Januártól megszűnik az Egyenlő Bánásmód Hatóság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól megszűnik a diszkrimináció elleni küzdelem egyik leghatékonyabb szerve, az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Feladatait az alapvető jogok biztosa veszi majd át.

A diszkriminációtilalom régóta szerves része a magyar jogi gondolkodásnak és a jogi intézményrendszernek. Az Alkotmány diszkriminációtilalmi követelménye is arra kötelezte a törvényhozót, hogy az embereknek az Alkotmányban tiltott hátrányos megkülönböztetését törvényben és szigorúan büntesse. A jogalkotónak az alkotmányellenes diszkriminációhoz tehát minden esetben jogkövetkezményeket kell fűznie – törvényben. A „büntetést” – figyelemmel a tiltott diszkrimináció lehetséges eseteinek, következményeinek, az elszenvedhető sérelmeknek sokféleségére – a törvényhozó a már meglévő, illetve fejleszthető, sokszínű szankció-rendszerből választhatja ki. [41/2007. (VI. 20.) AB határozat].

Ezen a területen az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) létrehozása uniós jogon alapult: felállítására a faji és etnikai hovatartozástól függetlenül a személyek közötti egyenlő elbánás elvének megvalósításáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv teremtett kötelezettséget, 2002-ben pedig a nemi diszkriminációra is kiterjesztették az antidiszkriminációs testület létrehozására irányuló kötelezettséget.

Megszűnik az EBH

A T/13631. törvényjavaslat mégis úgy dönt, átszervezi a területet, ennek keretében megszünteti az EBH-t, jogköreit pedig áthelyezi az alapvető jogok biztosához. A törvény indokolása szerint az alapvető jogok biztosának fontos feladatköre az Alaptörvény diszkriminációtilalmi rendelkezéseinek érvényre juttatása. Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód sérelmét az alapvető jogok biztosának eljárásában, illetve a jogi szabályozás területén is vizsgálja. Széles körű vizsgálati jogkörökkel rendelkezik, azonban eddig hatósági jogkörei nem voltak, a feltárt visszásságot nem szankcionálhatta.

A jogalkotó meglátása szerint az alapvető jogok biztosa és az EBH integrálásával az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító jogintézmény jön létre. Az egyre szélesebb spektrumban elismert emberi jogok védelme szükségessé teszi az állam egymástól függetlenül működő egyes jogvédő szerveinek integrálását. Az országgyűlési külön biztosi rendszer helyébe lépő alapvető jogok biztosa eddigi működése a biztosíték arra, hogy ez az integráció erősíti az alapjogvédelem hatékonyságát. Kiemeli, hogy az EBH feladatköreinek átvételével minden korábbinál szélesebb vizsgálati és intézkedési jogkör áll az alapvető jogok biztosa rendelkezésére ahhoz, hogy felléphessen az alapvető jogok, közöttük is kiemelten az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog érvényesülése érdekében. Az alapvető jogok biztosa az EBH valamennyi feladatkörét átveszi, beleértve a hatósági jogköröket is. Az alapvető jogok biztosa tehát kötelező jellegű határozatot hozhat és a jogsértővel szemben szankciót szabhat ki. Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód törvény szerinti feladatainak ellátását elkülönült szervezeti egység segíti, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató.

Az alapvető jogok biztosa közigazgatási hatósági jogkörben

Az egyenlő bánásmód törvény szerinti eljárások a javaslat hatására átkerülnek az alapvető jogok biztosához, ezen feladatainak ellátása során közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásokban is vizsgálhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A beadványozónak jogában áll nyilatkoznia arról, hogy melyik törvény szerinti eljárás megindítását kéri a biztostól.

Ha a beadvány alapján mindkét törvény szerinti eljárás egyaránt megindítható, a beadványtevő nyilatkozata szerinti eljárást kell megindítani. Ha a beadványtevő nyilatkozata alapján az egyenlő bánásmód törvény szerinti eljárás megindítását kéri, a beadványt az egyenlő bánásmód törvény szerinti kérelemnek kell tekinteni. Ha a beadványtevő nem nyilatkozik, vagy mindkét eljárás megindítását kéri, az alapvető jogok biztosának az egyenlő bánásmód törvény szerinti eljárást kell megindítania és erről a beadványtevőt 10 napon belül tájékoztatnia kell, a beadványt az egyenlő bánásmód törvény szerinti kérelemnek kell tekinteni.

Ha a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével összefüggő ügyben a beadványtevő nem nyilatkozik, vagy mindkét eljárás megindítását kéri, az alapvető jogok biztosa a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesének a javaslata alapján dönt, hogy az e törvény szerinti vagy az egyenlő bánásmód törvény szerinti eljárást indokolt megindítani.

A javaslat kimondja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott közigazgatási döntést az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló törvény eljárásban nem vizsgálhatja. Viszont az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján folytatott eljárás nem zárja ki, hogy annak lezárását követően ugyanabban az ügyben az alapvető jogok biztosa kérelemre vagy hivatalból az egyenlő bánásmód törvényben meghatározottak szerint eljárjon. Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód törvényben meghatározott feladatai ellátása során személyesen és erre felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat. A biztos egyenlő bánásmód törvény szerinti döntéseivel szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A perben kötelező a jogi képviselet.

Az alapvető jogok biztosának eljárásai az egyenlő bánásmód törvény alapján

A biztos többek között

– kérelem alapján, illetve meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján döntést hoz;

– a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében;

– véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és jelentések tervezeteit;

– javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra;

– rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről;

– feladatainak ellátása során együttműködik a civil és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel;

– az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez.

Korlát, hogy a biztos nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.

Az EBH eljárására vonatkozó korábbi szabályok a biztos által lefolytatott eljárásra is megfelelően irányadóak.

2021. január 1-től jogutódlás

Rögzíti a javaslat, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába való beolvadással 2021. január 1-jén megszűnik, általános jogutódja az alapvető jogok biztosa. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság köztisztviselői és munkavállalói esetében alkalmazni kell a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásra vonatkozó szabályait. Az EBH előtt 2021. január 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben az eljárást 2021. január 31-éig fel kell függeszteni, illetve az EBH döntései ellen indított, 2021. január 1-jén folyamatban lévő közigazgatási pereket 2021. január 31-éig fel kell függeszteni. A javaslat kimondja azt is, hogy a Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában.