A harmadfokú eljárás szabályozása az új Be.-ben

Harmadfokú eljárásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt megelőzően ellentétes döntések születtek.

Új jogintézmény jött létre az új büntetőeljárási törvényben (Be.), mely a másod- és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen megengedi a fellebbezést abban az esetben, ha a hatályon kívül helyező végzés az első- vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A fellebbezés bejelentésének alapfeltétele, hogy a hatályon kívül helyezésre a következő okok egyike miatt kerüljön sor: abszolút hatályon kívül helyezési ok; lényeges eljárási szabálysértés; teljes megalapozatlanság.

Nem élhet fellebbezéssel az, aki ezt megelőzően, a korábbi fellebbezésében hatályon kívül helyezést és új eljárásra utasítást indítványozott, feltéve, hogy a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben megjelölt ok miatt került sor.

Ha a hatályon kívül helyező végzést a törvényszék hozta, akkor az ítélőtábla, ha ez utóbbi, akkor pedig a Kúria jogosult a döntés meghozatalára.

A Be. kizárja a fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésről a Kúria döntött.

A harmadfokú eljárás feltételrendszere és a felülbírálat terjedelme

Az új Be. a harmadfokú eljárás feltételrendszerén nem változtatott; ami más lett, hogy a felülbírálat terjedelme jelentősen szűkült. Ez azt jelenti, hogy csak az eltérő döntés vonatkozásában érvényesül ezentúl a teljes körű felülbírálat, de a másodfellebbezés benyújtására továbbra is rendes jogorvoslatként tekinthetünk még akkor is, ha szűkebb körben történik ez.

Másodfellebbezéssel élhet:

– a vádlott

– a védő

– az ügyészség

– a vádlott házastársa, illetve élettársa (csak akkor, ha a vádlott kényszergyógykezelését rendelték el).

A másodfellebbezés sérelmezheti

– az ellentétes döntést vagy

– az ellentétes döntés eredményeként meghozott rendelkezést.

A másodfellebbezés az ellentétes döntésen belül sérelmezheti

– a felmentett vádlott bűnösségének a megállapítását,

– az eljárás megszüntetése miatt felelősségre nem vont vádlott bűnösségének a megállapítását,

– az elítélt vádlott felmentését,

– az elítélt vádlott esetén az eljárás megszüntetését

– az elsőfokú bíróság által el nem bírált bűncselekmény miatti bűnösség megállapítását.

A fellebbezés bejelentésének alapfeltétele

A fellebbezés bejelentésének alapfeltétele, hogy a hatályon kívül helyezésre az alábbi okok egyike miatt kerüljön sor:

– abszolút hatályon kívül helyezési ok;

– lényeges eljárási szabálysértés;

– teljes megalapozatlanság.

Nem élhet fellebbezéssel, aki ezt megelőzően, a korábbi fellebbezésében hatályon kívül helyezést és új eljárásra utasítást indítványozott, feltéve, hogy a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben megjelölt ok miatt került sor.

A régi Be. szabályainak egybevetése az új kódexszel

A leginkább akkor értjük meg a harmadfokú eljárás új szabályait, ha összehasonlítjuk azt a korábbi törvény megoldásával. A régi kódex szerint a másodfellebbezés benyújtására akkor volt lehetőség, ha a másodfokú bíróság az elsőfokúétól eltérő döntést hozott. Ez után a felülbírálat, ahogy a másodfokú eljárásban is, teljes körű volt, függetlenül attól, hogy ki nyújtotta be a másodfellebbezést: a revízió ugyanis kiterjedt a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletre, valamint az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárásra is. Ennek keretében a harmadfokú bíróság nemcsak az első-, hanem a másodfokú bíróság eljárásának törvényességét is vizsgálta. Kasszációs jogkörét pedig mind az első-, mind a másodfokú eljárásban történt abszolút eljárási szabálysértés esetén köteles volt gyakorolni. Vagyis: a harmadfokú bíróság revíziós jogköre a másodfokúéhoz képest szélesebb körű volt.

