Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár már régóta megváltozott a szabályozás, a kampánycsend kérdése továbbra is bizonytalanságot okoz. Az új választási eljárásról szóló törvény [2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)] főszabályként megszüntette a kampánycsend intézményét. A kampányolás teljes tilalmát jelentő kampánycsend csak a szavazóhelyiségek közvetlen környezetében érvényesül: tilos bármilyen választási kampánytevékenységet folytatni a szavazás napján a szavazóhelyiség épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül (relatív területi kampánytilalom). Hasonlóan a korábbi szabályokhoz, ez a relatív területi kampánytilalom is csak az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik, így…
Bár már régóta megváltozott a szabályozás, a kampánycsend kérdése továbbra is bizonytalanságot okoz. Az új választási eljárásról szóló törvény [2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)] főszabályként megszüntette a kampánycsend intézményét. A kampányolás teljes tilalmát jelentő kampánycsend csak a szavazóhelyiségek közvetlen környezetében érvényesül: tilos bármilyen választási kampánytevékenységet folytatni a szavazás napján a szavazóhelyiség épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül (relatív területi kampánytilalom). Hasonlóan a korábbi szabályokhoz, ez a relatív területi kampánytilalom is csak az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik, így a közterületen korábban jogszerűen elhelyezett plakátokat nem kell eltávolítani. Így azokat, amiket a szavazás napjáig (előző nap éjfélig) kihelyeztek a szavazókörök 150 méteres körzetén belülre, az jogszerűen van fenn a szavazás napján is. A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatásában a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 150 méter kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés ténye akkor is megvalósul, ha valamely jelölő szervezet népszerűsítése érdekében bárki olyan tevékenységet folytat, mely miatt a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül, illetve magában a szavazóhelyiségben a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalom hallható vagy látható.
A szavazás napja
Szavazni a szavazóhelyiségben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. A szavazóhelyiséget a szavazatszámláló bizottság nyitja ki pontban reggel 6-kor, kivéve, ha valamiyen rendkívüli esemény miatt nem lehet ekkor megkezdeni a szavazást. A szavazóhelyiségben a nap során folyamatosan jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, illetve a nemzetközi megfigyelő és kísérőszemélyzete (tolmács). Ezen kívül a szavazás megkezdésétől a munka befejezéséig jelen lehetnek a sajtó képviselői is, és külön engedély nélkül végezhetik a munkájukat a szavazóhelyiségben, azzal a megkötéssel, hogy a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják, nem sérthetik meg a szavazás titkosságát, a választói névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet vagy filmfelvételt nem készíthetnek. A sajtó munkatársai a szavazóhelyiségben nem készíthetnek riportot a választópolgárokkal. A választópolgárok csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben.
A szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a szavazás céljából megjelent választópolgár személyazonosságát és személyi azonosítóját (vagy lakcímét, ha személyi azonosítóját nem tudja igazolni). Személyazonosságunk igazolható személyi igazolvánnyal, ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal, jogosítvánnyal, útlevéllel és ideiglenes útlevéllel. A személyi azonosító igazolására a lakcímkártyát, illetve személyi azonosító jelről szóló hatósági bizonyítványt vagy igazolást használhatunk. Az Európai Unió más tagállamának állampolgára az állampolgársága szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal igazolja személyazonosságát.
EU zászlós kitűző vagy pártjelvények a szavazóhelyiségben
A relatív kampánytilalom miatt a szavazóhelyiségben kérdésként merülhet fel, hogy viselhetünk-e valamilyen pártjelvényt, vagy akár a választópolgár, akár a szavazatszámláló bizottság tagja viselhet-e EU-s kitűzőt. Az, ha a választópolgár visel a ruháján pártjelvényt, önmagában nem jelent jogsértést. Az NVB hivatkozott iránymutatása kifejezetten a választási szervek tagjaival szemben támaszt követelményeket, amikor kiemeli, hogy a pártatlanság követelményének érvényesítése megköveteli, hogy a választási szervek tagjai a relatív területi kampánytilalom időbeli és területi szabályaira is figyelemmel, a szavazás napján jelölő szervezetet népszerűsítő, ahhoz köthető szimbólumokat ne használjanak, ilyeneket ne osztogassanak, ruházatukon ne viseljenek. Sérti továbbá az említett követelményt, ha a választási szervek tagjai a párt szimbólumát a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben használják, illetve jelölő szervezethez köthető ruházatot (egyenruhát) viselnek ott. Mivel a kampánycsendsértést bárki elkövetheti, azonban ezzel kapcsolatos rendelkezés csak a választási szervek tagjaival szemben van nevesítve, a választópolgárok által hordott kitűző vagy toll még megengedhető. Tekintettel arra, hogy az EU-s zászló nem minősül pártjelvénynek, így annak viseletét nem korlátozza semmi.
