Fellebbezés a megismételt és az új eljárásra utasító döntés ellen
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A harmadfokú bírósági eljárásban a bíróság háromféle döntést hozhat: helyben hagyhatja a másodfokú ítéletet, megváltoztathatja azt, vagy hatályon kívül is helyezheti, és a korábban eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasíthatja.
A harmadfokú bíróság az eljárásában először azt vizsgálja, vajon a másodfokú ítéletet nem kell-e hatályon kívül helyeznie (kasszációs jogkör), mert akár az első-, akár a másodfokú eljárásban olyan jogszabálysértés történt, mely hatályon kívül helyezést von maga után.
A harmadfokú bíróság az alábbi esetekben helyezi hatályon kívül a másodfokú bíróság ítéletét, és új eljárásra utasítja, ha súlyos eljárási szabálysértés történt, mert
– a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen;
– az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt;
– a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el;
– a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező;
– a bíróság törvénysértően szüntette meg az eljárást;
– az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.
Ha az ítéletet a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg, verdiktjét a harmadfokú bíróság ebben az esetben is hatályon kívül helyezi, és új eljárásra utasítja.
A harmadfokú bíróság a másodfokú ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és ez utóbbit utasítja új eljárásra, ha a súlyos eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.
Ellenben, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében bár megalapozatlan, de a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az első-, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, akkor a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti. Ha ezt a harmadfokú bíróság nem tudja kiküszöbölni, akkor a másod-, illetve az elsőfokú bíróság verdiktjét hatályon kívül helyezi, és a másod-, illetve az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
A végzés ellen fellebbezéssel lehet élni, mely új jogintézményt jelent a júliustól hatályos büntetőeljárási törvényben (Be.). Ez csak akkor jelenthető be, ha a hatályon kívül helyező végzés az első- vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A fellebbezés alapfeltétele, hogy a hatályon kívül helyezésre abszolút hatályon kívül helyezési okra, lényeges eljárási szabálysértésre vagy teljes megalapozatlanságra hivatkozással kerüljön sor. A törvény a fellebbezésre jogosultak közül kizárja azt, aki hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében jelentett be fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben megjelölt okból kifolyólag került sor. Döntésre, ha a hatályon kívül helyező végzést a törvényszék hozta, az ítélőtábla, ha pedig az ítélőtábla hozta, akkor a Kúria jogosult. Az új Be. kizárja a fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésről a Kúria döntött.
A hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító döntés elleni fellebbezés
Teljesen új jogintézményről van szó. Az új Be. megengedi, hogy a másod-, illetve a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzését fellebbezéssel támadhassák meg, melyet az alábbiak jelenthetnek be:
– a vádlott,
– a vádlott hozzájárulása nélkül is a védő és
– az ügyészség.
A fellebbezés korlátai
A fellebbezést csak az alábbi esetekben lehet bejelenteni:
I.
Ha a hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatására utasító végzés az alábbi indokokra hivatkozik:
– súlyos, úgynevezett abszolút eljárási szabálysértésre;
– nem orvosolható relatív szabálysértésre, mely lényeges kihatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására;
– teljes megalapozatlanságra.
II.
Nincs helye fellebbezésnek akkor sem, ha a fellebbezésre jogosult korábbi fellebbezésében annak érdekében jelentett be jogorvoslatot, hogy a felettes bíróság a korábbi bíróság döntését helyezze hatályon kívül és utasítsa új eljárásra, feltéve, hogy minderre a fellebbezésben foglalt okból került sor. Ha nem erre az okra hivatkozik a döntés, akkor az egyébként jogosult vádlott, védő ügyészség, élhet a fellebbezési jogával.
III.
Az új Be. kizárja a fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésről a Kúria döntött. Egyénként pedig azt, hogy ki bírálja el a fellebbezést, attól függ, melyik bíróság hozta az új eljárásra utasító végzést. Ha a törvényszék, akkor az ítélőtábla, ha ez utóbbi, akkor pedig a Kúria.
A fellebbezés elbírálásának eredménye
A fellebbezés elbírálása mindig tanácsülésen történik, nem ügydöntő végzés meghozatalával. A fellebbezés eredményességének megfelelően az alábbi döntések születhetnek:
– a megtámadott döntés helybenhagyása;
– a megtámadott döntés hatályon kívül helyezése és az eljáró bíróság új eljárásra utasítása.
A második helyen említett döntésre akkor kerülhet sor, ha a megtámadott hatályon kívül helyező végzés meghozatala abszolút eljárási szabálysértéssel történt. A döntés tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, valamint a megismételt eljárásra vonatkozó útmutatást is.
A megismételt eljárás
A megismételt eljárásra két esetben kerülhet sor:
I.
A fenti eseten kívül, amikor a bíróság határozatát a másod-, illetve a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyezi, és a korábban eljáró bíróságot új eljárásra utasítja, más esetben is sor kerülhet.
II.
Abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a bíróság döntését.
A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el, ugyanakkor a megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálata során a másod-, illetve a harmadfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett okok és indokok.
Az új Be. indokolásának értelmében a kódex nem deklarálja a hatályon kívül helyező végzés iránymutatásának kötelező érvényét, az iránymutatás a gyakorlatban mégis valamelyest ezzel a jelleggel bír, hiszen a megismételt eljárásban előírás, hogy a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat okainak és indokainak a figyelembevételével bírálja el.
(Cikksorozatunkat a rendkívüli jogorvoslatokkal folytatjuk.)