Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tartozás fedezetének elvonása egyszerre értékelendő büntetőjogi és polgári jogi szempontból. A tartozás fedezetének elvonása egy sajátos, szerződési fegyelmet erősítő bűncselekmény, amelynek lényege a tartozás fedezeteként lekötött vagyon elsikkasztásának büntetéssel fenyegetése. Sajátos abban az értelemben, hogy a tettes a saját vagyontárgyát sikkasztja el, amellyel megakadályozza, hogy a hitelező a korábban megalapított biztosítékból kielégítést keressen. A jelen tanulmány hitelezői nézőpontból vizsgálja a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, valamint a fedezetelvonó szerződés polgári jogi szankcióját. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.
1. A biztosítékok háttere
Az ügyletkötés kockázatokkal jár együtt, amelyeket elsőként a szerződő felek próbálnak meg kiküszöbölni vagy mérsékelni. Az ügyleti-üzleti kockázatok elkerülésére, illetve csökkentésére többféle jogi eszköz áll rendelkezésre, ezek alapvetően szerződéses konstrukciók.
A biztosíték jogosultját veszélyeztető kockázat a biztosított jogügyletből származik. Biztosított jogügyletként elméletileg bármilyen jogviszony (szerződés) szóba jöhet, amelyből az egyik félre nézve gazdasági kockázat származhat. Alapvetően a szerződő felek azokat az ügyleteket látják el biztosítékkal, amelyekből követelések keletkeznek. Ezek rendszerint pénzkövetelések, de lehetnek más követelések is[1].
2. A tartozás fedezetének elvonása mint bűncselekmény
A jogalkotó a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körében helyezte el a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét a Btk.[2]-ban. A Btk. összevonta a korábban önálló bűncselekményekként szabályozott tartozás fedezetének elvonása[3] és hitelsértés[4] bűncselekményét, és a Btk. a továbbiakban kizárólag a tartozás fedezetének elvonását szabályozza[5].
2.1 Jogi tárgy és elkövetési tárgy
A bűncselekmény jogi tárgya a hitelezői érdek[6], azaz a hitel-, a kölcsön- és más hitelezési elemet tartalmazó szerződésből származó tartozás jogosultjának kiemelt büntetőjogi védelme[7]. A tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény a vagyoni viszonyok és a hitelezők védelmét célozza[8].
A bűncselekmény elkövetési tárgya a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Fontos, hogy a vagyon nem az adós bármely vagyontárgya, hanem kizárólag az, amely írásbeli szerződés alapján a tartozás fedezetéül szolgál[9]: az a vagyontárgy, amelyen az adós a hitelező javára a hitelező követelésének biztosítására biztosítékot alapított.
Az elkövetési tárgy bármely olyan vagyontárgy lehet, amelyet az adós felajánl és a hitelező elfogad fedezetül, és amelyből a hitelező a tartozás visszafizetésének elmaradása esetén kielégítést kereshet. A fedezetként lekötött vagyontárgy a hitel kiegyenlítéséig nem idegeníthető el és nem terhelhető meg[10].
Szükséges, hogy a lekötött vagyontárgy beazonosítható, a biztosíték jogcíme és feltételei pedig megállapíthatóak legyenek[11]. A lekötés jogcíme közömbös, de annak írásbeli szerződésen kell alapulnia[12].
A szerződés fontosságát a következő példa szemlélteti. A betéti társaság társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a beltag helytállási kötelezettsége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges (mögöttes, korlátlan és egyetemleges tagi helytállási kötelezettség)[13]. E szabály alapján a beltag a tulajdonában álló vagyontárgyakról nem rendelkezhetne szabadon, mivel azok egy esetleges tartozásnak a kielégítéséhez fedezetként szolgálnak. Ha a beltag a társaság tartozásának ismeretében a helytállási kötelezettség kijátszása érdekében idegeníti el a vagyontárgyait – szerződésben lekötött és nevesített fedezet hiányában –, tevékenysége nem valósít meg bűncselekményt. Ez „csak” olyan rosszhiszemű magatartás, amelyet a polgári jog szankcionál[14].
A jogirodalom a következő fizetési képességet erősítő biztosítékokat különbözteti meg:
Egy személy teljes vagyonával helytállási kötelezettséget vállal arra az esetre, ha az adós nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti az alapügyletben vállalt kötelezettségeit. A személyi biztosíték kötelezettje a teljes vagyonával köteles helytállni[15]. A biztosítékok e csoportjába tartozik a kezesség[16] és a garancia[17].
A dologi biztosíték kötelezettje csak a lekötött vagyontárggyal tartozik helytállni, a teljes vagyonára azonban ez a helytállási kötelezettség nem terjed ki[18]. A biztosítékok e csoportjába tartozik különösen a zálogjog[19] és az óvadék[20].
Több szakirodalmi forrás szerint a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény szempontjából a dologi biztosítékoknak van jelentőségük, ugyanis a lekötés szempontjából fontos, hogy a fedezet tárgya a biztosíték kötelezettje vagyonának egy meghatározott, jól beazonosítható része legyen[21]. Ez nem mondható el a személyi biztosítékokról, amelyek esetében a biztosíték kötelezettje a teljes vagyonával köteles helytállni. A tartozás kötelezettjének személye és a fedezettel rendelkezni jogosult személy elválhat egymástól[22].