Úton a szavazófülkéhez
A szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat a bal felső sarokban, a megjelölt helyen a hivatalos bélyegzővel, a választópolgár jelenlétében lebélyegzi (ennek elmaradása érvénytelenséget eredményez). Fontos, hogy ez az eljárási folyamat a választó jelenlétében történjen, a szavazólapok előre lebélyegzése tilos, és szintén érvénytelenséget okoz [Ve. 193. § (1) bekezdés a) pont]. Ennek célja annak megelőzése, hogy érvényes szavazólap a szavazóhelyiségen kívülről az urnába kerülhessen. A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Ha a választópolgár nem tud írni, helyette a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, ezt a körülményt feltüntetve a névjegyzéken. Amennyiben a választópolgár nem hajlandó aláírni, vissza kell őt utasítani, és felvenni a visszautasítottak névjegyzékébe [Ve. 177. § (1) bekezdés d) pont]. A szavazólapokat a borítékkal együtt kell átnyújtani a választópolgárnak. Mivel boríték a szavazás titkosságának egyik garanciája, ezért nem fogadható el, ha a szavazatszámláló bizottság bármely oknál fogva nem adja át a választópolgár részére [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila].
A szavazófülke magányában
A szavazás titkossága érdekében a szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, arra azonban nem kötelezheti. A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében, kivéve, ha a választópolgár nem tud olvasni, illetve testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályozza a szavazásban. Mindez azt is jelenti, hogy elvileg tilos a “családi szavazás”, amikor például egy házaspár mindkét tagja egyidőben tartózkodik ugyanabban a szavazófülkében. Ami a tilalmakat illeti, a 12/2014. NVB iránymutatás tiltja, hogy kivigyük a szavazólapot a szavazóhelyiségen kívülre és azt is, hogy szelfit készítsünk vele. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát is az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. Az iránymutatásban kiemelik, hogy a szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról felvétel készítése alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek. Az NVB álláspontja szerint a szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó szavazatáról, illetve a szavazólapról felvételt készít.
Szavazás segítség igénybevételével
A Ve. lehetőséget teremt arra, hogy azon választópolgárok, akik nem tudnak olvasni, illetve akiket testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, segítőt vegyenek igénybe. Ez a segítő lehet egyrészt általa választott, ennek hiányában pedig a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítsége. A látássérült választópolgárok számára lehetőség nyílik, hogy szavazati jogukkal Braille-írással ellátott szavazósablon segítségével élhessenek. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]
A két egymást metsző vonal
Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő listára lehet, mégpedig a lista neve alatti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal. Az érvényes szavazathoz nem kell feltétlenül X-et írnunk a megfelelő körbe, bármilyen a körbe írt, két egymást metsző vonal már érvényes szavazatot eredményez, álljon bármennyi vonalból is. Érvényes lehet így például egy “+” jel, de akár egy nyíllal átlőtt szívecske is, de akár 12 vonalat is tehetünk a körbe, feltéve, hogy van legalább egy, amely metszi egy másikat. Ugyanakkor érvénytelen lesz a szavazat, ha nem a körbe tesszük a szavazatot, de az is, ha párhuzamos vonalakat írunk a körbe.
A szavazás lezárása
A szavazatszámláló bizottság a szavazást 19.00 órakor főszabályként lezárja és bezárja a szavazóhelyiséget. Ha 19 órakor még sorban állnak a választópolgárok, hogy szavazhassanak, a 19 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem. Hosszabb sor esetén ez úgy biztosítható, ha a szavazatszámláló bizottság egyik tagja 19 órakor beáll a sor végére, majd az utolsó választópolgár leszavazását követően lezárja a szavazást. A szavazás lezárása után szavazatot már nem szabad elfogadni, a lezárás időpontját a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul jelenti a helyi választási irodának. Ha záráskor valamelyik urna sérült, azt rendkívüli eseménynek kell tekinteni, és a szavazatszámláló bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.