Az új Be. júliustól az alábbi esetekben engedi meg, hogy a harmadfokú bírósági eljárásra sor kerüljön:

– ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy vele szemben az eljárást megszüntette;

– ha a másodfokú bíróság az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette;

– ha a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.

Mindez azt jelenti, hogy nem képezheti fellebbezés tárgyát olyan, a másodfokú eljárásban meghozott döntés, amely a büntetőjogi főkérdést illetően azonos az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatával, kivéve, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság vádlott felmentéséről szóló rendelkezésének helybenhagyása mellett a vádlott kényszergyógykezelését rendeli el. (Ugyanis a két bíróság a büntető anyagi jog által szabályozott intézkedés alkalmazása tekintetében helyezkedett eltérő álláspontra.) Ezzel szemben nem eltérő a döntés, ha az elsőfokú bíróság a vádlottat kóros elmeállapota miatt felmenti, és kényszergyógykezelését rendeli el, ez utóbbi intézkedés alkalmazását pedig a másodfokú bíróság mellőzi, vagy ha a másodfokú bíróság a felmentés más jogcímét állapítja meg.

Nem lehetséges a másodfellebbezés az alábbi esetekben sem:

– ha a cselekmény téves minősítése, vagy a joghátrány alkalmazása törvénysértő, vagy

– ha az eltérő döntés az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdések tárgyát érinti. (Ez utóbbi kör harmadfokú felülbírálat tárgyává akkor válhat, ha egyébként a harmadfokú eljárás, a törvény által megkövetelt feltételek mellett egyébként megnyílik.)

A harmadfokú bíróság határozatai:

– a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyása;

– a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása;

– a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése.

A cikksorozatot az egyes határozatokkal és a megismételt eljárás szabályaival folytatjuk.

Kapcsolódó cikkek:


A vádemelés előtti egyezségi ajánlat elbírálása
2018. szeptember 7.

A vádemelés előtti egyezségi ajánlat elbírálása

Az új Be. lehetővé tette a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötést, amelyben a terhelt bűnösségét beismeri. A Legfőbb Ügyészség által kiadott tájékoztatóból a védő vagy a terhelt által kezdeményezett egyezség ügyészi elbírálását ismerhetik meg.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben III. rész
2018. szeptember 5.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben III. rész

Új szabály a büntetőeljárás rendjében, miszerint a fellebbezésben új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha a fél legalább valószínűsíti, hogy arról az elsőfokú határozat kihirdetését követően szerzett tudomást.

Külföldi büntetés elismerése
2018. szeptember 4.

Külföldi büntetés elismerése

Ha az alkalmazott külföldi jogcímet a magyar jog nem ismeri, akkor a tartalmának megfelelő, magyar büntetőjogi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben – II. rész
2018. augusztus 30.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben – II. rész

Jelen cikkünkben a másodfokú büntetőeljárást illetően a megalapozatlanságról, ezen belül is a teljes és a részleges körűről írunk. Egyebek mellett arról, hogy szélesedett a másodfokú bíróság reformatórius jogköre.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Fokozottan védi az áldozatokat az új Be.
2018. augusztus 6.

Fokozottan védi az áldozatokat az új Be.

A július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben (Be.) minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem. A kódex bevezette többek között a különleges bánásmód fogalmát is. Erről, valamint az áldozatok védelméről és az eljáró bíró lehetőségeiről az OBH kérdezte dr. Porkoláb Erikát, a Tanúgondozás és áldozatvédelem országos program felelősét a Jogos a kérdésben.

A magánvádló és a magánvádas eljárás az új Be.-ben
2018. július 23.

Július 1-jén hatályba lépett az új Be. A büntetőeljárás rendjét szabályozó kódexben a magánvádas eljárás szabályai alapvetően nem változtak, mégis szólni kell erről a külön eljárásról, mert a rendelkezéseket itt-ott kiegészítette és pontosította a jogalkotó.

A pótmagánvád az új Be.-ben
2018. július 12.

A pótmagánvád közvádas ügyekben az ügyészség vádmonopóliumának korrekciójára ad lehetőséget azáltal, hogy a sértett büntetőjogi igényét pótlólagosan érvényesítheti.