Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2017/125–128. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a hitelbiztosítéki nyilvántartással kapcsolatos részletszabályok módosulásáról, valamint a jövedékiadó-törvény szerinti készpénzfizetési tilalom adóhatósági értelmezéséről olvashatnak.
Tartalom:
A hitelbiztosítéki nyilvántartás módosuló részletszabályai
Változott a jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő átvezetésének a díja
A jövedékiadó-törvény szerinti készpénzfizetési tilalom fogalmának az értelmezése
Hitelbiztosítéki nyilvántartás módosuló részletszabályai
Változnak a hitelbiztosítéki nyilvántartással kapcsolatos részletszabályok az igazságügyi miniszter napokban kihirdetett, az alábbiakban hivatkozott rendelete értelmében. Bővül a rendszerbe bejegyezhető nyilatkozatok, a megtehető hozzájáruló nyilatkozatok köre. Külön alcímmel egészül ki a jogszabály, amely a jogutódlás átvezetéséről szóló módosító nyilatkozattal kapcsolatos végrehajtási előírásokat tartalmazza.
Joganyag: 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról
Módosítja: 10/2017. (VIII. 11.) IM rendelet
Megjelent: MK 2017/128. (VIII. 11.)
Hatályos: 2017. 08. 12.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
Változott a jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő átvezetésének a díja
A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 24/A. §-a szerinti eljárásért (a zálogjogosult, zálogkötelezett személyében bekövetkező jogutódlás átvezetése) fizetendő díjat (közjegyzői munkadíj és költségtérítés) 20 000 forint összegben határozza meg a 2017. augusztus 12-étől hatályos, alábbiakban hivatkozott rendeletmódosítás.
Korábban bejegyzésenként több mint 10 000 forint összegű díjat kellett fizetni, amely az olyan szervezetek esetében, amelyek „jellemzően többtízezer hitelbiztosítéki bejegyzésben szerepelnek – akár többszázezer forint összegű munkadíj kifizetését jelenti” – áll a módosítással kapcsolatos előterjesztésben. Az új előírás ehhez képest „a kérelmező szervezetek oldalán akár többszázezres nagyságrendű megtakarítást eredményezhet”.
Joganyag: 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról
Módosítja: 10/2017. (VIII. 11.) IM rendelet
Megjelent: MK 2017/128. (VIII. 11.)
Hatályos: 2017. 08. 12.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A jövedékiadó-törvény szerinti készpénzfizetési tilalom fogalmának az értelmezése
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 67. § (5) bekezdése szerint a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet (kivételt képez a magánszemély részére történő értékesítés). A Jöt. 68. § (3) bekezdése értelmében pedig a jövedéki kiskereskedő sem szerezhet be jövedéki terméket készpénzfizetéssel (kivéve adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől legfeljebb 200 ezer forint értékű jövedéki termék beszerzését).
A fenti előírások alkalmazása, tilalmak betartása kapcsán kérdésként merült fel a készpénzfizetés fogalmának az értelmezése, amellyel kapcsolatban a NAV július közepén felhívást tett közzé a honlapján, amelyet így utólag is érdemesnek tartunk kiemelni.
A NAV álláspontja értelmében nem tekinthető készpénzfizetésnek a bankkártyás fizetés, a kereskedő bankszámlájára történő befizetés, a banki átutalás, a postai csekkes befizetés, illetve a számla ellenértékének kiegyenlítése harmadik fél bevonásával, azaz összefoglalóan, valamennyi olyan fizetési mód megengedett, amikor nem kerül sor bankjegyek, pénzérmék átadására, hanem a fizetés a „kereskedő bankszámlájának a közbeiktatásával” történik.
A NAV felhívását itt olvashatja el.
Joganyag: –
Módosítja: –
Megjelent: www.nav.gov.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: adóhatósági jogszabály-értelmezés
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!