Jogszabályfigyelő 2019 – 22. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2019/89–93. számú Magyar Közlönyök újdonságai, az elfogadásra váró törvényjavaslatok és a kúria közleményei közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a közjegyzői díjszabás újabb módosításáról, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, illetve a területrendezési szabályokkal kapcsolatos változásokról, a közigazgatási bíróságok felállításának az elhalasztásáról, valamint a követelésvásárlások minősítéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

Közjegyzői díjszabás hatálybalépés előtti érdemi módosítása

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság látja el az idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat

Területrendezési szabályok módosítása

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztása

A követelésvásárlások üzletszerűségéről döntött a Kúria

 

Közjegyzői díjszabás hatálybalépés előtti érdemi módosítása

A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a jogszabály eredeti szövege szerint 2018. október elsején lépett volna hatályba. A hatálybalépés dátumát azonban három alkalommal elhalasztották, így végül 2019. július 1. napjától alkalmazhatók az új előírások.

A rendelet ugyanakkor az alábbiakban hivatkozott újabb módosítás értelmében a korábban kihirdetett szöveghez képest néhány érdemi változással lép majd hatályba, amelyek a több jogügylet egy okiratba foglalásának a díját, a nemperes eljárások esetében alkalmazandó szabályokat, a fogyasztói hitelszerződésekre vonatkozó díjelőírásokat érintik.

A díjrendelet hatálybalépésével kapcsolatos módosításokról a Jogszabályfigyelő 2019 – 13. számában olvashatnak részletesen.

Joganyag: 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról

Módosította: 14/2019. (V. 31.) IM rendelet

Megjelent: MK 2019/93. (V. 31.)

Hatályos: 2019. 06. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság látja el az idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat

2019. július 1-jétől az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság látja el az idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat. A főigazgatóság központi szervre és igazgatóságokra tagozódik. Az igazgatóságokat, valamint azok illetékességi területét az alábbiakban hivatkozott rendelet 1. melléklete határozza meg.

Mindezek következtében a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal elnevezése 2019. július 1-jétől Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságra változik. Az elnevezés megváltozásán túl azonban érdemben is módosul a hivatal helyzete, ugyanis a jövőben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervként, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó rendőrségként működik tovább. Ez a változás tükröződik az új hivatalos elnevezésben is.

A fent jelzett július elsejei időponttal hatályát veszti a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalról szóló 361/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet.

Joganyag: 126/2019. (V. 30.) Korm. rendelet az idegenrendészeti szerv kijelöléséről és hatásköréről

Módosította: –

Megjelent: MK 2019/92. (V. 30.)

Hatályos: 2019. 05. 31., 2019. 07.01.

Megjegyzés: új jogszabály

  

Területrendezési szabályok módosítása

Az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) és a területrendezési hatósági eljárások szabályainak a módosítása mellett három további területrendezéssel összefüggő kormányrendeletet is érintett az alábbiakban hivatkozott jogszabálymódosító-csomag. Egyidejűleg hatályon kívül helyezte a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet.

A módosító jogszabály – egy rendelkezés kivételével – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Joganyag: 121/2019. (V. 27.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek területrendezéssel összefüggő módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2019/89. (V. 27.)

Hatályos: 2019. 06. 04., 2020. 01.01.

Megjegyzés: új jogszabály

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztása

A Parlament előtt lévő, napokban benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén hatályát veszti a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Átmtv.).

Az Átmtv. szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének időpontja 2020. január 1. napja lett volna. Ezen időpont elhalasztására tett javaslatot a kormány magának az Ámtv.-nek a hatályon kívül helyezésével.

A halasztás indoka, hogy „az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását” – derül ki a javaslat általános indokolásából.

A törvényjavaslat szövege itt érhető el. 

Joganyag: T/6295. számú törvényjavaslat a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról

Módosította: –

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: elfogadásra váró törvénytervezet

A követelésvásárlások üzletszerűségéről döntött a Kúria

A Kúria egy konkrét ügyben eljárva megállapította, hogy „a követelésvásárlások üzletszerűségének vizsgálatakor az ügyleteket együttesen és egymásra tekintettel kell értékelni. Adott esetben nem releváns körülmény a pénzügyi tevékenység alanyai közötti egyéb jogviszonyok természete, és az ügyletek pénzügyi forrása.”

Az üzletszerűség megvalósulásának a vizsgálatán túl az ügy további érdekessége, hogy a Kúria kimondta: a követelések magyar székhelyű hitelezőktől való megvásárlása esetén a szerződések Magyarországon teljesülnek. Ennek azért volt különös jelentősége, mivel a felperes a követelések az angol jog hatálya alá való tartozására hivatkozott abban a – bírósági eljárás alapjául szolgáló – piacfelügyeleti eljárásban, amelyben megtiltották a számára, hogy engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási tevékenységet (követelésvásárlás) végezzen.

Az MNB a Magyarország területén (engedéllyel, engedély nélkül) végzett befektetési, pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket felügyeli, a felügyelet tárgya ugyanis maga a tevékenység. A hitelintézeti törvény alkalmazhatóságát tehát nem a követelésvásárlással érintett adós székhelyéhez, hanem a követelésvásárlás lényeges körülményeihez képest kell meghatározni – olvasható a Kúria sajtóközleményében.

A közlemény szövege itt érhető el.

Joganyag: –

Módosította: –

Megjelent: https://www.kuria-birosag.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: kúriai döntés

 

---