Csendes forradalom az MandA világában – I. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen & Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális M&A üzletágának vezetőjével.


2012-ben az unióban és a közép-kelet-európai régióban Magyarországon volt a legjelentősebb visszaesés az MandA piacon. (Mergers and Acquisitions: Vállalati fúzió és felvásárlás)

A visszaesés főleg a nagybefektetések területén volt látványos. A piac szűkülésének főbb okai között szerepelt a bizonytalan gazdasági környezet és a beszűkült banki finanszírozási lehetőségek. A befektetők kedvezőbb piaci kilátásokra vártak, és rendre halogatták a befektetési döntéseket.

A kockázatitőke-befektetések tekintetében Magyarország a többi uniós tagországhoz képest már egy évvel ezelőtt sem teljesített rosszul. A GDP-arányos tőkebefektetés alapján Magyarország az EU-tagországok között 2012 októberében például a 6. helyen állt.

2013 első felében az MandA tranzakciók körében további visszaesés következett be, de a második félévben a növekedés jelei körvonalazódtak az MandA piacon. Ez főleg a telekommunikációs szektorban tapasztalható befektetői aktivitásnak tulajdonítható.

Az amerikai jegybank (Fed) által bejelentett monetáris politikai szigorítás, azaz az eszközvásárlási program ütemének lassítása vagy esetleges leállítása is rosszul érintette a befektetési kedvet. Ha ugyanis a jelenleg mesterségesen alacsony szinten tartott 10 éves kötvényhozamok a jövőben a monetáris szigorítás következtében megemelkednek, akkor a befektetők nem tudják majd megfelelő áron értékesíteni a megszerzett vállalatokat. A 10 éves kötvényhozam növekedése ugyanis azt eredményezi, hogy a következő vásárló tőkeköltsége magasabb lesz.
Mindez konzervatív befektetési politikát eredményezett.

Az MandA piac felfutását a részvénypiacokon tapasztalható magas árak, valamint az európai adósságválság és a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek is gátolták.

A 2014-es esztendő vajon kedvező lesz-e az MandA piac szempontjából? Erről (is) beszélgetünk Hugh Owen úrral, aki az Allen & Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális M&A üzletágának vezetője, és aki Budapestre tette át a székhelyét, és ezentúl a hazai iroda vezetésében is részt vesz Lengyel Zoltánnal együttműködve.

Owen eddig Pozsonyban irányította az iroda délkelet-európai részlegét. Ez a váltás egyben azt is jelenti, hogy az iroda Szlovákiából Magyarországra telepíti a közép-kelet-európai regionális M&A üzletágának központját.

Hogyan került Közép-Kelet-Európába?

Hugh Owen: 1998 óta dolgozom Közép-Kelet-Európában. Az itteni irodáink erősen integ­rálódtak. Rendszeresen dolgozunk együtt, szoros a kapcsolatunk. Ezen kívül az egész régióban vannak partnereink, akikkel jól ismerjük egymást.

Fotók: Balkányi László

Járt már korábban Magyarországon?

Igen. Magyarország korántsem idegen a számomra. Néhány évvel ezelőtt hetente jártam Magyarországra azért, hogy szakmai tapasztalatommal kiegészítő támogatást nyújtsak az itteni irodának. Ez a folyamat idővel megszakadt. Más prioritások kerültek akkor előtérbe, például a romániai, valamint délkelet-európai praxisunk fejlesztése. Most viszont ismét itt vagyok Magyarországon, hogy újraélesszem a korábban megszakadt kapcsolatot. Az elkövetkezendő években arra számítunk, hogy nemcsak a régióban, hanem Magyarországon is emelkedni fog a tranzakciók száma. A vállalatfelvásárlások világában csendes forradalom zajlik.

Úgy tudom, hogy a témával kapcsolatban számos publikációja jelent meg. Említ néhányat?

Sokféle témában, számos publikációt szerkesztettem a régióra vonatkozóan, például a munkajogról, továbbá a vállalatirányításról, illetve a szellemi tulajdonról. Ezeknek a publikációknak az összeállítását én koordináltam. A tartalmukkal kapcso­latban is volt szerepem, és a címeiket is én találtam ki. Legtöbbször szójátékra épülő ­címeket igyekeztem kitalálni. A választott­bíráskodásról szólónak például azt a nevet adtam, hogy CEE You Outside (szójáték: ­gyere ki a hóra), a munkajogról szólónak ­pedig az a címe, hogy A Labour of Love or a CEE of Troubles? (szójáték: a munka szerelmese vagy tengernyi nehézség?), és van egy több vitát kavart publikációnk is, amely a Sex, Drugs and Rock and Roll névre hallgat, és a szellemi ­tulajdonnal foglalkozik.

Mi ezeknek az írásoknak a célja? Mire akarja felhívni az olvasó figyelmét?

Azért publikáltuk ezeket a munkákat, mert azt láttuk, hogy az érdekeltek mindig ha­sonló problémákkal szembesülnek, ezért úgy gondoltuk, hogy közzé kellene tenni a tapasztalatainkat. Erre a legjobb megoldás a publikálás. Az is a céljaink között volt, hogy bátorítsuk a Közép-Kelet-Európába irányuló befektetéseket. Azt akarjuk elérni, hogy nagyobb biztonságban érezzék ma­gukat azok, akik a régióba jönnének befektetni. Az az üzenetünk, hogy nézzétek, így működik itt a munkajog, és minden rendben lesz, de erre meg erre vigyázni kell. Írtunk egy kiadványt a közvetlen külföldi befektetésekről, amelyben biztatni akarjuk az üzletembereket, hogy úgy tekintsenek Közép-­Kelet-Európára, mint érdekes és bizton­ságos helyre, feltéve, hogy rendelkeznek a megfelelő információval.

