Erős volt az évkezdés és ez csak fokozódni fog

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha újévi fogadalomként netán az jutott eszünkbe, hogy leülünk és végigolvassuk ebben az évben az elmúlt év joganyagait, ahhoz naponta 237 Közlönyoldalt kéne végigolvasnunk, ami egy órára lebontva 10 oldalt jelent. Alvás nélkül. Cikkünkben összegezzük a 2016-os évet, bemutatunk néhány jelentős év eleji változást és megmutatjuk, mi vár ránk 2017-ben.

A Wolters Kluwer Kft. Új Jogtárának adatai szerint 2016. január 1-je és december 31-e között összesen 1235 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. Ez a szám az elmúlt évekhez viszonyítva átlagosnak tekinthető. Bár az év végén jelentős számú joganyag jelent meg, mind a 2012-es, 2013-as, mind pedig a 2015-ös évben több új jogszabály született.

Az új jogszabályok számát tekintve a 2016-os év lecsúszott a képzeletbeli dobogóról.

 

Az egész 2016-os évet vizsgálva az elmúlt év mozgalmas volt a joganyagok vonatkozásában. Az év során összesen 3 514 joganyag léptett hatályba, 1 984 darab módosult és 1 827 darab került hatályon kívül. De nem csak az elmúlt év, de az újév első napja, 2017. január 1-je is mozgalmas volt. Ezen a napon összesen 2451 joganyag változott, vagyis lépett hatályba, módosult vagy került hatályon kívül.

A törvények száma az elmúlt évben visszaeset a 2010-es év szintjére, 190 törvény és egy Alaptörvény-módosítás került kihirdetésre. Ezen a téren a legkisebb a választás évének törvényalkotása volt, 2014-ben ugyanis csupán 113 törvény jelent meg. A törvények mellett jelentős számban jelentek meg kormányrendeletek, összesen 501 darab. Ez kicsivel több, mint a 2015-ben kihirdetett 493 darab, de elmarad a 2013-as év 565 darabjához képest. A miniszteri szintű jogalkotás is a korábbi évek szintjén maradt. Az év második felében felerősödött az Alkotmánybíróság tevékenysége, és a júliustól meghozott 15 határozattal és végzéssel 25-re emelkedett a testület döntéseinek száma, ugyanakkor ez még így is elmarad az előző éves 36-hoz képest. Szintén rendkívül aktív évet tudhat maga mögött Áder János, bár a 2015-ös rekord mennyiségű, 548 köztársasági elnöki határozattól kissé elmaradva 2016-ban 494 jelent csak meg.

Meglepően erős sikeredett az év utolsó hónapja. Decemberben 588 joganyagot hirdettek ki, 2024 joganyag módosításáról rendelkeztek és 271-et helyeztek hatályon kívül.

A terjedelmet illetően tekintve háromszor annyi joganyag jelent meg 2016-ban a Magyar Közlönyben, mint 2015-ben. Az összesen 86 578 oldalnyi Magyar Közlönyből csak decemberre 8 673 oldal jutott. 2015-ben összesen 28 766 oldal jelent meg. Ha újévi fogadalomként netán az jutott eszünkbe, hogy leülünk és végigolvassuk ebben az évben az elmúlt év joganyagait, ahhoz naponta 237 Közlönyoldalt kéne végigolvasnunk, ami egy órára lebontva 10 oldalt jelent. Alvás nélkül.

[multibox]

Mi változik az év elején?

A következőkben kiemelünk néhány lényeges változást, amelyek 2017. január 1-ével léptek hatályba. Az adózást érintő legfontosabb változásokat az alábbi linkre kattintva olvashatja.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egy új címmel, a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája megváltoztatásának – a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése előtti – bejegyzésére irányuló eljárás szabályaival egészültek ki 2017. január 1-jei hatállyal.

2017. január 1-jei hatállyal számos ponton változtak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) egyesületekre vonatkozó szabályai is, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása pedig a létesítő okiratok Ptk.-hoz igazítása tekintetében hozott változásokat.

 

2017-2018-as minimálbér és garantált bérminimum

A minimálbér 2017. január 1-jétől havi 127 500 forintra (heti 29 310 forintra, napi 5870 forintra, órabér alkalmazása esetén pedig 733 forintra) emelkedik. 2018. január 1-jétől a havibér 138 000 forint (a hetibér 31 730 forint, a napibér 6350 forint, az órabér pedig 794 forint) lesz.

A garantált bérminimum 2017. január 1-jétől havi 161 000 forintra, (heti 37 020 forintra, napi 7410 forintra, órabér alkalmazása esetén pedig 926 forintra) emelkedik. 2018. január 1-jétől a havi garantált bérminimum 180 500 forint (a hetibér 41 500 forint, a napibér 8300 forint, az órabér pedig 1038 forint) lesz.

