Jogszabályfigyelő 2018 – 43. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/164–165. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Parlamenthez benyújtott törvénytervezetek közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a szerzői jogról szóló törvény végrehajtási szabályairól, illetőleg a küszöbön álló igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról, részletesebben pedig a cégtörvény eltiltási szabályokkal kapcsolatos módosításáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Szabad felhasználás szabályai olvasással kapcsolatos fogyatékosság esetén

Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások

 

Szabad felhasználás szabályai olvasással kapcsolatos fogyatékosság esetén

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény legutóbbi, uniós jogharmonizációs célú módosításával összhangban született meg az olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól szóló, alábbiakban hivatkozott kormányrendelet. Az új előírások a rendelet kihirdetését követő napon léptek hatályba.

A szerzői jogi törvény módosításáról itt olvashat részletesen.

Joganyag: 198/2018. (X. 25.) Korm. rendelet az olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól

Módosította:

Megjelent: MK 2018/165. (X. 25.)

Hatályos: 2018. 10. 26.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások

Összesen kilenc törvény – a csődtörvény, a végrehajtási törvény, a cégtörvény, az egyéni vállalkozókról szóló törvény, a hagyatéki törvény, a pénzmosási törvény, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a szövetkezeti törvény átmeneti szabályairól szóló törvény és az áldozatsegítésről szóló törvény – szabályait módosítaná az a parlament előtt lévő, alábbiakban hivatkozott törvénytervezet, a jelenlegi elképzelések szerint 2019. január elsején lép hatályba.

A csődtörvény módosítására alapvetően a felszámoló szervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályok megalkotása miatt lenne szükség – derül ki a törvénytervezet általános indokolásából. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) módosítása ugyanakkor az új polgári perrendtartással áll összefüggésben, tekintettel arra, hogy a perrendtartási kódex szerint az első fokon hozott végzés ellen csak törvény külön előírása folytán van helye fellebbezésnek. A Vht. módosítása az eljárás folyamán hozott egyes végzésekkel kapcsolatban mondja ki a fellebbezés lehetőségét, továbbá számos egyéb kérdésben pontosítja a jelenleg hatályos szabályokat.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítására a kényszertörlési eljárások kapcsán alkalmazott automatikus eltiltás szabályainak az alkotmánybírósági megsemmisítése szolgáltatott okot, mutat rá az előterjesztői általános indokolás. (Bővebben olvashat az AB határozatról itt.)

A cégbíróság a módosítás folytán a jövőben információkat kap az adóhatóságtól arról, hogy a korábbi vezető tisztségviselők mulasztása, a kényszertörlés elrendeléséhez való közrehatása felmerülhet-e. Ezen felül a hitelezőknek is részletesebb tájékoztatást kell adniuk a tartozások keletkezéséről. Ha a volt vezető tisztségviselők, volt tagok érintettsége felmerül, akkor ők „bevonásra kerülnek az eljárásba, információval fognak rendelkezni a kényszertörlési eljárás folyamatban lététől, továbbá részletes, kellően alátámasztott nyilatkozattétellel érdemben tudják befolyásolni azt, hogy a bíróság mellőzze velük szemben az eltiltás”. A cégbíróságnak lehetősége lesz az eltiltás mellőzésére, továbbá az eltiltás nem alkalmazható 100 ezer forint alatti összkövetelés esetén. Az eltiltás idejét ugyanakkor az összes követelés értékéhez mérten differenciálná a jogalkotó (egy és öt év között). További újdonság, hogy az eltiltás elrendelése esetén automatikusan törölnék a cégjegyzékből az érintett cégvezetőket is (nemcsak a vezető tisztségviselőket).

Az egyéni vállalkozásról szóló törvény esetében a felhatalmazó rendelkezések változnak, a hagyatéki eljárás szabályai pedig az öröklési bizonyítványt és a hagyatéki eljárásról szóló igazolást illetően az uniós előírásokkal összhangban módosulhatnak külföldön lévő hagyaték esetén.

Az ügyvédi törvény változásai között egyebek mellett az azonosítási kötelezettséget és az elektronikus ellenjegyzést érintő, valamint a kamarai jogtanácsosokra, illetőleg a kamarai eljárásokra vonatkozó előírások szerepelnek.

A törvénytervezet szövege itt érhető el:

Joganyag: 2018. évi ….. törvény egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról (T/2936. számú törvényjavaslat)

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: 9 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 42. hét
2018. október 24.

Jogszabályfigyelő 2018 – 42. hét

Alábbi cikkünkben a 2018/159–163. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Parlamenthez benyújtott törvénytervezetek közül válogattunk.