Elítéltek és fogvatartottak jogainak gyakorlása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy új IM. rendelet részletesen meghatározza a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályait.


A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet hatálya a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására terjed ki.

A rendelet egyik fejezete meghatározza az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott kötelezettségei teljesítésének és jogai gyakorlásának módját. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jogainak gyakorlása nem veszélyeztetheti a fogvatartás rendjét és biztonságát. A fogvatartás rendjét és biztonságát az elítélt önkéntes jogkövetésre való ösztönzésével, őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, valamint biztonsági és egyéb szükséges intézkedések megtételével, indokolt esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell biztosítani.

Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott érdekében a Bv. tv. 11. §-a szerint adott meghatalmazás adott ügyre szóló eseti vagy általános hatályú. A bv. intézet az általános meghatalmazást a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti és annak másolatát, illetve az eseti meghatalmazást az ügy irataihoz csatolja.

Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott védő kirendelését kéri, a bv. intézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az intézet székhelye szerint illetékes a büntetés-végrehajtási bírónak (a továbbiakban: bv. bíró). A bv. intézet az átiratban nyilatkozik arról, hogy az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben folyamatban van-e büntetés-végrehajtási ügy.

Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a bv. bíró védőt rendelt ki, és az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott utóbb védőt hatalmaz meg, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti a bíróságot a kirendelés visszavonása érdekében


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.