Jogszabályfigyelő 2018 – 41. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/154–158. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban egy múlt héten kihirdetett kormányrendelet hatálybalépés előtti módosításáról, a külföldi befektetések ellenőrzéséről, a szerzői jogi törvény fogyatékosokat segítő módosításáról, illetőleg a kényszertörléshez kapcsolódó automatikus cégjogi eltiltás szabályának az alaptörvény-ellenességéről olvashatnak.

 

Tartalom:

Változott az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabálysértés végrehajtási rendelete

Biztonságot sértő külföldi befektetések ellenőrzése

Szerzői jogi törvény uniós módosítása

Megsemmisítette az AB a kényszertörléssel kapcsolatos „automatikus” eltiltási szabályt

Változott az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabálysértés végrehajtási rendelete

Hatálybalépés előtt módosította a Kormány az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel kapcsolatban a közreműködő egyes szervek kijelöléséről és feladatairól szóló, elmúlt héten kihirdetett rendeletének a hajléktalan személyek ingóságai tárolására, megsemmisítésére vonatkozó előírásait. A módosítás következtében az érintett rendelet az eredeti szövegéhez képest eltérő szövegezéssel lép hatályba 2018. október 15. napján.

Joganyag: 178/2018. (X. 2.) Korm. rendelet az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel kapcsolatban közreműködő egyes szervek kijelöléséről és feladatairól

Módosította: 191/2018. (X. 12.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2018/158. (X. 12.)

Hatályos: 2018. 10. 15.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

Biztonságot sértő külföldi befektetések ellenőrzése

Az Európai Unió több tagállama is ellenőrzi EU-n, illetve az EGT-n kívülről érkező, bizonyos, ún. érzékeny ágazatokba irányuló külföldi befektetéseket – derül ki az alább hivatkozott törvény tervezetéhez fűzött előterjesztői indokolásból. E célt valósítja meg az október elején elfogadott és 2019. január elsejétől hatályos jogszabály, amelynek értelmében bejelentési kötelezettség kapcsolódik: a hadiipari és haditechnikai tevékenységekhez, a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a fizetési rendszerek működtetéséhez, az energiaipari szolgáltatásokhoz (villamos energiáról, földgázellátásról, víziközmű-szolgáltatásról szóló törvények szerinti szolgáltatások), az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, illetőleg az állami és önkormányzati szervek tekintetében az elektronikus információs rendszerekkel kapcsolatos egyes tevékenységekhez.

A bejelentést társaságalapítás, bizonyos mértékű részesedésszerzés, illetőleg fióktelep létesítést, valamint a fent jelzett tevékenységek megkezdését megelőzően (újonnan felvett tevékenység) kell teljesíteni a törvény majdani végrehajtási rendeletében megjelölt miniszterhez. A bejelentési kötelezettség (illetve a bejelentett adatok változása esetén az adatszolgáltatási kötelezettség) elmulasztása bírság kiszabásával jár, melynek összege magánszemély esetén legfeljebb 1 millió, jogi személy esetében legfeljebb 10 millió forint lehet.

Joganyag: 2018. évi LVII. törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2018/157. (X. 11.)

Hatályos: 2019. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 Szerzői jogi törvény uniós módosítása

Az Országgyűlés a 2018. október 2-ai ülésnapján fogadta el a szerzői jogi törvény azon uniós módosítását, amely a fogyatékos személyek számára végzett szabad felhasználás szabályainak a pontosítását írja elő. A megváltozott előírások a kihirdetés napját követő napon léptek hatályba.

A módosításról részletes olvashat a Jogszabályfigyelő 37. heti számában megjelent összeállításunkban.

Joganyag: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

Módosította: 2018. évi LVI. törvény

Megjelent: MK 2018/155. (X. 9.)

Hatályos: 2018. 10. 10.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

 Megsemmisítette az AB a kényszertörléssel kapcsolatos „automatikus” eltiltási szabályt

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alább hivatkozott határozatában a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/C. §-ának, azaz a kényszertörlési eljárással megszűnő cég vezető tisztségviselőjének, korlátlanul felelős tagjának, illetőleg többségi befolyással rendelkező tagjának az eltiltását kimondó rendelkezésnek az alaptörvény-ellenességét állapította meg, így azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette.

Két indítvány is érkezett az AB-hez a fenti ügyben. Az egyik esetben arra hivatkozott az indítványozó, hogy a „jogbiztonság követelményét sérti az, hogy az eltiltást olyan volt tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szemben is alkalmazni rendeli, akiknek a felelőssége nem állapítható meg a kényszertörlési eljárás megindítása miatt, s a Ctv. a kimentés lehetőségét sem biztosítja számukra.” Sérelmezte továbbá foglalkozás szabad megválasztását, vállalkozási szabadságát kimondó, Alaptörvényben biztosított jogosultságok korlátozását is. E hivatkozás a másik indítványozó beadványában is szerepelt. Ez utóbbi ügyben egyébként egy fantomizálódott cég korábbi (kényszertörlést megelőző egy éven belüli) vezető tisztségviselőjének az eltiltására került sor.

Az AB az eltiltás szabályainak a történeti áttekintését követően a megállapította, hogy a hatályos jog szerint „a vezető tisztségviselő eltiltásának két formája létezik párhuzamosan: a büntetőjogban a foglalkozástól eltiltás egyik nevesített eseteként, amely büntetőjogi szankció. A másik formája a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható büntető jellegű, személy elleni szankció.”

A büntetőjogi eltiltás 1 évtől 10 évig terjedhet, illetőleg végleges hatályú is lehet, míg a cégjogi eltiltás maximum 5 évre szól. A büntetőjogi eltiltás esetében mérlegelési jogköre van a bírónak és sor kerülhet kimentésre is. A cégjogi eltiltás esetében azonban, ha a céget kényszertörlési eljárásban törlik, a vezető tisztségviselővel szemben, – feltéve, hogy nem esik a Ctv. 118. §-ában megjelölt kivételek hatálya alá – az eltiltás a Ctv. 9/C. §-a alapján kötelezően alkalmazandó.

Az AB a döntése indokolásában utalt arra, hogy „a kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő közrehatása a cég kényszertörlésében (kényszertörlési eljárás megindítási feltételeinek létrejöttében) nem képezi vizsgálat tárgyát”. Azaz kizárólag a cég működésének a törvényességét vizsgálja a bíró, a vezető tisztségviselő közrehatását azonban nem. A kényszertörlési eljárásnak a vezető tisztségviselő nem is alanya, így arra sincs „lehetősége, hogy az eljárás során bizonyítsa, hogy a kényszertörléshez vezető folyamatban neki nem volt közrehatása. A szankció alkalmazása egy egyszerűsített eljárásban automatikusan történik.” A cégbíróságnak nincs tehát mérlegelési joga az eltiltás alkalmazásakor, állapítja meg az AB, ez a szabályozási mód ugyanakkor az álláspontja szerint alaptörvénysértő.

Joganyag: 16/2018. (X. 8.) AB határozat a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2018/154. (X. 8.)

Hatályos: 2018. 10. 08.

Megjegyzés: alaptörvény-ellenes rendelkezés megsemmisítése

---