A bűncselekmény megállapíthatósága szempontjából a vagyontárgy fedezetként történő lekötése során nem kell a nevesített szerződés alakiságának megfelelően eljárni. Ha a megállapodás a szerződő felek kölcsönös és egyértelmű akaratának megfelel, úgy érvényesnek kell tekinteni a szerződést[23]. Ugyanakkor több szakirodalmi forrás ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, amely szerint egy érvénytelen szerződés alapján nem lehet a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonásáról beszélni: a polgári jog szabályai szerint érvénytelen szerződés megszegésének büntetőjogi következményei sem lehetnek[24].
2.2 Elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyon elvonása, amely lehet a vagyon eladása, megterhelése, megrongálása, megsemmisítése, elrejtése, valamely megállapodástól eltérő hasznosítása, a titkolt vagy színlelt vagyonátruházás, vagy akár más hitelező részére történő lekötése[25]. Következésképpen az elvonás megvalósulhat:
Elvonás minden olyan magatartás, amely a törvényi tényállásban írt eredmény előidézésére alkalmas[27].
A bűncselekmény megvalósul, ha a zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő be- és feljegyzése előtt az adós elidegeníti a szerződésben meghatározott ingatlant. Az adós magatartása akkor jogszerű, ha közreműködik e biztosítékok ingatlan-nyilvántartásba történő be- és feljegyzésében, azaz az ingatlant sem a biztosítékok be- és feljegyzése előtt, sem azt követően nem idegeníti el. A bűncselekmény szempontjából az elidegenítési és terhelési tilalom nem az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéssel, hanem a szerződés létrejöttével „kezdődik”. Ellenkező esetben az adós biztosítékok megalapítására vonatkozó kötelezettség-vállalása a bejegyzés és a feljegyzés előtt könnyen kijátszható lenne[28].
2.3 Eredmény
A tartozás fedezetének elvonása eredmény-bűncselekmény (materiális deliktum), mert megvalósulásának feltétele a tartozás kiegyenlítésének részbeni vagy teljes meghiúsítása[29]. Az ideiglenes fizetésképtelenség nem jelenti a kiegyenlítés meghiúsítását[30].
Nem szabad összekeverni a tartozás fedezetének elvonását a végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártöréssel. Ez utóbbit az követi el, aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja[31]. A végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártörés azonban nem eredmény-bűncselekmény: az már azzal megvalósul, hogy az elkövető a lefoglalt dolog feletti rendelkezési, intézkedési jogot ideiglenesen is meghiúsítja[32].
2.4 Alanyi oldal
A bűncselekményt kizárólag szándékosan lehet elkövetni, tehát szükséges, hogy az elkövető tudatában legyen a fennálló tartozásának, és ennek ellenére fejtse ki a vagyon elvonását jelentő cselekményeket[33]. A szándékosság lehet egyenes (dolus directus) vagy eshetőleges (dolus eventualis), de lényeges, hogy a szándéknak az eredményre is ki kell terjednie[34].
A bűncselekmény tettese elvileg bárki lehet (közönséges bűncselekmény): a vagyonnal rendelkezni jogosultak és azok is, akik nincsenek feljogosítva erre[35].
3. Speciális büntethetőséget megszüntető ok
Megszünteti a büntethetőséget, ha az elkövető a vádemelés előtt rendezi a tartozást. A Btk. szóhasználata alapján nem feltétlenül az elkövetőnek kell a tartozást rendezni, a „kiegyenlíti” szó arra utal, hogy azt bárki megteheti, még az elkövető tudta vagy akarata ellenére is[36]. Ezt az értelmezést alátámasztja, hogy a hitelezői érdek védelme akkor is érvényesül, ha a tartozást nem a fedezetet elvonó személy rendezi[37].
A büntethetőség megszüntetése szempontjából kizárólag a vádemelés időpontjának van relevanciája: ha a tartozás rendezése ezután történik meg, az a büntetés kiszabása körében értékelhető[38].
4. Halmazat
A tartozások, azaz a fedezettel biztosított szerződések száma határozza meg a rendbeliséget. Következésképpen az azonos jogcímből származó követelések biztosítására alapított több biztosíték nem alapozza meg a halmazatot. Az azonos jogcímből fakadó tartozásra lekötött több vagyontárgy esetében nem a külön szerződésekkel lekötött vagyontárgyak együttes összege, hanem a tartozás összege az irányadó a minősített eset megállapítása vonatkozásában[39].
Több hitelezővel szemben fennálló tartozás esetében a különböző vagyoni fedezetek elvonása a hitelezői jogviszonyok számának megfelelő rendbeli bűncselekmény megállapítását vonja maga után[40].
