Határozatok a harmadfokú eljárásban

A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.

A másodfokú eljárást lezáró döntésekkel még nem biztos, hogy jogerősen véget ér a büntetőeljárás, hiszen a másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezés eljuttatja az ügyet a harmadfokú eljárásba abban az esetben, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született, feltéve, hogy:

– az első fokon felmentett vádlott bűnösségét állapították meg másodfokon, vagy

– az első fokon az eljárást megszüntették, és emiatt a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítása korábban nem történt meg, de másodfokon ezt kimondták, vagy

– az első fokon elítélt vádlottat másodfokon felmentették, vagy

– az elsőfokú bíróság által el nem bírált bűncselekmény miatt másodfokon kimondták a bűnösséget.

A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezés így sérelmezheti magát az ellentétes döntést, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.

A másodfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtására az alábbiak jogosultak:

– a vádlott,

– a vádlott házastársa vagy élettársa, de kizárólag csak a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelése miatt,

– a védő

– az ügyészség

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) a harmadfokú eljárás feltételrendszerén nem változtat, de a kódex alapján a felülbírálat terjedelme jelentősen szűkült. Ez azt jelenti, hogy csak az eltérő döntés vonatkozásában érvényesül már a teljes körű felülbírálat, ugyanakkor a másodfellebbezés benyújtása továbbra is rendes jogorvoslat marad, még akkor is, ha ez szűkebb körben történik.

A harmadfokú bírósági eljárásban a harmadfokú bíróság háromféle döntést hozhat: helyben hagyhatja a másodfokú bíróság ítéletét, megváltoztathatja azt, vagy hatályon kívül is helyezheti.

A másodfokú döntés helyben hagyása

A harmadfokú bíróság végzéssel akkor hagyja helyben a másodfokú döntést, ha a fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni. Akkor is helyben hagyja, ha nem kell, vagy nem lehet megváltoztatni, mert fennáll a súlyosítási tilalom, illetve a felülbírálat korlátai ezt nem teszik lehetővé. Abban az esetben sem lehet megváltoztatni, amikor a törvényi büntetési tételkeretek között másodfokon kiszabott büntetést a harmadfokú bíróság csak kisebb módon szeretné megváltoztatni.

Reformatórius jogkör: a másodfokú döntés megváltoztatása

A harmadfokú bíróság az alábbi esetekben változtatja meg a másodfokú bíróság döntését:

– ha a másodfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, feltéve, hogy a döntését nem kell hatályon kívül helyezni;

– ha a másodfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, és ezt a harmadfokú bíróság kiküszöbölte.

A harmadfokú bíróság, mielőtt döntését meghozza, először azt vizsgálja, vajon a másodfokú ítéletet nem kell-e hatályon kívül helyeznie, mert akár az első-, akár a másodfokú eljárásban olyan jogszabálysértés történt, mely hatályon kívül helyezést von maga után.

Ha a másodfokú bíróság ítéletét azért kell megváltoztatni, mert jogszabályt helytelenül alkalmazott, akkor ez azt jelenti, hogy a büntetőjog szabályainak a megsértésével rendelkeztek a vádlott bűnösségéről, felmentéséről, kényszergyógykezelésének a megállapításáról vagy az eljárás megszüntetéséről.

Megváltoztatni a másodfokú döntést akkor lehet, ha a tényállás vagy megalapozott, vagy bár megalapozatlan, de az a harmadfokú eljárásban kiküszöbölhető. Utóbbi esetben nagyon fontos, hogy mivel a harmadfokú eljárásban bizonyításnak már nincs helye, ezért a részleges megalapozatlanságot úgy lehet kiküszöbölni, hogy a harmadfokú bíróság az ügyiratok adataira alapítottan a tényállást kiegészíti, vagy a ténybeli következtetéseket helyesbíti.

A másodfokú döntés megváltoztatása azt is jelenti, hogy a harmadfokú bíróság a törvénynek megfelelő határozatot hozza meg, vagyis

– a törvénysértően elítélt vádlottat felmenti,

– a törvénysértően elítélt vádlott bűnösségét megállapítja.

Utóbbi esetben nemcsak büntetőjogi felelősség megállapítására kerül sor, hanem a cselekmény minősítése, a büntetés kiszabása vagy a megfelelő intézkedés alkalmazása is megtörténik, mivel a minősítés és a büntetés kiszabása szoros összefüggésben van a bűnösség kérdésével.

Hivatalból dönt a harmadfokú bíróság az alábbi kérdésekben:

– egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben,

– a szülői felügyeleti jogra vonatkozó rendelkezésekről és

– a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről.

A 62. BK vélemény és a BH 2012.B.11-ben leírtak az új Be. hatályba lépése után is érvényesek a harmadfokú bírósági eljárásban. A 62/2008. BK vélemény szerint a harmadfokú bíróság ügydöntő határozatának jogerősítő záradéka a másodfokon eljárt bíróság megnevezésével és fellebbezéssel megtámadott határozata ügyszámának megjelölésével állapítja meg, hogy a harmadfokú döntéssel, annak meghozatala napján a másodfokú ítélet melyik –  a neve és rendűsége szerint megjelölt – terhelt és az ítélet mely része (rendelkezése) tekintetében emelkedett jogerőre és vált végrehajthatóvá. A harmadfokú ítélet (ügydöntő végzés) záradékában az elsőfokú bíróság ítéletét, ügyszámát, annak rendelkezését külön megnevezni, megjelölni nem szükséges (Bírósági Határozatok 2008. évi 5. szám).

A BH 2012.B.11-ben foglaltak szerint a harmadfokú eljárás korlátozott köre nem zárja ki a másodfokú döntés megváltoztatását azon a címen, hogy a bíróság anyagi jogszabályt helytelenül érvényesített, abban az esetben sem, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú döntést megváltoztatva, a bűnösség körében helyesen döntött. Ilyenkor a harmadfokú bíróságnak a törvénynek megfelelő határozatot kell hoznia a cselekmény minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés mellőzését illetően is.

Kasszációs jogkör: a másodfokú döntés hatályon kívül helyezése

A harmadfokú bíróság a másodfokú és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást az alábbi esetekben szünteti meg:

– ha halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt;

– ha a cselekményt jogerősen elbírálták;

– ha az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel;

– ha a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le;

– ha az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, vagy

– ha olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége;

– ha a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a törvényben meghatározott rendelkezése hiányzik;

– ha a magánindítvány hiányzik;

– ha a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy

– ha a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan;

– ha a másodfokú ítélet meghozatalára abszolút eljárási szabálysértéssel került sor;

– ha a másodfokú ítélet meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor.

(Cikksorozatunkat a megismételt eljárás szabályainak az ismertetésével folytatjuk.)

Kapcsolódó cikkek: