Jogszabályfigyelő 2019 – 13. hét
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2019/49–53. számú Magyar Közlönyök újdonságai, illetve a Kúria új Pp. konzultációs testülete állásfoglalásai közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a közjegyzői díjszabás hatálybalépésének ismételt elhalasztásáról, a Brexit-törvénycsomagról és a kulturális örökségvédelmi szabályok változásáról, valamint a perfelvételi tárgyalás mulasztásának jogkövetkezményéről olvashatnak.
Tartalom:
Harmadszor halasztották el az új közjegyzői díjszabás hatálybalépését
Elfogadta a Parlament a Brexit-törvénycsomagot
Az örökségvédelmi törvény módosítása
Permegszüntetés, ha a perfelvételi tárgyaláson – bár a jogi képviselet nem kötelező – csak a fél jelenik meg
Harmadszor halasztották el az új közjegyzői díjszabás hatálybalépését
A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet az újabb, immáron harmadik halasztás értelmében csak 2019. július 1. napján lép hatályba. Az új díjelőírásokat fő szabályként a fent hivatkozott rendelet hatálybalépése napján és azt követően megkezdett eljárásokra kell alkalmazni.
A 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet egyébként eredetileg tavaly október elsején lépett volna hatályba. Ezt a határidőt először 2019. január elsejére, majd pedig 2018 december végén 2019. április elsejére változtatták. A most kihirdetett igazságügyi miniszteri rendelet szerint ugyanakkor 2019. július 1. napja lett a végső határidő.
Az új díjrendelet legfontosabb rendelkezéseit a Jogszabályfigyelő 2018. – 34. számában ismertettük.
Joganyag: 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet közjegyzői díjszabásról
Módosította: 8/2019. (III. 28.) IM rendelet
Megjelent: MK 2019/52. (III. 28.)
Hatályos: 2019. 03. 29.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
Elfogadta a Parlament a Brexit-törvénycsomagot
A 2019. március 19-ei ülésnapján elfogadta a Parlament a rendezetlen Brexit esetére szóló törvénymódosításokat. A jogszabály a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a családtámogatási törvény, a beutazási törvény, a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvény, illetőleg az ügyvédi tevékenységről szóló törvény megváltozott szabályait tartalmazza.
Az alábbiakban hivatkozott törvény a kihirdetését követő napon, az előírásainak a többsége viszont Nagy-Britannia és Észak-Írország EU-ból történő, megállapodás nélküli kilépése időpontjában lép hatályba, amelynek a pontos naptári napját a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett határozatával állapítja meg.
A törvényjavaslat részletes ismertetését tartalmazó cikkünket itt éri el.
Joganyag: 2019. évi XV. törvény egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/50. (III. 26.)
Hatályos: 2019. 03. 27.
Megjegyzés: új jogszabály
Az örökségvédelmi törvény módosítása
A módosító törvény kihirdetését követő naptól változik egyebek között a régészeti feltárások elvégzésre jogosultak köre és a feltárás egyes részletszabályai is, ugyanakkor egy új alcímmel egészül ki a törvény, amely a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó különös előírásokat tartalmazza.
A törvénymódosítás kihirdetésével egyidejűleg a Kormány a 62/2019. (III. 26.) Korm. rendeletével módosította a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendeletet is.
Joganyag: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
Módosította: 2019. évi XVIII. törvény
Megjelent: MK 2019/50. (III. 26.)
Hatályos: 2019. 03. 27.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
Permegszüntetés, ha a perfelvételi tárgyaláson – bár a jogi képviselet nem kötelező – csak a fél jelenik meg
Az új Pp. konzultációs testület 2019. március elsejei ülésén elfogadott, alábbiakban hivatkozott állásfoglalás szerint: ha az első perfelvételi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére a felperes jogi képviselője nem, csak személyesen a felperes jelenik meg, az eljárás megszüntetésére kerülhet sor, feltéve, hogy a felperes bírósági tájékoztatás ellenére sem tesz nyilatkozatot arról, hogy áttér a jogi képviselő nélküli eljárásra az olyan perben, amelyben a jogi képviselet egyébként nem kötelező, és az alperes sem kéri a tárgyalás megtartását.
Ugyanis, ha a perben a jogi képviselet nem kötelező, de mégis felperes jogi képviselővel jár el, akkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 244. § (1) bekezdése szerint a kötelező jogi képviselet szabályait kell megfelelően alkalmazni. Így az első perfelvételi tárgyaláson kizárólag a jogi képviselője útján (valamint a jogi képviselő mellett) tehető joghatályos nyilatkozat [Pp. 74. § (1) bekezdés, 191. § (4) bekezdés.].
A kódex előírja ugyanis [Pp. 227. § (3) bekezdés], hogy a szabályszerűen idézett jogi képviselő megjelenése hiányában az első tárgyalást a fél részéről akkor is elmulasztottnak kell tekinteni, ha személyesen vagy más képviselője útján megjelent.
Az állásfoglalás szerint a Pp. 190. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a bíróságnak az eljárást hivatalból meg kell szüntetnie a fenti esetben, ha az első perfelvételi tárgyaláson a fél a jogi képviselője nélkül személyesen jelenik meg, és az idézésben a törvényben előírt tájékoztatás szerepel, továbbá a bíróság a felet a jogi képviselő nélküli eljárásra való áttérés lehetőségéről és szabályairól, illetve az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményekről tájékoztatta, de a fél a tájékoztatás ellenére nem tesz az áttérésre vonatkozó nyilatkozatot, feltéve, hogy az alperes sem kéri a tárgyalás megtartását.
A 66.számú állásfoglalás itt olvasható el.
Joganyag: új Pp. konzultációs testület 66. számú állásfoglalása
Módosította: –
Megjelent: https://kuria-birosag.hu/
Hatályos: –