Életvitelszerűen, be nem jelentett állandó lakosként

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Törvényellenes az, ha az önkormányzat az adókötelezettség fennállását, vagy fenn nem állását, mértékét a lakcímnyilvántartás adataitól teszi függővé – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes három gyermeke az egyetemi éveik alatt életvitelszerűen használták a felperes terézvárosi ingatlanát, ugyanakkor a lakcímnyilvántartás szerint egyik gyermeknek sem ez volt a bejelentett lakcíme vagy tartózkodási helye. Az ingatlan után a felperes nem fizetett építményadót.

Terézváros építményadóról szóló rendeletének 2008. január 1-jétől 2011. december 31-éig hatályban volt adó alóli mentességi feltételt megfogalmazó szabályai szerint mentes az építményadó alól valamennyi lakás céljára szolgáló ingatlan, melyet bejelentett állandó lakosként a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja, illetve azok közeli hozzátartozója lakja, ha a magánszemély tulajdonosa nem gazdasági tevékenység vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység céljára használja az ingatlant, vagy nem adja bérbe.

A közigazgatási eljárás

Terézváros jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság 2008-2012-re vonatkozóan az építményadót érintően utólagos ellenőrzést folytatott a felperesnél, melynek során 606 130 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 303 065 forint adóbírság és 189 124 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A másodfokon eljárt alperes az elsőfokú határozatot a 2008-2011-es adóévek vonatkozásában helybenhagyta, a 2012-re vonatkozóan az elsőfokú határozatot megsemmisítette és a hatóságot új eljárásra utasította. Az alperes szerint miután 2008-2011-ben az érintett ingatlanban állandó lakosként bejelentve nem éltek, az elsőfokú hatóság jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az építményadóról rendelet szerinti mentességi feltétel nem teljesült. A szabályozás megváltozott, így 2012-re vonatkozóan már nem keletkeztet állandó lakosként bejelentési kötelezettséget, ezért az alperes a 2012-re vonatkozó megállapításokat megsemmisítette.

Az indítvány tartalma és az önkormányzat állásfoglalása

A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az előtte folyó per tárgyalását felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult az önkormányzati rendelet mentességi szabályának törvényességi vizsgálatát kezdeményezve. Meglátása szerint az önkormányzati rendelet „bejelentett állandó lakosként” szövegfordulata nincs összhangban a helyi adókról szóló törvénnyel (Helyiadó-tv.), mert az ott meghatározott mentességek és kedvezmények körét olyanokkal (az állandó lakosként történő bejelentkezéssel) bővítette ki, amelyet a Helyiadó-tv. nem tesz lehetővé. Kifogásolta, hogy önmagában az ingatlan életvitelszerű használata nem eredményez adómentességet, ezzel szemben azonban egy igazgatási aktus, a bejelentkezés már igen.

A Kúria szerint az építményadó esetében a mentesség a lehetséges adótárgyak közül elsődlegesen a lakásingatlanokat érinti, azon belül pedig a lakhatás biztonságát helyezi előtérbe

Az önkormányzat amellett érvelt, hogy a helyhatóságok széleskörű döntési szabadsággal rendelkeznek a helyi adók körében az adómentességek, adókedvezmények meghatározására, az önkormányzat pedig e szabadságával élt a rendelet megalkotása során. Ráadásul az önkormányzat jogosult a Helyiadó-tv.-ben mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővíteni. Érvelését azzal zárta, hogy a terézvárosi ingatlanok jelentős hányadát a tulajdonosok nem lakhatás, hanem befektetési és egyéb jövedelemszerző tevékenység céljából vásárolják, az állandó lakcím épp az ott lakás és az egyéb használat között tesz különbséget.

A Kúria Önkormányzati Tanácsának megállapításai

A Kúria következetes gyakorlata alapján a vagyoni típusú helyi adókkal összefüggésben az építményadó kivetésekor a szabályozásnak meg kell felelnie az arányos közteherviselés elvének, így az adó alapja minden adóalany esetében az ingatlantulajdon, tartalma pedig elsődlegesen a vagyontömeg értékéhez igazodik.

A Kúria már több korábbi határozatában is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy támaszthat-e a helyi önkormányzat olyan többletfeltételt az adókötelezettség alóli mentesüléshez, amely nem áll összefüggésben az adó alapját képező vagyonnal. Arra a megállapításra jutott, hogy Helyiadó-tv. értelmezése körében a törvényi rendelkezés szélesre nyitja ugyan a helyi jogalkotó jogkörét, ám az építményadó esetében a mentesség a lehetséges adótárgyak közül elsődlegesen a lakásingatlanokat érinti, azon belül pedig a lakhatás biztonságát helyezi előtérbe. Így az építményadó esetében az érintett önkormányzat nincs tekintettel az adófizetési kötelezettségben érvényesülő jogegyenlőségre és a mentességekre vonatkozó, a lakhatás biztonságát különösen preferáló rendelkezésre, ha a vagyontömeg értékében megtestesülő teherbíró képességen túli, a tényleges lakhatáshoz nem kapcsolódó szempontokat is értékel. Tehát az adókötelezettség alóli mentesülés nem lehet az adóalany igazgatási jellegű nyilvántartásának, az állandó lakcímnek a függvénye. Azt a Kúria sem zárja ki, hogy az adóalanynak esetleg kötelessége legyen igazolni, hogy a tulajdonát képező, lakhatás céljait szolgáló ingatlanban életvitelszerűen tartózkodik, de nem járható az igazgatási bejelentkezéshez kötés.

2008-ban még valóban csak annyit tartalmazott a Helyiadó-tv., hogy az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy „az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse.” A szabályt értelmezve azonban az Alkotmánybíróság is kifejtette az építményadó kapcsán, hogy az, amikor az adóalanyok jövedelmi, vagyoni viszonyaival, vagyoni helyzetével össze nem függő kritérium – az adóalanyok lakóhelye – alapján tesznek különbséget az adóalanyok között, és e különbségtételnek a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka nem állapítható meg, diszkriminatívnak minősül. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy az önkormányzati rendelet a „bejelentett állandó lakosként” szófordulat a 2008-as adóévben is törvényellenes volt.

Az ismertetett döntés a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5039/2015/5. határozata.

---