E-roller közterületi bérbeadásának korlátozása közösségi együttélésre hivatkozással
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az azonos vagy hasonló életviszonyokra vonatkozó szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A szabályozás horizontális széttagolása ugyancsak ellentétes a jogalkotási törvénnyel. A normavilágosság követelményébe beletartozik továbbá, hogy a rendelet szabályozástechnikailag se legyen hibás – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperest az V. kerülti önkormányzat jegyzője (elsőfokú hatóság) közterület rendeltetéstől eltérő használata miatt 350 000 forint közigazgatási bírsággal sújtotta, mivel az elektromos rollere a Vigadó téren, az önkormányzat tulajdonában álló közterületen volt kihelyezve. A jegyző a határozatot a helyi közösségi együttélési rendeletre alapozta, mely szerint, aki közterületen elektromos vagy más gépi meghajtású közlekedési-, sport-, szabadidős vagy turisztikai eszközt (pl. segway, elektromos kerékpár, elektromos roller, hoverboard, elektromos gördeszka, stb.) bérbe vagy kölcsönbe adja, természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. A fellebbezése folytán eljáró önkormányzat helybenhagyta az elsőfokú hatóság határozatát.
A felperes önkormányzat elleni keresetében többek közt amellett is érvelt, hogy az önkormányzati rendelet a párhuzamos jogalkotás tilalmába és a normavilágosság követelményébe ütközik, ezért indokolt az idevonatkozó rendelkezések visszamenőleges (ex tunc) hatállyal történő megsemmisítése.
Az önkormányzat védiratában hangsúlyozta, hogy a rendelet megfelelt az önkormányzati törvényben kapott felhatalmazásnak, mely szerint az önkormányzat rendeletben szabályozhatja a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. Állította, hogy törvényi feladatának tesz eleget, miszerint a kerületi önkormányzat feladata különösen az általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül, melynek végrehajtása érdekében alkotta meg a rendeletet.
A bíróság indítványa
A bíróság az eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozta az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. Meglátása szerint az önkormányzati rendelet vonatkozó része a közterület használatával kapcsolatos szabályokat tartalmaz, melyek a bíróság megítélése szerint nem tartoznak a közösségi együttélés tárgykörébe. A jogalkotásról szóló törvény (Jat.) alapján a normavilágosság sérül azáltal, hogy a rendelet közösségi együttélés szabályozására felhatalmazó rendelkezések alapján Budapest Főváros közigazgatási területére és a tulajdonában álló közterületre is szabályokat tartalmaz.
A közterületen az eszközök bérbe vagy kölcsönbe adásának közösségi együttélés általános szabályaival ellentétes magatartássá nyilvánítására és az ehhez kapcsolódó szankció szabályozására az önkormányzat nem kapott felhatalmazást. Kiemelte továbbá, hogy a rendelet és a kereskedelmi törvény (Kertv.) szabályozása között szoros összefüggés mutatható ki: a rendelet által meghatározott közterületen tiltott bérbeadási tevékenység a Kertv. szerinti közterületi értékesítésnek minősül. A rendelet a Kertv. felhatalmazó rendelkezéseinek a megkerülésével alkotott rendelkezést tartalmaz, mely a Kertv.-vel párhuzamosan szabályozza a közterületi bérbeadási tevékenységet. Egyben a szabálysértési törvény rendelkezéseivel párhuzamosan szankcionálja annak megsértését, ezért a párhuzamos jogalkotás tilalmába ütközik.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a rendelet bevezető része szerint a megalkotására a közösségi együttélés alapvető szabályainak és ezek elmulasztása jogkövetkezményeinek szabályozása céljából került sor. A Kertv., melynek hatálya a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltató tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki, meghatározza a forgalmazás fogalmát. E szerint forgalmazás kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása. A kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást. Míg közterületi értékesítésnek a közterületen, illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett kiskereskedelmi tevékenység minősül. Rögzíti a törvény azt is, hogy külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy a Kertv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag egy meghatározott kereskedési formában folytatható (pl.: közterületi értékesítés), vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában (pl.: közterületi értékesítés) való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja.
Így a Kúria szerint a rendelet által szabályozott viszony a Kertv. alapján kereskedelemi tevékenység körébe tartozó közterületi értékesítés. A rendelet szabályozási tárgya azonban a közösségi együttélés, így a rendelet a Kertv.-vel ellentétesen vonja kereskedelmi tevékenység korlátozását a közösségi együttélés szabályozási tárgya körébe. A Kertv. alapján továbbá a kereskedelmi tevékenységek korlátozását vagy tilalmát külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy a Kertv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályozhatja. Önkormányzati rendeletre vonatkozó felhatalmazás nincsen. A rendelet szabályozása eredeti jogkörben alkotott szabályozásnak nem minősülhet a magasabb szintű, ugyanazon tárgyra vonatkozó jogi rendezés folytán. Felhatalmazást a Kertv. pedig nem az önkormányzatoknak ad.
A Kúria meglátása szerint az alperesnek nem volt jogszabály általi felhatalmazása arra, hogy a keresettel támadott határozatban szankcionált tevékenység szabályozására önkormányzati rendeletet alkosson, mivel a bérbeadási tevékenység szabályozását a Kertv. törvényi vagy kormányrendeleti hatáskörbe utalja. A Kertv. tartalmaz kifejezett szankciós szabályokat a kereskedelmi törvényben foglalt jogszabályi előírások esetére, a közterületi értékesítés szankciója azonban a szabálysértési törvényben (Szabs.tv.) került meghatározásra. A rendelet hatályos állapota szerint is fennáll a kollízió a Szabs.tv.-vel, mivel nem tisztázott a rendelet szerinti közigazgatási bírság, illetve a vonatkozó Szabs.tv.-i szabálysértés tényállásainak egymáshoz való viszonya sem a jogviszony alanyai, sem pontosan tárgya, sem felelősségi alakzata tekintetében. Márpedig teljesen azonos, illetve világosan el nem határolható felelősségi alakzatra azonos szankció megállapítása, továbbá a Szabs.tv.-ben meghatározott jogviszony alkalmazási körének eshetőleges bővítése a jogviszonyhoz fűződő felelősségi alakzat világos megkülönböztetése nélkül, nem minősülhet jogszerűnek.
A Kúria hangsúlyozta, a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető tartalommal kell rendelkeznie. Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. A rendelet ezért jogellenesen alkalmaz egyazon tárgyra megkettőzött szabályozást. Kiemelte azt is, hogy a normavilágosságot eleve sérti a szabályozás kettőzése, és mivel az önkormányzat továbbá maga is rendelkezik külön közterületi szabályozással, a szabályozás horizontális széttagolása ugyancsak indokolatlan, valamint ellentétes a jogalkotási törvénnyel. Így a Kúria megállapította a rendelet vonatkozó részének jogszabály-ellenességét, és mivel a rendelet indítvánnyal támadott rendelkezésének megsemmisítésére bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített önkormányzati rendeleti rendelkezés nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5.015/2021.) a Kúriai Döntések 2021/11. számában 324. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 5. pont, 3. § (1) bekezdés, (4) bekezdés, 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdés, 3. §.
