Jogszabályfigyelő 2017 – 22. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/76-81. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.

E heti összeállításunkban a cégnyilvántartással összefüggő egyes rendeletek módosításait és a székhelyszolgáltatás változásait ismertetjük, valamint összefoglaljuk az Országos Rendőr-főkapitányság mint központi bírságkezelő szerv feladatait.

 

Tartalom:

Az európai cégnyilvántartások összekapcsolását szolgáló változások a cégeljárásban

Az e-Justice portálon hozzáférhető céginformációk költségtérítése

Júliustól változik a székhelyszolgáltatás

Az Országos Rendőr-főkapitányság a központi bírságkezelő szerv

 

Az európai cégnyilvántartások összekapcsolását szolgáló változások a cégeljárásban

A korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepe és kereskedelmi képviselete a cégjegyzékszám mellett olyan európai egyedi azonosítót kap (a továbbiakban: EUID), amely lehetővé teszi a cég egyértelmű azonosítását a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül. Ennek érdekében az alábbiakban hivatkozott IM rendelet többek között a következők szerint módosul. A cég európai egyedi azonosítója (EUID) az alábbi, egymást követő elemekből áll: rövidített országkód (HU); a cégnyilvántartás azonosítója (OCCSZ); a cég cégjegyzékszáma. A cég cégjegyzékszámának változása nem jár az EIUD változásával.

A cégbíróság a kérelem érkeztetésekor – az informatikai rendszer útján, automatikusan – megvizsgálja a kérelemben feltüntetett természetes személyek és szervezetek tekintetében azt, hogy szerepelnek-e az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozataiban. Az adatokat első ízben 2017. július 3-án veti össze a cégbíróság. A cégbíróság a magyar cégek EUID-jának bejegyzéséről az állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt összesített formában értesíti.

Joganyag: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről

Módosítja: 6/2017. (VI. 1.) IM rendelet

Megjelent: MK 2017/80. (VI. 01.)

Hatályos: 2017. 06. 08.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Az e-Justice portálon hozzáférhető céginformációk költségtérítése

Az EUID-val rendelkező cég létesítő okiratához (létesítő okirat módosítása, egységes szerkezetű létesítő okirat) való hozzáférés az e-Justice portálon keresztül a cégiratnak a céginformációs szolgálat által a kérelmező által megadott elektronikus címre történő megküldésével, vagy a cégbíróságnak a cégjegyzék részét képező számítógépes nyilvántartásából (elektronikus irattár) a kérelmező általi kiválasztása útján biztosított. Az e-Justice portálon keresztül hozzáférhető az EUID-val rendelkező cég cégkivonata, továbbá a cég elektronikus irattárban tárolt bármely irata. Az e-Justice portálon keresztül hozzáférhető céginformációért – közokirati és nem közokirati formára tekintet nélkül egyaránt – 2000 és 4000 forint közötti közzétételi költségtérítést kell fizetni.

Joganyag: 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről

Módosítja: 6/2017. (VI. 1.) IM rendelet

Megjelent: MK 2017/80. (VI. 01.)

Hatályos: 2017. 06. 08.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Júliustól változik a székhelyszolgáltatás

2017. július 1-jétől kezdődően a székhely biztosítására kizárólag a rendeletben foglaltaknak megfelelő tartalmú, írásba foglalt megbízási szerződés köthető a székhelyszolgáltatást igénybe vevő (megbízó cég) és a székhelyet biztosító (megbízott) között. Az ilyen szerződéssel egy tekintet alá esik a felek bármely szerződése, ha annak eredményeként biztosítja a cég a székhelyét, azonban az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeknek nem a cég törvényes vagy szervezeti képviselője vagy alkalmazottja tesz eleget.

A székhelyszolgáltatási szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a céget is határozott időre létesítették. Fontos szabály továbbá, hogy a felek a szerződés megkötését követő egy éven belül nem gyakorolhatják a rendes felmondás jogát. Székhely csak olyan ingatlan lehet, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre a rendelet szerint legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.

A megbízott köteles biztosítani, hogy a cég cégtábláját az ingatlanon, jól látható helyen kifüggesszék, köteles továbbá a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni, valamint tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azokról az iratokról és ingóságokról, amelyeket a szerződés alapján tart magánál. A szerződés megszűnésekor a megbízott kötelezettsége a nála lévő iratok, ingóságokat jegyzékkel együtt történő átadása. A legfontosabb feladata, hogy köteles gondoskodni a cégnek címzett küldemények átvételéről és erről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. Kiemelendő ugyanakkor, hogy nincs helye a küldemények megbízott általi továbbküldésének és átirányításának.

A megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

A 2017. július 1-jén már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2017. augusztus 31-éig a rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre közöttük, akkor a szerződést írásba foglalni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2017. augusztus 31-éig megszűnik.

Joganyag: 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2017/80. (VI. 01.)

Hatályos: 2017. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Az Országos Rendőr-főkapitányság a központi bírságkezelő szerv

Az alábbi rendelet értelmében 2017. június 6-ától kezdődően a Kormány központi bírságkezelő szervként az Országos Rendőr-főkapitányságot jelölte ki. A központi bírságkezelő szerv a szabálysértési eljárások során kiszabott pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, valamint a helyszíni bírságból származó bevételt kezeli. Ennek megfelelően feladata:

– az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, helyszíni bírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség;

– a bíróság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség;

– a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyintézője által kiszabott helyszíni bírság; továbbá

– a szabálysértési törvényben meghatározott szervek, illetve személyek által kiszabott és a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság

kezelése.

Joganyag: 117/2017. (V. 29.) Korm. rendelet a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről

Módosítja: –

Megjelent: MK 2017/76. (V. 29.)

Hatályos: 2017. 06. 06.

Megjegyzés: új jogszabály

---