályázó nevezhető ki, aki megfelel a Kúria elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek és nem áll hozzátartozói kapcsolatban a Kúria elnökével. A Kúria elnökhelyettesi tisztségére pályázókat véleményezi a Kúria teljes ülése, majd ezt követően valamennyi pályázó névsorát és önéletrajzát megküldi a Kúria elnöke az OBT-nek annak érdekében, hogy a pályázók törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában határozatot hozzon.

A Kúria kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese és tanácselnöke esetén a Kúria bírói tanácsa, majd ezt követően a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma, míg a Kúria főtitkára esetén a Kúria bírói tanácsa, majd ezt követően a Kúria kollégiumai alakítják ki álláspontjukat. A Kúria bírói tanácsának és kollégiumainak véleménye ezekben az esetekben köti a kinevezésre jogosult Kúria elnökét.

---