Jogalkotási változások 2014-ben – II. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2014-ben jelentősen megváltozott a törvényalkotási eljárás menete. Az eljárás fontosságára való tekintettel érdemes megismerni, jelenleg hogyan zajlik az Országgyűlésben a jogszabály-alkotási eljárás.
3.3.1. Általános vita
Az általános vitára vonatkozó generális szabályok közül a leglényegesebbek közé tartozik az, hogy a törvényjavaslat benyújtása és az általános vita megkezdése közötti ülésnap között legalább hat napnak kell eltelnie.[Lásd: Lábjegyzetek 1] Jelen esetben ez nem valósult meg, mivel május 23-án nyújtotta be kezdeményezője a javaslatot, és 26-án megkezdődött az általános vita, a sürgősségi tárgyalásnak megfelelően.
Az általános vita célja „a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek” megvitatása.[2] A felszólalási rend is szabályozott, elsőként a javaslat előterjesztője fejtheti ki álláspontját, ezután a kormány képviselője, ha az előterjesztő nem a kabinet volt. Ezt a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők követhetik, ha előzetesen bejelentették erre vonatkozó igényüket. A sorrend a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között váltakozó rend szerint zajlik, vezérszónoki felszólalásokkal.[3] Természetesen más szereplők is szólásra emelkedhetnek, rájuk speciális szabályok vonatkoznak.[4]
Az általános vita időtartamára lehetséges időkeretet meghatározni,[5] azonban a vizsgált törvényjavaslat vonatkozásában erre külön nem volt szükség, mivel a sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítvány tartalmazta az általános vita aznapi lezárásának követelményét, tehát mindenképpen oly módon kellett a felszólalások időkereteit meghatározni, hogy még azon a napon le lehessen zárni az általános vitát.
A vizsgált törvényjavaslat általános vitája a következők szerint alakult. Először Vejkey Imre szólalt fel, az előterjesztők nevében, kiemelve, hogy a törvényjavaslat célja az új kormány megalakulásához biztosítani a kabinet szervezetalakítási szabadságát, mivel álláspontja szerint „… a kormány az alkotmányos rendelkezések szerint nagyfokú szabadságot élvez a tekintetben, hogy az egyes, a kormány hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok ellátását, irányítását, vezetését és felügyeletét mely miniszter, illetőleg mely minisztérium hatáskörébe utalja, vagy ezek melyikét tartja saját hatáskörében.”[6] Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat szabályozza a miniszterek helyettesítését, a kormányzati változások miatti átadás-átvétel szabályait, valamint kitért arra is, hogy sarkalatos törvény módosítására is kiterjed a törvényjavaslat.[7]
Ezután Rétvári Bence, az akkori közigazgatási és igazságügyi minisztérium parlamenti államtitkára szólalt fel, hiszen lévén szó önálló képviselői indítványról, a kormány volt a következő a felszólalók sorában. Az államtitkár azzal kezdte mondandóját, hogy a kabinet támogatja a javaslatot, mely a kormány működésének lényegi feltételeit tartalmazza. A deregulációra hivatkozva érvelt amellett, hogy nagyobb legyen a kormány szervezetalakítási szabadsága.[8] Álláspontja szerint belső ügy, hogyan szervezik a munkát, hiszen ez a javaslat „nem az állampolgárok alapvető hétköznapi jogairól szól, hanem az állam szervezeti-működési szabályairól.” [9]
Őt Tuzson Bence követte a Fidesz vezérszónokaként. Kiemelte, a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvényhez kapcsolódik ez a javaslat, mely kicsit jobban megköti az Országgyűlés kezét a tekintetben, hogy milyen hatásköre van a kormány működésére vonatkozóan. Véleménye szerint ez a törvény lehetővé teszi a végrehajtó és törvényhozó hatalom tiszta szétválasztását.[10]
Lázár János a Minsizterelnökség tárcavezetője. Új törvényalkotási eljárás kezdődött 2014-ben
Bárándy Gergely az MSZP vezérszónokaként azt sérelmezte, hogy az előző, minisztériumokra vonatkozó és a jelenlegi törvényjavaslat sem tartalmazza, hogy az egyes tárcákhoz milyen feladatkörök tartoznak, erről a képviselőknek nincsenek információik, főleg a Miniszterelnökség vonatkozásában. Aggodalmának adott hangot a centralizáció miatt, valamint annak, hogy megfelelő szabályozás hiányában nem fogják tudni a képviselők, kihez forduljanak interpellációikkal.[11] Staudt Gábor a Jobbik vezérszónokaként a rendeleti kormányzás irányába mutató lépések miatt aggódott, álláspontja szerint jobb lett volna, ha ez a törvény a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvénnyel együtt kerül a testület elé.[12]
Az első felszólalói kör után Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője kapott szót elsőként, aki szerint a részletes indokolás egy „ömlesztett sajt”, és kiemelte, hogy a Kárpát-medencei gazdasági övezet fogalmának kivezetése a különböző törvényekből negatív tendencia.[13] Végül Szabó Szabolcs független képviselő szólalt fel, aki a tárca nélküli miniszterek feladatkiszabási rendszerének, valamint a tárca nélküli miniszterek utasításadási jogának szabályai után érdeklődött.[14]
Ha „valamennyi képviselőcsoportnak, az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek, valamint – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőnek vagy szószólónak lehetősége volt álláspontja kifejtésére”[15], úgy a vita lezárható – feltéve, ha azt az indítvány előterjesztője vagy legalább öt képviselő írásban javasolja. Ezután még lehetőség van rövid felszólalásokra,[16] ha nem időkeretes a tárgyalási rend.
