Gyülekezés rendőrség által lezárt területen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Önmagában nem elegendő egy terület lezárását elrendelő TEK határozat a gyülekezési jog megakadályozásához – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes, mint szervező 2014. december 7-én gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényt jelentett be tett az illetékes rendőrkapitányságon. A rendezvény a Kossuth tér hosszabb időszakot érintő használatára irányult. A bejelentett időszakon belüli időpontra és a helyszínre esett egy nemzetközi állami esemény, ami miatt a Terrorelhárítási Központ (TEK) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés keretében 2015. február 2-án 0:00 órától 18:00 óráig elrendelte e terület lezárását. A rendőrségi törvény értelmében a rendőrség, valamint a rendőr a védett személy biztonsága érdekében útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, illetve területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti [1994. évi XXXIV. törvény 46. § (1) bekezdés a) és d) pont, a továbbiakban: Rtv.]. Ennek hatására a rendőrség (alperes) a területen tartott tárgyakat elszállíttatta, az ott tartózkodó személyek eltávoztak.

A felperes keresetében sérelmezte, hogy a rendezvény feloszlatására a kellő indokok mérlegelésének hiányában, aránytalanul került sor. Álláspontja szerint a rendezvény feloszlatására csak a gyülekezési törvény szerinti okok fennállta esetén kerülhet sor, ha az intézkedés szükségességéről és arányosságáról a rendőrség meggyőződött, ami ebben az ügyben nem állt fenn. Az alperes érvelése szerint a rendezvény korlátozása csak időleges volt, ezért nem tekinthető feloszlatásnak.

Az elsőfokú eljárás

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a keresetet, és jogszerűnek találta a rendőri intézkedést. Ennek alátámasztására a gyülekezési törvény azon rendelkezését hívta fel, amely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével [2. § (3) bekezdés]. Mivel az ügyben a nemzetközi állami esemény érdekében történt a gyülekezés korlátozása, ezért az intézkedésre jogszerűen került sor.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a rendezvény feloszlatása csak akkor lett volna jogszerű, ha az alperes megállapítja a gyülekezési törvényben foglalt bármelyik előírás sérelmét. Nevezetesen, hogy a gyülekezési jog gyakorlása a jogszabályi tilalom ellenére bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár. Ilyen megállapításra ugyanakkor az alperes részéről nem került sor. Kiemelte továbbá, hogy a jogszabály nem ad lehetőséget egy másik szerv intézkedése alapján feloszlatás elrendelésére, ezért az elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedés nem vonhatja automatikusan maga után azt, hogy ne lehetne gyülekezni a lezárt területen. Abból a körülményből, hogy a TEK intézkedése jogszerű volt, nem következik az alperes feloszlatási kötelezettsége, mert ilyen intézkedés meghozatala előtt a hatóságnak mérlegelnie kellett volna, hogy az intézkedést olyan módon is végrehajthatja-e, hogy a feloszlatásnál enyhébb korlátozásokat alkalmaz.

[htmlbox pp_termekek]

 

A Kúria megállapításai

A Kúria alaposnak találta az érvelést. Leszögezte, a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogszerűsége és a rendezvény gyülekezési törvény szerinti feloszlatásának jogalapja elkülönült vizsgálatot igénylő kérdések. A közigazgatási bíróság a gyülekezési törvény szerinti perben köteles vizsgálni a feloszlatás jogszerűségét, azonban ez nem azt jelenti, hogy ebben a perben más eljárásra tartozó kérdésekben is jogosult dönteni, hiszen más szerv hatáskörét nem vonhatja el. A TEK intézkedéssel kapcsolatos jogorvoslati rendszert az Rtv. határozza meg. Amennyiben a rendőri intézkedést az ügyfél panasszal támadja, de panasza nem vezet eredményre, úgy az az alapján tett intézkedést jogszerűnek kell tekinteni. Abban egyetértett a Kúria az elsőfokú bírósággal, hogy a gyülekezési törvény alapján folyó eljárásban a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogszerűsége nem vizsgálható, azonban ebből nem következik szükségszerűen a rendezvény feloszlatásának jogszerűsége.

A rendezvény feloszlatására okot adó esetek közül vizsgálni kellett volna, hogy jár-e mások jogainak és szabadságának sérelmével önmagában egy meghatározott helyszínen való tartózkodás. Ezt a Kúria szerint nem lehet pusztán a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés jogszerűsége alapján ezt fennállónak elfogadni anélkül, hogy a bíróság vizsgálná a gyülekezési jog feloszlatás általi korlátozásának szükségességét és arányosságát. Vizsgálni kellett volna, hogy a gyülekezési jog feloszlatáson keresztüli korlátozása valóban szükséges-e az intézkedés céljainak megvalósulásához, azzal arányos-e, vagy megvalósítható az intézkedés szerinti cél az alapjog kisebb fokú korlátozása mellett is.

A TEK határozatának indokolása szerint a diplomáciai kapcsolatokról szóló nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a kérdéses helyszín csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a bent tartózkodás korlátozásával biztosítható. Azonban a Kúria szerint a határozat szövegéből megállapítható, hogy nem kizárt fokozott ellenőrzés után a belépés és bent tartózkodás.

A Kúria úgy ítélte meg, vizsgálni kellett volna, hogy a fentiek tükrében szükséges és arányos volt-e a rendezvény feloszlatása, ezen belül pedig azt is, hogy meghatározott korlátokkal való belépés és ott-tartózkodás járt volna-e a védett személy jogainak és szabadságának sérelmével. Ennek során nem elegendő annak csupán feltételezés szintű megfogalmazása, hogy ezáltal sérült volna más joga és szabadsága. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.III.37.999/2016.) a Kúriai Döntések 2017/12. számában 416. szám alatt jelent meg. 

---