Fellebbezés a megismételt és az új eljárásra utasító döntés ellen

A harmadfokú bírósági eljárásban a bíróság háromféle döntést hozhat: helyben hagyhatja a másodfokú ítéletet, megváltoztathatja azt, vagy hatályon kívül is helyezheti, és a korábban eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasíthatja.

A harmadfokú bíróság az eljárásában először azt vizsgálja, vajon a másodfokú ítéletet nem kell-e hatályon kívül helyeznie (kasszációs jogkör), mert akár az első-, akár a másodfokú eljárásban olyan jogszabálysértés történt, mely hatályon kívül helyezést von maga után.

A harmadfokú bíróság az alábbi esetekben helyezi hatályon kívül a másodfokú bíróság ítéletét, és új eljárásra utasítja, ha súlyos eljárási szabálysértés történt, mert

– a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen;

– az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt;

– a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el;

– a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező;

– a bíróság törvénysértően szüntette meg az eljárást;

– az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

Ha az ítéletet a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg, verdiktjét a harmadfokú bíróság ebben az esetben is hatályon kívül helyezi, és új eljárásra utasítja.

A harmadfokú bíróság a másodfokú ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és ez utóbbit utasítja új eljárásra, ha a súlyos eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.

Ellenben, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében bár megalapozatlan, de a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az első-, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, akkor a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti. Ha ezt a harmadfokú bíróság nem tudja kiküszöbölni, akkor a másod-, illetve az elsőfokú bíróság verdiktjét hatályon kívül helyezi, és a másod-, illetve az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

A végzés ellen fellebbezéssel lehet élni, mely új jogintézményt jelent a júliustól hatályos büntetőeljárási törvényben (Be.). Ez csak akkor jelenthető be, ha a hatályon kívül helyező végzés az első- vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A fellebbezés alapfeltétele, hogy a hatályon kívül helyezésre abszolút hatályon kívül helyezési okra, lényeges eljárási szabálysértésre vagy teljes megalapozatlanságra hivatkozással kerüljön sor. A törvény a fellebbezésre jogosultak közül kizárja azt, aki hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében jelentett be fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben megjelölt okból kifolyólag került sor. Döntésre, ha a hatályon kívül helyező végzést a törvényszék hozta, az ítélőtábla, ha pedig az ítélőtábla hozta, akkor a Kúria jogosult. Az új Be. kizárja a fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésről a Kúria döntött.

A hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító döntés elleni fellebbezés

Teljesen új jogintézményről van szó. Az új Be. megengedi, hogy a másod-, illetve a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzését fellebbezéssel támadhassák meg, melyet az alábbiak jelenthetnek be:

– a vádlott,

– a vádlott hozzájárulása nélkül is a védő és

– az ügyészség.

A fellebbezés korlátai

A fellebbezést csak az alábbi esetekben lehet bejelenteni:

I.

Ha a hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatására utasító végzés az alábbi indokokra hivatkozik:

– súlyos, úgynevezett abszolút eljárási szabálysértésre;

– nem orvosolható relatív szabálysértésre, mely lényeges kihatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására;

– teljes megalapozatlanságra.

II.

Nincs helye fellebbezésnek akkor sem, ha a fellebbezésre jogosult korábbi fellebbezésében annak érdekében jelentett be jogorvoslatot, hogy a felettes bíróság a korábbi bíróság döntését helyezze hatályon kívül és utasítsa új eljárásra, feltéve, hogy minderre a fellebbezésben foglalt okból került sor. Ha nem erre az okra hivatkozik a döntés, akkor az egyébként jogosult vádlott, védő ügyészség, élhet a fellebbezési jogával.

III.

Az új Be. kizárja a fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésről a Kúria döntött. Egyénként pedig azt, hogy ki bírálja el a fellebbezést, attól függ, melyik bíróság hozta az új eljárásra utasító végzést. Ha a törvényszék, akkor az ítélőtábla, ha ez utóbbi, akkor pedig a Kúria.

A fellebbezés elbírálásának eredménye

A fellebbezés elbírálása mindig tanácsülésen történik, nem ügydöntő végzés meghozatalával. A fellebbezés eredményességének megfelelően az alábbi döntések születhetnek:

– a megtámadott döntés helybenhagyása;

– a megtámadott döntés hatályon kívül helyezése és az eljáró bíróság új eljárásra utasítása.

A második helyen említett döntésre akkor kerülhet sor, ha a megtámadott hatályon kívül helyező végzés meghozatala abszolút eljárási szabálysértéssel történt. A döntés tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, valamint a megismételt eljárásra vonatkozó útmutatást is.

A megismételt eljárás

A megismételt eljárásra két esetben kerülhet sor:

I.

A fenti eseten kívül, amikor a bíróság határozatát a másod-, illetve a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyezi, és a korábban eljáró bíróságot új eljárásra utasítja, más esetben is sor kerülhet.

II.

Abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a bíróság döntését.

A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el, ugyanakkor a megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálata során a másod-, illetve a harmadfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett okok és indokok.

Az új Be. indokolásának értelmében a kódex nem deklarálja a hatályon kívül helyező végzés iránymutatásának kötelező érvényét, az iránymutatás a gyakorlatban mégis valamelyest ezzel a jelleggel bír, hiszen a megismételt eljárásban előírás, hogy a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat okainak és indokainak a figyelembevételével bírálja el.

(Cikksorozatunkat a rendkívüli jogorvoslatokkal folytatjuk.)

Kapcsolódó cikkek:


Az óvadék összege mindig egyénre szabott – interjú dr. Frech Ágnessel
2018. augusztus 30.

Az új Be. teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, mert a jelenlét biztosítása mellett alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja – hívta fel rá a figyelmet dr. Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke, a birosag.hu-nak adott interjújában.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben – II. rész
2018. augusztus 30.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben – II. rész

Jelen cikkünkben a másodfokú büntetőeljárást illetően a megalapozatlanságról, ezen belül is a teljes és a részleges körűről írunk. Egyebek mellett arról, hogy szélesedett a másodfokú bíróság reformatórius jogköre.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Fokozottan védi az áldozatokat az új Be.
2018. augusztus 6.

Fokozottan védi az áldozatokat az új Be.

A július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben (Be.) minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem. A kódex bevezette többek között a különleges bánásmód fogalmát is. Erről, valamint az áldozatok védelméről és az eljáró bíró lehetőségeiről az OBH kérdezte dr. Porkoláb Erikát, a Tanúgondozás és áldozatvédelem országos program felelősét a Jogos a kérdésben.