A vizsgált törvényjavaslat esetében nem volt további felszólalás vagy reagálás, tehát az elnök lezárta az általános vitát.[17]
3.3.2 Módosító javaslatok
Az általános szabályok szerint törvényjavaslathoz módosító javaslatot képviselő, a tárgyaló bizottság és a törvényalkotási bizottság nyújthat be, „azon ülés napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig (…), amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel.”, megjelölve a megvitató bizottságot.[18]
Jelen esetben módosító javaslatot az általános vita lezárásáig lehetett benyújtani a sürgősségi tárgyalás miatt. A rövid határidő ellenére is érkeztek módosítók, szám szerint három. Ilyet nyújtott be Tóbiás József, Gúr Nándor és Varga László az MSZP-frakcióból. Javaslatukban a 2011. évi CXCIX. törvény módosítását változtatták meg, nem vezetnék be az 54/A. § (3)-(4) bekezdését és az 54/B. paragrafust, mivel álláspontjuk szerint a törvényjavaslat csökkenti a tartós külszolgálaton levők munkajogi védelmét, amikor nem a felmentés, hanem a lemondás szabályait rendeli alkalmazni, ez – indoklásuk szerint – joggal való visszaélésnek minősíthető.[19]
|
Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
 |
A jobbikos Staudt Gábor is készített módosító javaslatot, mely szintén a 2011. évi CXCIX. törvényre vonatkozik, csak más részére. Véleménye szerint az 59. § (4) bekezdésében a helyettes államtitkárok alapilletményének lehetséges megemelése a törvényjavaslatba foglalt 30 százalék helyett inkább 15 százalék legyen, mivel álláspontja szerint ez „bőségesen elegendő”.[20]
Tuzson Bence, a Fidesz-frakció tagja is nyújtott be módosítót. Javaslata két kodifikációs és nyelvtani pontosítást tartalmazott.[21] Ezeket az általános vita lezárulásáig nyújtották be a sürgősségi eljárás miatt, így másnap meg is kezdődött a részletes vita.
A szerző PhD-hallgató a Szegedi Tudományegyetemen
Lábjegyzetek:
[1]Házszabály 34. § (1)
[2] Házszabály 34. § (2)
[3] Házszabály 36. § (1)-(2)
[4] Házszabály 36. § (7) – (10)
[5] Házszabály 37. §
[6]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D68%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D68 (2015. 06. 24.)
[7]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D68%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D68 (2015. 06. 24.)
[8] Ezt kissé problematikusnak érzem, hiszen a dereguláció célja nem a jogszabályok alacsonyabb szintre való „átcsoportosítása”, hanem „Az, hogy áttekinthető, koherens legyen a jogrendszer a jogállam követelményei szerint. Ezért a jogállamok mindegyikében szükség van a jogrendszer karbantartását segítő eszközre, valamint az európai integrációval összefüggő vállalások rendszeres követésére:
(a) a túlszabályozás csökkentése, a szabályozási akadályok lebontása (pl. a versenyelvű piaci működés előtt),
(b) az idejét múlt, már teljesült szabályok kiiktatása (különösen a rendszerváltás és az uniós integráció miatt),
(c) a nemzetközileg vállalt kötelezettséggel ellentétes szabályok megszüntetése,
(d) az európai közösségi, uniós jogi aktus (közvetlen) érvényesülésének biztosítása, a jogharmonizáció,
(e) a jogalkotási hiba korrigálása, a diszfunkciók felszámolása,
(f) nem csak a jogi szabályozás terjedelmének csökkentése, hanem a szabályozandó életviszonyok körének is a szűkítése, a jogi kötöttségek lazítása, feloldása, ha az már nem szükséges (állami szerepfelfogás függvénye pl. a jóléti, szükségletkielégítő államban).” Tóth Judit: Jogalkotástan, Egyetemi Jegyzet, Szegedi Tudományegyetem, ÁJTK, 2014, 126.
[9]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D70%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D70 (2015. 06. 24.)
[10]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D72%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D72 (2015. 06. 24.)
[11]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D74%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D74 (2015. 06. 24.)
[12]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D76%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D76 (2015. 06. 24.)
[13]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D78%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D78 (2015. 06. 24.)
[14]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D80%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D80 (2015. 06. 24.)
[15] Házszabály 39. § (1)
[16] Házszabály 39. § (2)
[17]http://www.parlament.hu/iromanyok-lekerdezese?p_auth=l6bvQFha&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D5%26p_felsz%3D81%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D81 (2015. 06. 24.)
[18] Házszabály 40. – 41. §§
[19] T/135/4 iromány
[20] T/135/5 iromány
[21] T/135/6 iromány
