Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A védjegyjogi gyakorlatban a „főmárka” és „almárka” kifejezéseknek sem jogszabályi alapja, sem védjegyjogi relevanciája nincs. A „védjegyszerű” használat fogalma önmagában nem értelmezhető. Valamely megjelölés árujelzőként történő alkalmazása a használatnak az ítélkezési gyakorlatban kialakított szempontok szerint történő vizsgálata alapján állapítható meg – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes javára áll oltalom alatt a „Focus” szóvédjegy, ami sörök, ásványvizek, szénsavas vizek és egyéb alkoholmentes italok, vizek (italok), gyümölcsitalok, gyümölcslevek, szörpök és más készítmények italokhoz, izotóniás italok, zöldséglevek, energiaitalok termékek vonatkozásában áll fenn (32. áruosztály). Az alperes üdítőitalok, ásványvizek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Forgalmazza egyebek mellett az A…+ üdítőital család egyes tagjait, az „a…+Focus” (alma, kivi ízesítésű) vitamin tartalmú italt, és ezt az általa regisztrált domain név alatt elérhető, azonos nevű honlapokon eladásra kínálja és reklámozza. Az alperes termékein az italos palack címkéjén felül piros, nyomtatott kisbetűkkel a név, alatta pedig a Focus felirat látható, és azok alatt található a termékek ízesítésére, vitamin és ásványi anyag tartalmára vonatkozó ismertetés. A felperes írásban felszólította az alperest a Focus megjelölés használatának abbahagyására. Az alperes nem vitatta, hogy az A…+Focus megjelölésű terméket forgalmazza, de szerinte ez nem tekinthető jogellenesnek, mivel csupán a termék egyik jellemzője, a koncentráció fokozásának elősegítésére utaló leíró szóelem.
A felperes keresetében a védjegybitorlás megállapítását, az alperes eltiltását, magatartásának abbahagyására, adatszolgáltatásra és elégtétel adására kötelezését, valamint a bitorlással érintett termékek lefoglalását, forgalomból való visszahívását és jogsértő mivoltától történő megfosztását kérte.
Az alperes védekezésében a védjegytörvény 15. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozott, mely szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja a megkülönböztetésre eredendően nem alkalmas, vagy az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes azzal, hogy az alkoholmentes italtermékének csomagolásán a Focus megjelölést elhelyezi, e terméket forgalomba hozza, eladásra felkínálja, raktáron tartja és reklámozza, bitorolja a felperes szóvédjegyét. Utalt arra, hogy bár a felperes keresetében a kifogásolt megjelölés és a védjegy azonosságára és összetéveszthetőségére egyaránt hivatkozott, a teljes azonosságot nem látta megállapíthatónak. Ezt azzal indokolta, hogy a védjegy a Focus szó, míg az alperes a Focus szóelemet más szóelemekkel együtt használta, így az azonosság nem áll fenn. Megállapította, hogy az alperes termékén használt Focus szóelem vizuális és fonetikai szempontból teljesen megegyezik a védjegyszóval, és azonos a mögöttük álló konceptuális tartalom is, mivel a szó közismert jelentése: összeszedettség, fókuszáltság, középpont, mely szó a védjegyben és a sérelmezett megjelölésben is azonosan értelmezhető.
Nem értett egyet az alperessel abban, hogy az átlagosan figyelmes fogyasztó az ízesített üdítőitalokat nem keveri össze az energiaitalokkal. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az áruhasonlóság feltétele nem az, hogy a két termék teljesen azonos legyen, hanem az, hogy az adott termék a védjegyhez tartozó áruosztályba legyen sorolható a jellemzői alapján. Mivel az alperes terméke a védjegy árujegyzékében a 32. áruosztályban megnevezett alkoholmentes italok csoportjába tartozik, ezért az áruhasonlóságot, és arra tekintettel az összetéveszthetőséget is megállapíthatónak tartotta.
Nem találta megalapozottnak a Vt. 15. § (1) bekezdés b) pontjára történt hivatkozást. Meglátása szerint bár az focus szó az alperes termékcsomagolásán megjelenítve közvetetten utal arra, hogy a termék elfogyasztása, a termékben lévő ásványi anyagok és vitaminok szervezetbe juttatása növeli a koncentrációs képességet, ez azonban csak egy a többféle értelmezési lehetőség közül. A bíróság szerint az átlagfogyasztó az alperes termékén az „A…+” megjelölésnél csak valamivel kisebb, de ugyanúgy középponti elhelyezésű Focus szó láttán az „A…” termékcsalád egy új tagjának elnevezésére, az „A…” védjegy jogosultjának egy új márkájára fog gondolni. A termék csomagolásán a termék tartalmára, összetételére, hatására vonatkozó tájékoztatást az „a…+” és az Focus szóelemek alatti szövegrész szolgálja, míg a Focus megjelölés almárkanévként, azaz nem terméket leíró, hanem az egyes termékcsoportokat egymástól megkülönböztető elnevezésként funkcionál. Az almárka, éppúgy, mint a márka vagy a védjegy kifejezések a termékeknek más piaci szereplő termékétől való megkülönböztetését szolgálja, és az az adott gyártó, forgalmazó termékcsaládján belül a bizonyos jellemzők alapján egymástól elkülöníthető, de ugyanazon főmárka alá tartozó terméknévként definiálható. Ezért a Focus szóelem használata védjegyszerű használatnak minősül. Ehhez képest az, hogy a védjegy jogosultja más szóelemekkel együtt vagy önállóan használja a védjegyét, a védjegybitorlás szempontjából nem releváns.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és egyetértett az elsőfokú bíróságnak az összetéveszthetőség fennállására vonatkozó megállapításával. Helytállónak tartotta azt is, hogy a Focus, illetve az alperes hasonló termékein szereplő további megjelölések almárkanévként, azaz nem a terméket leíró, hanem az egyes termékcsoportokat egymástól megkülönböztető elnevezésként funkcionálnak. Ezért a Focus szóelem használata védjegyszerű használatnak minősül, és ezért a Vt. 15. § (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes felülvizsgálati kérelmében továbbra is a védjegytörvény 15. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg.
A Kúria megállapításai
A Kúria megalapozottnak találta a felülvizsgálati kérelmet. Kiemelte, hogy a védjegyoltalom korlátjaként a Vt. 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján azt kell megítélni, hogy az alperes által alkalmazott összetett megjelölésben használt védjegy a termék – tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban feltüntetett – jellemzőjeként vagy önálló megkülönböztető képességgel rendelkező árujelzőként funkcionál. A védjegyjogi gyakorlatban a „főmárka” és „almárka” kifejezéseknek sem jogszabályi alapja, sem védjegyjogi relevanciája nincs. A „védjegyszerű” használat fogalma önmagában nem értelmezhető. Valamely megjelölés árujelzőként történő alkalmazása a használatnak az ítélkezési gyakorlatban kialakított szempontok szerint történő vizsgálata alapján állapítható meg.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.IV.20.265/2022/9.) a Kúriai Döntések 2022/10. számában 264. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 1997. évi XI. törvény 15. § (1) bekezdés b) pont.