Ugyanakkor eltérő álláspontra helyezkedik a szakirodalom az egység és a többség kérdésének eldöntésében abban az esetben, ha az elkövető a több hitelezővel szemben fennálló tartozás fedezetéül lekötött ugyanazon vagyont vonja el:
5. Elhatárolás más bűncselekménytől
A tartozás fedezetének elvonása és a csődbűncselekmény[43] esetében azonos jogi tárgy sérül, ezért látszólagos alaki halmazatban állnak egymással. A tartozás fedezetének elvonása esetében a fedezet egy konkrétan lekötött vagyon(tárgy), a csődbűncselekmény esetében a fedezet a vagyon egészére vonatkozik. A csődbűncselekmény speciális bűncselekménynek számít, mivel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzethez kapcsolódik, ezért, ha mindkét törvényi tényállás elemei megvalósulnak, csak a csődbűncselekmény értékelendő[44].
6. A fedezetelvonás polgári jogi következménye
A tartozás fedezete elvonásának büntetőjogi vonatkozása mellett fontos megemlíteni annak polgári jogi következményét is. Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha:
A fedezetelvonó szerződés áttöri a kötelem relatív szerkezetét, amelynek eredményeként harmadik személyek jogosultként vagy kötelezettként jogokat és kötelezettségeket érvényesíthetnek: a fedezetelvonó szerződés esetében harmadik személy (hitelező) kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles[46].
Elegendő, ha a hitelezőnek van egy követelése az adóssal szemben, de annak nem kell lejártnak lennie, csak akkor, ha a hitelező pert indít. A perindítás időpontjában már az is feltétel, hogy a hitelezőnek az adóssal szemben fennálló követelése lejárt legyen (igény állapotába kell kerülnie), azaz bírósági úton kikényszeríthető legyen[47].
A cikk szerzője az Ormai, Papp és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda bank- és finanszírozási jogi csoportjának ügyvédjelöltje, végrehajtási jogi szakjogász (LL. M.).
[1] Bülow, Peter: Recht der Kreditsicherheiten. C. F. Müller Juristischer Verlag, Heidelberg, 1984. 1. o.
[2] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről („Btk.”).
[3] A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény („Régi Btk.”) 297. §.
[4] Régi Btk. 330. §.
[5] Btk. 405. §.
[6] Dr. Fázsi László PhD: Egy „helytelen” törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében. Büntetőjogi Szemle. 2012/3. szám. 7. o.
[7]Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. („Btk. Kommentár”) Btk. 405. §-ához. 1. pont.
[8] Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényhez („Régi Btk. Kommentár”). Régi Btk. 330. §-ához.
[9] Dr. Darai Péter: A tartozás fedezetének elvonása. Adóvilág. 2011. 15. évfolyam. 4. szám. 1-2. o.
[10] Régi Btk. Kommentár. Régi Btk. 330. §-ához.
[11] Btk. Kommentár. 405. §-ához. 2. pont.
[12] Miniszteri indokolás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez („Indokolás”). Részletes indokolás. A 405. §-hoz.
[13] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 3:154. §.
[14] BH 2000.140.
[15] Bodzási Balázs: A kezesség szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. Themis: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola lektorált elektronikus folyóirata. 2009. június. 4. o.
[16] Ptk. 6:416. §.
[17] Ptk. 6:431. §.
[18] Bodzási Balázs: A zálogjog. In: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata. Budapest, 2011, Opten Informatikai Kft. 819. o.
[19] Ptk. 5:86. §
[20] Ptk. 5:95. §.
[21] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont; Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz; Dr. Darai Péter: A tartozás fedezetének elvonása. Adóvilág. 2011. 15. évfolyam. 4. szám. 2-3. o.
[22] BH 2009.73.
[23] Uo.
[24] Fázsi: i. m. 9. o.
[25] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.
[26] Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz.
[27] BH 2009.73.
[28] EBH 2003.930.
[29] Fázsi: i. m. 9. o.
[30] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.
[31] Btk. 287. § (2) bekezdés.
[32] EBH 2002.614.
[33] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.
[34] Fázsi: i. m. 9. o.
[35] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.
[36] Tóth: i. m. 152-153. o.
[37] Fázsi: i. m. 10. o.
[38] Darai: i. m. 3-4. o.; Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz.
[39] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 4. pont.
[40] Fázsi: i. m. 10. o.
[41] Tóth: i. m. 153. o.
[42] Fázsi: i. m. 10. o.
[43] Btk. 404. §.
[44] Darai: i. m. 4. o.; BH 1998.322.
[45] Ptk. 6:120. § (1) bekezdés.
[46] Ptk. 6:120. § (3) bekezdés.
[47] 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 3. pont.
A Kúria szerint nem alapozza meg a hatósággal szolgálati jogviszonyban álló személy érdekelti státuszát az, hogy a hatóság nevében ő valósította meg az adott eljárási cselekményt.
Alábbi cikkünkben a 2024/102. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és a Bírósági Határozatok 2024. szeptemberi számában megjelent jogesetek és döntések közül válogattunk.
Megjelentek a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást vagy információnyújtást végző személyekre vonatkozó képzettségi követelményeket és szakmai tapasztalatot előíró szabályok.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
