Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2018/130–132. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a cégeljárási törvény végrehajtási rendeltének a módosításáról és az ügyvédi véleménynyilvánítási szabadság korlátairól olvashatnak.
Tartalom:
Változások a cégeljárás szabályaiban
A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai ügyvédek esetében
Változások a cégeljárás szabályaiban
Szeptember ötödikével újra módosulnak a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) szabályai. Változnak a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem adatainak a cégbírósági ellenőrzésével kapcsolatos szabályok, illetve részletesen előírások foglalkoznak a kérelemnyomtatványon feltüntetett adatok hibáival, pontosabban, hogy mely eltérések tekinthetők a cégbírósági ellenőrzés szempontjából adateltérésnek, hibának.
Fontos tudni, hogy szeptember ötödikétől ismét módosul a Chvr. szerinti kérelemnyomtatvány tartalma (1. számú melléklet), továbbá valamennyi mintaokirat esetében változik az ellenjegyzési záradék (4–12 melléklet). Az eddigiek szerinti „Ellenjegyezte/közokiratba foglalta: ……” szövegrész helyébe az „Okirati ellenjegyzés/közjegyzői okirat elemei” szöveg lép. Az ehhez kapcsolódó lábjegyzet szövegezése is változik, amely egyértelműen utal arra, hogy az ellenjegyzéshez, illetve a közokiratba foglaláshoz „szükséges tartalmi és alaki elemek teljesítése érdekében a szerződésminta bővíthető, változtatható”. Ezen felül a 8. mellékletben (zrt. mintaokirat) a 7. pont szövege (részvényátruházás korlátozása) is módosul.
Joganyag: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
Módosította: 24/2018. (VIII. 31.) IM rendelet
Megjelent: MK 2018/132. (VIII. 31.)
Hatályos: 2018. 09. 05.
Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás
A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai ügyvédek esetében
Az ügyvédekkel szemben elvárás, hogy a hatóságok tagjainak adják meg a kellő megbecsülést és tiszteletet. Erre tekintettel az ügyvédnek a tevékenysége során a véleménynyilvánítási szabadsága is korlátozott. A szakma sajátosságaiból eredően „az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében” a korlátozás „szükséges és indokolt” – derül ki a Kúria alábbiakban hivatkozott ügyben született felülvizsgálati döntéséből.
A konkrét tényállás szerint a felperes egy ügyfele képviseletében ügyvédként járt el az egyik fővárosi önkormányzat családvédelmi központjában. Eljárása során átadott egy általa írt cikket, amely az intézmény vezetője és jogásza szerint a családgondozókra és a gyámhivatalokra nézve „sértő, becsmérlő kijelentéseket tartalmaz, azt a látszatot keltve, hogy a családgondozók szakmailag alkalmatlanok, agresszívek, nem akarják a munkájukat elvégezni” (……), „nőként elfogultan viselkednek az ügyekben”.
A családvédelmi központ panasza alapján kamarai fegyelmi eljárás indult, amelyben első- és másodfokon is elmarasztalták az ügyvédet, aki ezt követően bírósághoz fordult. A bírósági eljárásban a keresetet elutasították, majd az ügy végül a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúriához került. A felülvizsgálati döntésből az alábbi, elvi jelentőségű megállapításokat tartjuk fontosnak kiemelni:
Joganyag: BH2018. 236.
Módosította: –
Megjelent: Bírósági Határozatok 2018/8
Hatályos: –
Megjegyzés: kúriai bírósági határozat
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.
Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!