Fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni az adós részére – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a hitelező és az adós között létrejött szerződés miatt a hitelező először 800 100 Ft összegű követelést kívánt érvényesíteni az adóssal szemben 2019. augusztus 23. lejáratra. Az adós 2019. október 3-án a számlát visszaküldte azzal, hogy vitatja a rendelkezésre álló díjra vonatkozó igényt. A hitelező 2019. október 7-én kiállított második számlájában bérleti díjat számlázott, fizetési határidőként 2019. október 15. napját jelölve meg. Ezt követően 2019. november 5-én kelt és az adós által november 8-án átvett fizetési felszólításában felhívta az adóst 4 000 500 Ft bruttó összegű bérleti díj 8 napon belül történő megfizetésére. A követelést az adós vitatta.

Az első- és a másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és a felszámolását elrendelte. A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, az adós fizetésképtelenségének megállapítását, felszámolásának elrendelését, valamint az adós eljárási költség fizetésre kötelezését mellőzte, az eljárást soron kívül megszüntette. A csődtörvény előírja, hogy a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A bíróságnak tehát hivatalból kell vizsgálnia, hogy a fizetési felszólítás megtörtént-e. A csődtörvény szerint akkor lehet megtörténtnek tekinteni a fizetési felszólítást, ha azt a hitelező postai úton tértivevényes különszolgáltatással adta fel. Nem róható fel ezért az adósnak, hogy annak borítékát nem kereste, és csak utólag, az elsőfokú határozat meghozatalát követően észlelte – önhibáján kívül -, hogy a fizetési felszólítást tértivevény különszolgáltatás nélkül küldte meg a hitelező, így helye volt a polgári perrendtartás szerinti ellenkérelem változtatásnak és a bizonyíték rendelkezésre bocsátásának.

A hitelező a fizetési felszólítást postai úton, de nem tértivevényes különszolgáltatással küldte meg az adósnak. A felszámolási kérelem esetleges hiányainak vizsgálatakor a bíróságnak szigorúan, valamennyi tényállási elemre kiterjedően kell számba vennie a törvény által megkívánt tényállási elemek meglétét vagy hiányát. Tértivevény különszolgáltatás igénybe vétele nélkül a fizetési felszólítást nem lehet megtörténtnek tekinteni.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A hitelező szerint az adós önhibájának minősül, hogy csak a fellebbezési eljárásban hivatkozott a borítékra. Az elsőfokú eljárásban nem volt vitás, hogy a fizetési felszólítást mikor kézbesítették az adós részére. Álláspontja szerint logikailag jelentőségét veszti – jóllehet kógens szabály –, amit a csődtörvény rendelt el a felszólítás kapcsán. Az írásban közölt fizetési felszólítás címzetthez történő megérkezése utólagos igazolásához szükségesen a felszólítás postai úton, tértivevény különszolgáltatással feladott, könyvelt postai küldeményként, vagy más módú könyvelt küldeménykénti feladással történhet. A könyvelt küldemény olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban vagy más bizonyítható módon elismeri, és kézbesítését a jogosult átvevővel elismerteti. E kötelezettségének a hitelező eleget tett, amikor olyan módon adta fel a felszólító levelét, hogy abból meghatározható legyen az adós vitatása esetére is, hogy mikor és ki vette át a levelet.

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetért az ítélőtáblával: nem tekinthető szabályos fizetési felszólításnak az a postai úton küldött felszólítás, amelyet nem a csődtörvény szerinti tértivevény különszolgáltatással adott fel a hitelező. Ha pedig a fizetési felszólítás nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, az adós fizetésképtelensége erre tekintettel nem állapítható meg. A hitelezőnek már a felszámolási kérelemhez csatolnia kellett volna a fizetési felszólítás kézbesítését igazoló tértivevényt. A kérelemhez mellékelt tudakozványból azonban csak annyi állapítható meg, hogy ajánlottan adta fel a hitelező a fizetési felszólítást. Az ajánlottan történő feladás viszont nem igazolja azt, hogy tértivevényes szolgáltatással került feladásra a levél, ezért a hitelezőnek külön igazolnia kellett volna a tértivevényen történt átvételt. Mivel erre nem került sor, az utólag előkerült boríték alapján helytállóan vizsgálta az ítélőtábla a fizetési felszólítás szabályosságát. Mindezek alapján a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.

 Az ismertetett döntés (Kúria Gfv.VII.30.358/2020/4.) a Kúriai Döntések 2022/1. számában 17. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés, 2016. évi CXXX. törvény 373. § (1)-(3) bekezdés.