 

Nyugdíjmódosítások

A nyugdíjtörvény 2016. december 19-én kihirdetett módosítása értelmében a nyugdíj mellett munkát végzők esetében a jövőben nem kérelemre, hanem hivatalból történik majd az évi 0,5 százalékos nyugdíjemelés. Egyebek mellett változnak a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésének a szabályai is. Főszabályként felróhatóság esetén kell a jogalap nélkül felvett összeget visszafizetni. Ugyancsak visszafizetési kötelezettség terheli az ellátottat abban az esetben is, ha Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű. A módosítás rendezi az ún. folyósítási különbözet visszafizetésének a szabályait is. A jogalap nélkül megállapított, folyósított ellátást az a foglalkoztató, egyéb szerv köteles megtéríteni, amelynek közrehatása folytán a jogalap nélküli kifizetés megtörtént – olvasható a törvényjavaslathoz fűzött indokolásban –, a módosítás ezen felül szabályozza azt az esetet is, amikor több szerv, személy közrehatása állapítandó meg, a tekintetben, hogy ilyenkor a megtérítendő, visszafizetendő összeget hogyan kell megosztani közöttük, valamint az egyetemleges kötelezettséget.

Január elsejétől módosultak az adategyeztetési eljárást érintő szabályok is. E körben azt az előírást emelnénk ki, amely szerint az adategyeztetési eljárás lezárását követően két év elteltével kötelező újabb adategyeztetési eljárást lefolytatni. Ennek célja, hogy „a biztosított rövid időn belül értesüljön a nyilvántartás szerinti újabb jogszerzéséről, s ha az adatok nem egyeznek meg a tudomása szerinti adatokkal, felülvizsgálatot kérhessen” – derül ki a miniszteri indokolásból.

 

A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő kormányrendeletek módosítása

A személyi adatokról és a lakcímnyilvántartásról szóló kormányrendelet esetében kedvezően változnak az illetékességi szabályok, így például az új lakcím és a lakcímváltozás ezentúl bármely járási hivatalnál bejelenthető, továbbá a külföldön élő vagy hazatelepülő magyar állampolgárok esetében is bármely járási hivatal eljárhat hatósági igazolvány, illetve lakcímbejelentés ügyében.

 

NEAK lesz az OEP neve, illetve változnak az egészségbiztosítási szervek is

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) elnevezése 2017. január 1-jétől Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) lesz. Ezzel összefüggésben rendezi a Kormány az OEP egyes feladatait is, illetve az alábbi (külön) jogszabályban rögzíti az egészségbiztosítási szervekkel kapcsolatos előírásokat. Egészségbiztosítási szervnek tekinthető ennek értelmében NEAK, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró kormányhivatalok, illetve azok megyeszékhelyen működő járási hivatalai, valamint a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala, továbbá az ONYF Központja. Fontos tudni, hogy az OEP által beszerzett vények, nyomtatványok, hatósági igazolványok 2016. december 31. napját követően is felhasználhatóak.

 

Új fogyasztóvédelmi hatóság

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is megszűnik a jövőben. Fogyasztóvédelmi hatóságként a kormányhivatalok járási hivatalát, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint a fogyasztóvédelemért felelős minisztert jelölte ki a Kormány. Fontos tudni, hogy a megyeszékhely szerinti járási hivatalok illetékessége az adott megye egész területére kiterjed (Pest megyében ezt a feladatot az Érdi Járási Hivatal, a fővárosban pedig az V. Kerületi Hivatal látja el.) Másodfokon országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el a közigazgatósági hatósági ügyekben. Az általános fogyasztóvédelmi hatóság a járási hivatal lesz. A rendelet ugyanakkor számos speciális hatásköri szabályt tartalmaz.

 

Mi vár ránk 2017-ben?

A 2016-os évhez hasonlóan 2017 is mozgalmas év lesz a jogalkotásban. Mint ismert, az Alkotmánybírósághoz fordult Áder János köztársasági elnök, kérve, hogy a testület állapítsa meg a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét. A testület döntése 2017-ben várható.

A tavaszi ülésszakban összesen 48 törvényjavaslatról dönt majd az Országgyűlés. Ezek között van a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat, a nemzetközi magánjogról szóló javaslat, valamint a Magyar Pszichológus Kamara felállításáról szóló törvényjavaslat.

Az adózási témájú törvények közül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályozás újrakodifikálása, valamint az adózás rendjéről szóló új törvény megalkotása is a tavaszi ülésszak programjában szerepel. Ez utóbbi célja a az ügyfélbarát adóigazgatási rendszer létrejötte.

Várhatóan márciusban nyújtják be az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslatot is. A javaslat célja, hogy az ügyvédekre vonatkozó hatályos jogszabályi rendeleteket a XXI. századi kihívásokhoz igazítsa, valamint újraszabályozza a kamarai szervezetrendszert és annak működését és a bíróság előtti jogi képviseleti tevékenység feltételeit.

Az ügyvédtörvény részletes koncepcióját itt, a nemzetközi magánjogról szóló törvényét pedig itt olvashatja el.

---