Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tartozás fedezetének elvonása egyszerre értékelendő büntetőjogi és polgári jogi szempontból. A tartozás fedezetének elvonása egy sajátos, szerződési fegyelmet erősítő bűncselekmény, amelynek lényege a tartozás fedezeteként lekötött vagyon elsikkasztásának büntetéssel fenyegetése. Sajátos abban az értelemben, hogy a tettes a saját vagyontárgyát sikkasztja el, amellyel megakadályozza, hogy a hitelező a korábban megalapított biztosítékból kielégítést keressen. A jelen tanulmány hitelezői nézőpontból vizsgálja a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, valamint a fedezetelvonó szerződés polgári jogi szankcióját. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.
1. A biztosítékok háttere
Az ügyletkötés kockázatokkal jár együtt, amelyeket elsőként a szerződő felek próbálnak meg kiküszöbölni vagy mérsékelni. Az ügyleti-üzleti kockázatok elkerülésére, illetve csökkentésére többféle jogi eszköz áll rendelkezésre, ezek alapvetően szerződéses konstrukciók.
A biztosíték jogosultját veszélyeztető kockázat a biztosított jogügyletből származik. Biztosított jogügyletként elméletileg bármilyen jogviszony (szerződés) szóba jöhet, amelyből az egyik félre nézve gazdasági kockázat származhat. Alapvetően a szerződő felek azokat az ügyleteket látják el biztosítékkal, amelyekből követelések keletkeznek. Ezek rendszerint pénzkövetelések, de lehetnek más követelések is[1].
2. A tartozás fedezetének elvonása mint bűncselekmény
A jogalkotó a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körében helyezte el a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét a Btk.[2]-ban. A Btk. összevonta a korábban önálló bűncselekményekként szabályozott tartozás fedezetének elvonása[3] és hitelsértés[4] bűncselekményét, és a Btk. a továbbiakban kizárólag a tartozás fedezetének elvonását szabályozza[5].
2.1 Jogi tárgy és elkövetési tárgy
A bűncselekmény jogi tárgya a hitelezői érdek[6], azaz a hitel-, a kölcsön- és más hitelezési elemet tartalmazó szerződésből származó tartozás jogosultjának kiemelt büntetőjogi védelme[7]. A tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény a vagyoni viszonyok és a hitelezők védelmét célozza[8].
A bűncselekmény elkövetési tárgya a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Fontos, hogy a vagyon nem az adós bármely vagyontárgya, hanem kizárólag az, amely írásbeli szerződés alapján a tartozás fedezetéül szolgál[9]: az a vagyontárgy, amelyen az adós a hitelező javára a hitelező követelésének biztosítására biztosítékot alapított.
Az elkövetési tárgy bármely olyan vagyontárgy lehet, amelyet az adós felajánl és a hitelező elfogad fedezetül, és amelyből a hitelező a tartozás visszafizetésének elmaradása esetén kielégítést kereshet. A fedezetként lekötött vagyontárgy a hitel kiegyenlítéséig nem idegeníthető el és nem terhelhető meg[10].
Szükséges, hogy a lekötött vagyontárgy beazonosítható, a biztosíték jogcíme és feltételei pedig megállapíthatóak legyenek[11]. A lekötés jogcíme közömbös, de annak írásbeli szerződésen kell alapulnia[12].
A szerződés fontosságát a következő példa szemlélteti. A betéti társaság társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a beltag helytállási kötelezettsége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges (mögöttes, korlátlan és egyetemleges tagi helytállási kötelezettség)[13]. E szabály alapján a beltag a tulajdonában álló vagyontárgyakról nem rendelkezhetne szabadon, mivel azok egy esetleges tartozásnak a kielégítéséhez fedezetként szolgálnak. Ha a beltag a társaság tartozásának ismeretében a helytállási kötelezettség kijátszása érdekében idegeníti el a vagyontárgyait – szerződésben lekötött és nevesített fedezet hiányában –, tevékenysége nem valósít meg bűncselekményt. Ez „csak” olyan rosszhiszemű magatartás, amelyet a polgári jog szankcionál[14].
A jogirodalom a következő fizetési képességet erősítő biztosítékokat különbözteti meg:
Egy személy teljes vagyonával helytállási kötelezettséget vállal arra az esetre, ha az adós nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti az alapügyletben vállalt kötelezettségeit. A személyi biztosíték kötelezettje a teljes vagyonával köteles helytállni[15]. A biztosítékok e csoportjába tartozik a kezesség[16] és a garancia[17].
A dologi biztosíték kötelezettje csak a lekötött vagyontárggyal tartozik helytállni, a teljes vagyonára azonban ez a helytállási kötelezettség nem terjed ki[18]. A biztosítékok e csoportjába tartozik különösen a zálogjog[19] és az óvadék[20].
Több szakirodalmi forrás szerint a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény szempontjából a dologi biztosítékoknak van jelentőségük, ugyanis a lekötés szempontjából fontos, hogy a fedezet tárgya a biztosíték kötelezettje vagyonának egy meghatározott, jól beazonosítható része legyen[21]. Ez nem mondható el a személyi biztosítékokról, amelyek esetében a biztosíték kötelezettje a teljes vagyonával köteles helytállni. A tartozás kötelezettjének személye és a fedezettel rendelkezni jogosult személy elválhat egymástól[22].
A bűncselekmény megállapíthatósága szempontjából a vagyontárgy fedezetként történő lekötése során nem kell a nevesített szerződés alakiságának megfelelően eljárni. Ha a megállapodás a szerződő felek kölcsönös és egyértelmű akaratának megfelel, úgy érvényesnek kell tekinteni a szerződést[23]. Ugyanakkor több szakirodalmi forrás ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, amely szerint egy érvénytelen szerződés alapján nem lehet a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonásáról beszélni: a polgári jog szabályai szerint érvénytelen szerződés megszegésének büntetőjogi következményei sem lehetnek[24].
2.2 Elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyon elvonása, amely lehet a vagyon eladása, megterhelése, megrongálása, megsemmisítése, elrejtése, valamely megállapodástól eltérő hasznosítása, a titkolt vagy színlelt vagyonátruházás, vagy akár más hitelező részére történő lekötése[25]. Következésképpen az elvonás megvalósulhat:
Elvonás minden olyan magatartás, amely a törvényi tényállásban írt eredmény előidézésére alkalmas[27].
A bűncselekmény megvalósul, ha a zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő be- és feljegyzése előtt az adós elidegeníti a szerződésben meghatározott ingatlant. Az adós magatartása akkor jogszerű, ha közreműködik e biztosítékok ingatlan-nyilvántartásba történő be- és feljegyzésében, azaz az ingatlant sem a biztosítékok be- és feljegyzése előtt, sem azt követően nem idegeníti el. A bűncselekmény szempontjából az elidegenítési és terhelési tilalom nem az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéssel, hanem a szerződés létrejöttével „kezdődik”. Ellenkező esetben az adós biztosítékok megalapítására vonatkozó kötelezettség-vállalása a bejegyzés és a feljegyzés előtt könnyen kijátszható lenne[28].
2.3 Eredmény
A tartozás fedezetének elvonása eredmény-bűncselekmény (materiális deliktum), mert megvalósulásának feltétele a tartozás kiegyenlítésének részbeni vagy teljes meghiúsítása[29]. Az ideiglenes fizetésképtelenség nem jelenti a kiegyenlítés meghiúsítását[30].
Nem szabad összekeverni a tartozás fedezetének elvonását a végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártöréssel. Ez utóbbit az követi el, aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja[31]. A végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártörés azonban nem eredmény-bűncselekmény: az már azzal megvalósul, hogy az elkövető a lefoglalt dolog feletti rendelkezési, intézkedési jogot ideiglenesen is meghiúsítja[32].
2.4 Alanyi oldal
A bűncselekményt kizárólag szándékosan lehet elkövetni, tehát szükséges, hogy az elkövető tudatában legyen a fennálló tartozásának, és ennek ellenére fejtse ki a vagyon elvonását jelentő cselekményeket[33]. A szándékosság lehet egyenes (dolus directus) vagy eshetőleges (dolus eventualis), de lényeges, hogy a szándéknak az eredményre is ki kell terjednie[34].
A bűncselekmény tettese elvileg bárki lehet (közönséges bűncselekmény): a vagyonnal rendelkezni jogosultak és azok is, akik nincsenek feljogosítva erre[35].
3. Speciális büntethetőséget megszüntető ok
Megszünteti a büntethetőséget, ha az elkövető a vádemelés előtt rendezi a tartozást. A Btk. szóhasználata alapján nem feltétlenül az elkövetőnek kell a tartozást rendezni, a „kiegyenlíti” szó arra utal, hogy azt bárki megteheti, még az elkövető tudta vagy akarata ellenére is[36]. Ezt az értelmezést alátámasztja, hogy a hitelezői érdek védelme akkor is érvényesül, ha a tartozást nem a fedezetet elvonó személy rendezi[37].
A büntethetőség megszüntetése szempontjából kizárólag a vádemelés időpontjának van relevanciája: ha a tartozás rendezése ezután történik meg, az a büntetés kiszabása körében értékelhető[38].
4. Halmazat
A tartozások, azaz a fedezettel biztosított szerződések száma határozza meg a rendbeliséget. Következésképpen az azonos jogcímből származó követelések biztosítására alapított több biztosíték nem alapozza meg a halmazatot. Az azonos jogcímből fakadó tartozásra lekötött több vagyontárgy esetében nem a külön szerződésekkel lekötött vagyontárgyak együttes összege, hanem a tartozás összege az irányadó a minősített eset megállapítása vonatkozásában[39].
Több hitelezővel szemben fennálló tartozás esetében a különböző vagyoni fedezetek elvonása a hitelezői jogviszonyok számának megfelelő rendbeli bűncselekmény megállapítását vonja maga után[40].
Ugyanakkor eltérő álláspontra helyezkedik a szakirodalom az egység és a többség kérdésének eldöntésében abban az esetben, ha az elkövető a több hitelezővel szemben fennálló tartozás fedezetéül lekötött ugyanazon vagyont vonja el:
5. Elhatárolás más bűncselekménytől
A tartozás fedezetének elvonása és a csődbűncselekmény[43] esetében azonos jogi tárgy sérül, ezért látszólagos alaki halmazatban állnak egymással. A tartozás fedezetének elvonása esetében a fedezet egy konkrétan lekötött vagyon(tárgy), a csődbűncselekmény esetében a fedezet a vagyon egészére vonatkozik. A csődbűncselekmény speciális bűncselekménynek számít, mivel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzethez kapcsolódik, ezért, ha mindkét törvényi tényállás elemei megvalósulnak, csak a csődbűncselekmény értékelendő[44].
6. A fedezetelvonás polgári jogi következménye
A tartozás fedezete elvonásának büntetőjogi vonatkozása mellett fontos megemlíteni annak polgári jogi következményét is. Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha:
A fedezetelvonó szerződés áttöri a kötelem relatív szerkezetét, amelynek eredményeként harmadik személyek jogosultként vagy kötelezettként jogokat és kötelezettségeket érvényesíthetnek: a fedezetelvonó szerződés esetében harmadik személy (hitelező) kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles[46].
Elegendő, ha a hitelezőnek van egy követelése az adóssal szemben, de annak nem kell lejártnak lennie, csak akkor, ha a hitelező pert indít. A perindítás időpontjában már az is feltétel, hogy a hitelezőnek az adóssal szemben fennálló követelése lejárt legyen (igény állapotába kell kerülnie), azaz bírósági úton kikényszeríthető legyen[47].
A cikk szerzője az Ormai, Papp és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda bank- és finanszírozási jogi csoportjának ügyvédjelöltje, végrehajtási jogi szakjogász (LL. M.).
[1] Bülow, Peter: Recht der Kreditsicherheiten. C. F. Müller Juristischer Verlag, Heidelberg, 1984. 1. o.
[2] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről („Btk.”).
[3] A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény („Régi Btk.”) 297. §.
[4] Régi Btk. 330. §.
[5] Btk. 405. §.
[6] Dr. Fázsi László PhD: Egy „helytelen” törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében. Büntetőjogi Szemle. 2012/3. szám. 7. o.
[7]Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. („Btk. Kommentár”) Btk. 405. §-ához. 1. pont.
[8] Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényhez („Régi Btk. Kommentár”). Régi Btk. 330. §-ához.
[9] Dr. Darai Péter: A tartozás fedezetének elvonása. Adóvilág. 2011. 15. évfolyam. 4. szám. 1-2. o.
[10] Régi Btk. Kommentár. Régi Btk. 330. §-ához.
[11] Btk. Kommentár. 405. §-ához. 2. pont.
[12] Miniszteri indokolás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez („Indokolás”). Részletes indokolás. A 405. §-hoz.
[13] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 3:154. §.
[14] BH 2000.140.
[15] Bodzási Balázs: A kezesség szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. Themis: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola lektorált elektronikus folyóirata. 2009. június. 4. o.
[16] Ptk. 6:416. §.
[17] Ptk. 6:431. §.
[18] Bodzási Balázs: A zálogjog. In: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata. Budapest, 2011, Opten Informatikai Kft. 819. o.
[19] Ptk. 5:86. §
[20] Ptk. 5:95. §.
[21] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont; Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz; Dr. Darai Péter: A tartozás fedezetének elvonása. Adóvilág. 2011. 15. évfolyam. 4. szám. 2-3. o.
[22] BH 2009.73.
[23] Uo.
[24] Fázsi: i. m. 9. o.
[25] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.
[26] Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz.
[27] BH 2009.73.
[28] EBH 2003.930.
[29] Fázsi: i. m. 9. o.
[30] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.
[31] Btk. 287. § (2) bekezdés.
[32] EBH 2002.614.
[33] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.
[34] Fázsi: i. m. 9. o.
[35] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.
[36] Tóth: i. m. 152-153. o.
[37] Fázsi: i. m. 10. o.
[38] Darai: i. m. 3-4. o.; Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz.
[39] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 4. pont.
[40] Fázsi: i. m. 10. o.
[41] Tóth: i. m. 153. o.
[42] Fázsi: i. m. 10. o.
[43] Btk. 404. §.
[44] Darai: i. m. 4. o.; BH 1998.322.
[45] Ptk. 6:120. § (1) bekezdés.
[46] Ptk. 6:120. § (3) bekezdés.
[47] 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 3. pont.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