A publikációs sorozat ingyen tanácsokat ad a legfontosabb buktatókról, de azt sugallja, hogy a befektetők érezzék magukat biztonságban, és jöjjenek Közép-Kelet-Európába befektetni.

Hol érhetőek el ezek a publikációk?

A publikációkat megtalálja a honlapunkon és minden irodánkban, természetesen ingyenesen. 2-3 évente, a jogszabályok változásainak megfelelően frissítjük is ezeket: például a munkajog mindig változik, az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályo­zás sem állandó, ezért a meglévő tanulmányok többsége már több kiadást ért meg. Ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon, hogy ezt a frissítést a jövőben folytassuk-e, mivel némelyik kiadvány 50–60 oldalas, így elég nagy munkát jelent a folyamatos átdolgozásuk.

Van jövője a vállalatfelvásárlásnak a ­régióban és ezen belül Magyarországon a gazdasági válságra is tekintettel?

A válasz erre egyértelműen igen. Mindenféleképpen van jövője itt az M&A-nek, akár a gazdasági válság idején, akár kedvező makrogazdasági környezetben. Az új év hajnalán a makrogazdasági környezettel kapcsolatban optimisták vagyunk. Úgy érezzük, hogy az üzletemberek egyre magabiztosabbak lesznek a felvásárlások területén.

A kérdése azt feltételezi, hogy egy gaz­dasági krízis idején a vállalatfelvásárlások ­logikája megváltozik. Én azt tapasztalom, hogy az ügyletek alapvetően annak tudhatóak be, hogy a vállalkozások újragondolják, hogy milyen piacokon szeretnének elsősorban versenyezni. Számos energiavállalat, bank és egyéb vállalkozás globális szinten átgondolta ezt, és úgy döntött, hogy Közép-Kelet-Európa már nem olyan érdekes és vonzó számára, mint amilyen korábban volt. Az új, feltörekvő piacok – Kína, Brazília stb. – sokkal érdekesebbnek mutatkoztak, ezért a súlypontjukat áttéve többen kivonultak ­Közép-Kelet-Európából. Az elmúlt évek kivonulásai tehát nem annak tudhatóak be, hogy a vállalkozások eladnák a nem stratégiai üzletágaikat. Úgy látom, hogy ez az időszak lassan befejeződik, és a befektetők már kezdik belátni, hogy a feltörekvő piacok ­közül például az ázsiaiak már nem is olyan tökéletesek, mint ahogy azt korábban gondolták. Ezért néhányan elkezdték azt mondani, hogy „tudod mit? Lehet, hogy Közép-Kelet-Európa mégsem olyan rossz ötlet”. Sokan közülük felülvizsgálják a korábbi döntéseiket, és figyelő szemeiket újra Európa keleti felére irányítják.

Magyarországgal kapcsolatban viszont nem ez a helyzet. Itt aggodalomra adhat okot, hogy az újságok folyamatosan azt ­közlik, hogy az állam akár közvetlen, akár közvetett módon felvásárolja az energiaszektor nagy részét. Nem megnyugtató az sem, hogy a banki szektor is az állami figyelem középpontjába került. Még az év végi ­hírek között szerepelt, hogy az állam köz­vetetten megveszi a Raiffeisen Bankot. Más vállalkozásokról is szó esett, és ezért talán kialakulhatott egy olyan érzés, hogy ­Magyarországon kisebb a magánvállalatok ­által kezdeményezett M&A tevékenység.

Igen, így van. Még 2013 decemberében elterjedt, hogy négy külföldi tulajdonú nagybank hamarosan kivonul Magyarországról, és a Széchenyi Bank már az osztrák tulajdonú Raiffeisen Bank felvásárlá­sáról tárgyal.

Ezzel csak azt szerettem volna felvetni, hogy a magyar M&A piacon jelenleg inkább az ­állami kezdeményezések dominálnak. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos szinten könnyebb előre jelezni a tranzakciókat, mert úgy néz ki, hogy az állam nagyon tevékenyen részt vesz bennük. Ugyanakkor nehéz megjósolni, hogy a magánbefektetői közösség hogyan fog erre reagálni.

Önnek mi a véleménye, mit hoz a jövő?

Mi úgy érezzük, hogy a közeljövőben a külföldi befektetők tartani fognak a magyar­országi befektetéstől, ha úgy érzik, hogy a környezetet erősen befolyásolja az állam.

Az interjú teljes terjedelmében az Ügyvédvilág magazin 2014. februári számában olvasható.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 31.

A tárgyalás berekesztése és újbóli megnyitása a Kp. alapján

Amennyiben a bíróság a tárgyalás berekesztését követően a határozathirdetésre kitűzött tárgyaláson a tárgyalást újból megnyitja, úgy gondoskodnia kell a meg nem jelenő fél szabályszerű idézéséről, akként, hogy a tárgyalást elhalasztja és arra a feleket szabályszerűen idézi – a Kúria eseti döntése.

2024. május 27.

Jogszabályfigyelő 2024 – 21. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/57–58. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/5 májusi számának tartalmából válogattunk.