Csapdába esve

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rablás során alkalmazott erőszakkal okozott testi sértés nem értékelhető gondatlanságból elkövetettként – a Kúria eseti döntése.

A terhelt egy áruházban a pénztárgépet kinyitó pénztárosnő (sértett) mögé lépve a kasszából 6500 forint készpénzt vett ki, majd amikor távozni akart, a sértett a jobb kezét megragadva megpróbálta visszatartani őt. Az ekkor kialakult dulakodás közben a terhelt, hogy szabadulhasson, arcul ütötte a pénztárosnőt (8 napon belül gyógyuló sérülést okozva), majd amikor a karját próbálta kiszabadítani a pénztárosnő szorításából, eltörte a sértett bal kezének középső ujját, ami ténylegesen 5–6 hét alatt, a bal kéz használhatóságának közepes fokú csökkenésében álló maradandó fogyatékosság hátrahagyásával gyógyult csak meg.

Az első- és másodfokú eljárás

A városi bíróság bűnösnek találta a terheltet rablás bűntettében és testi sértés vétségében. Döntését a terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapján a másodfokon eljárt törvényszék megváltoztatta, és a testi épség elleni cselekményt testi sértés bűntettének minősítette.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt és a védő a testi épség elleni cselekmény minősítését érintően ellenkező véleményen volt. A terhelt szerint a nyolc napot meg nem haladó gyógytartamú sérülést okozó erőszak beleolvad a rablásba (az ő szándéka kizárólag a lopásra terjedt, a menekülés közben tanúsított erőszak pedig csak a rablás tényállásába sodorja a cselekményt), az erőszak pedig nem értékelhető kétszeresen.

Ezzel szemben a védő úgy látta, hogy a gondatlanságból elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés vétsége megvalósult, de a szándékosság teljes és az okozati összefüggés hiányával. Kiemelte továbbá – orvos szakértői véleményre hivatkozva –, hogy a maradandó sérülés kialakulása nem a terheltnek, hanem a nem megfelelő orvosi beavatkozásnak köszönhető, a megfelelő orvosi ellátás esetén elmaradt volna a maradandó fogyatékosság.

A Legfőbb Ügyészség szerint azonban a terheltnek az általános élettapasztalat alapján fel kellett volna ismernie, hogy a sértettnek sérülést okoz, ennek elmaradását illetően csak a véletlenben bizakodhatott, ezért az eshetőleges bántalmazási szándékot jogszerűen állapította meg a bíróság. A maradandó fogyatékosság bekövetkezésének lehetőségét a terhelt azért nem látta előre, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet és körültekintést, így az eredmény tekintetében megállapítható gondatlansága (negligentia). A nem megfelelő orvosi kezeléssel kapcsolatban a korábbi bírósági gyakorlatot idézve az ügyészség leszögezte, hogy a testi sértés és a maradandó károsodás közötti ok okozati kapcsolat a kezelés miatt nem szakadt meg, maximum, ha a kiváltó okhoz az elkövetőtől független további ok társul, amely lehet véletlenszerű is, az okozati összefüggés legfeljebb lazábbá, közvetettebbé válik.

A Kúria megállapításai

A Kúria maradéktalanul osztotta az ügyészi álláspontot. Meglátása szerint, mivel az eredmények tekintetében a terheltet gondatlanság terheli, ezért cselekménye az a rabláson túl, azzal halmazatban maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettének is minősül. A Kúria a terhelt kifogására reagálva kifejtette, hogy a rablás érdekében kifejtett erőszaknak célzatosan, azaz fogalmilag egyenes szándékkal kell a jogtalan eltulajdonításra irányulnia. Ezért a rablás csak szándékosan elkövetett testi sértéssel állhat bűnhalmazatban. Fogalmilag kizárt, hogy a rablás bűnhalmazatban állhatna egy gondatlanságból elkövetett testi sértéssel.

Meglátása szerint a terheltnek a sértett arcát ért ütése egyértelműen mutatja, hogy a testi sértés okozására irányuló szándék megvolt a terheltnél. A magatartásának előre látható esetleges következményét ugyan nem kívánva, de abba belenyugodva, azaz ún. eshetőleges szándékkal járt el.

Mivel a terhelt jogtalan támadást intézett az áruház javai ellen, a javakat védő sértett jogos védelmi helyzetben cselekedett a terhelt kezének megragadásakor. Vagyis a Kúria szerint a terhelt kezdte, majd folytatta dulakodással a támadást, és ennek során ütötte meg a sértettet, és okozott a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva okozott maradandó fogyatékosság visszahagyásával gyógyuló töréses sérülését, mint eredményt. Ez az eshetőleges szándék miatt nem minősülhet gondatlannak.

Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 888/2014.) a Kúriai Döntések 2015/5. számában 121. szám alatt jelent meg.

---