Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. augusztus 13.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az ittas járművezetés megállapíthatóságáról, illetve az alkotmányjogi panasz benyújtásához használható indítványmintákról olvashatnak.

 

Tartalom:

Az ittas járművezetés megvalósul az alkohol felszívódási időszakában is

Alkotmányjogi panasz benyújtásához használható indítványminták

 

Az ittas járművezetés megvalósul az alkohol felszívódási időszakában is

A Kúria alábbiakban hivatkozott elvi bírósági határozata értelmében az ittas állapotban történő járművezetés megvalósul akkor is, ha az elkövetőnek a vezetéskor a szervezetében annyi alkohol van, amely alkalmas a törvényben írt alkoholszint előidézésére. Ez azt jelenti tehát, hogy a vezetéskor az elkövető szervezetében lévő alkoholnak még nem kell feltétlenül elérnie a 0,50 gramm/litert meghaladó véralkohol-koncentrációt, elegendő, az elfogyasztott alkoholmennyiség alkalmas arra, hogy annak felszívódását követően előidézze 0,50 gramm/litert meghaladó értéket.

A konkrét ügyben megállapított tényállás szerint a terhelt 2015. januárjában egy alkalommal szeszes italt fogyasztott, majd ezt követően személygépkocsit vezetett. 23 óra 50 perc körüli időben közúti ellenőrzés alá vonták. Az intézkedő rendőrök észlelték az ittasságát, így légalkoholmérő szondát alkalmaztak, majd vér- és vizelet-mintavétel céljából előállították a sofőrt. A terhelt vérében 0 óra 31 perckor 0,53 g/l (ezrelék), míg a 0 óra 58 perckor 0,74 g/l (ezrelék) etilalkohol-koncentrációt mértek. Az ügyben eljáró igazságügyi orvos szakértő véleménye szerint a terhelt szervezetében a cselekmény időpontjában 0,25-0,50 g/l (ezrelék) közötti véralkohol-koncentráció álhatott fenn a cselekmény elkövetésekor. Az első- és másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a terhelt véralkohol-koncentrációja a bűncselekményi értékhatárt meghaladta.

A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa folytán a Kúria megállapította, hogy a terhelt „ráivásra” nem hivatkozott, másrészt az alkoholos befolyásoltság és a vezetéskori alkoholkoncentráció a jelenlegi és az elkövetéskor is hatályos szabályozás szerint sem „képezi a bizonyítás tárgyát.” Nem annak van csupán jelentősége, hogy az elkövetéskor mennyi volt az alkoholkoncentráció, hanem annak is, hogy az elfogyasztott alkoholmennyiség mekkora alkoholkoncentráció előidézésére alkalmas.

A Kúria rámutatott arra, hogy 2014. január 1-jével akként módosult a Btk. 240. § (3) bekezdése, hogy ittas állapotban lévő személynek az tekinthető, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

A Btk. szerinti értelmező rendelkezésben korábban szereplő „eredményező” szó helyébe tehát „az előidézésére alkalmas” kifejezés került, ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy „a szervezetben a vezetéskor már benn lévő alkoholnak a vezetés időpontjában még nem kell feltétlenül eredményeznie 0,50 gramm/litert meghaladó véralkohol-koncentrációt, elegendő, ha alkalmas arra, hogy felszívódását követően előidézze az említett szintet meghaladó értéket.”

Joganyag: EBH2018. B17.

Módosítja:

Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2018/6

Hatályos:

Megjegyzés: elvi bírósági határozat

 

 Alkotmányjogi panasz benyújtásához használható indítványminták

Az Alkotmánybíróság honlapján még a nyári ítélkezési szünet megkezdését megelőzően közzétett tájékoztató részletes bemutatja az egyes alkotmányjogi panasz-típusokra vonatkozó előírásokat, az indítványok formai és tartalmi követelményeit.

Az úgynevezett „általános érvényű tudnivalók” mellett az alkotmányjogi panasz mindhárom típusára nézve részletes leírás és egy-egy word formátumú blanketta tölthető le az Alkotmánybíróság honlapjáról, amely jelentősen megkönnyíti a jogi képviselők munkáját.

Részletes olvashat a fentiekről itt.

Joganyag:

Módosítja:

Megjelent: alkotmanybirosag.hu

Hatályos:

Megjegyzés: jogérvényesítést elősegítő nyomtatványok

 


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.