Jogszabályfigyelő 2020 – 14. hét Koronavírus Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2020/58–62. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzettel kapcsolatos további kormányzati intézkedésekről, illetőleg az úgynevezett felhatalmazási törvényről olvashatnak.

 

Tartalom:

Veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések

A veszélyhelyzettel összefüggő (korábbi) rendkívüli intézkedések meghosszabbítása

Veszélyhelyzet ideje alatti eljárásjogi intézkedések

Felhatalmazási törvény

 

Veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések

A Kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki, akit feladatának az ellátásában a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segít.

A rendelet – bizonyos kivételekkel – beutazási tilalmat rendel el a külföldről érkező nem magyar állampolgárok számára, míg a magyar állampolgárok belépésével, itt tartózkodásával összefüggésben számos korlátozó intézkedést hoz (egészségügyi vizsgálat, karantén, hatósági házi karantén stb.), megállapítja ugyanakkor az ezek alól történő mentesülés szabályait is (azzal, hogy a magyar állampolgárokkal azonos megítélés alá esnek az állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárok).

A szóban forgó rendeletben – a korábbi szabályokkal egyezően – szerepel még egyebek mellett a lejáró személyi okmányok érvényességének a meghosszabbítása, a felsőoktatási intézmények látogatásának a tilalma, az óvodai és bölcsődei intézményeket érintő rendkívüli szünet elrendelésének a szabályozása, egyes nemzetgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak kiutazási tilalma és rendvédelmi intézkedések ellátásának a rendje.

 Joganyag: 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/62. (IV. 1.)

Hatályos: 2020. 04. 02., 2020. 04. 17.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

A veszélyhelyzettel összefüggő (korábbi) rendkívüli intézkedések meghosszabbítása

A Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő, a jogszabályban felsorolt kormányrendeletek szerint rendkívüli intézkedések hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbította.

 Joganyag: 73/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/59. (III. 31.)

Hatályos: 2020. 03. 31. 15 óra

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Veszélyhelyzet ideje alatti eljárásjogi intézkedések

Számos törvény és rendelet rendelkezésének az alkalmazását, az azoktól való eltérést szabályozza a veszélyhelyzet idejére, illetve azzal összefüggésben az alábbiakban hivatkozott, az Alaptörvény és ún. felhatalmazási törvény alapján született kormányrendelet. Ezek közül kiemelendő, hogy:

• a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele a kézbesítési kifogás, igazolási kérelem határidejébe;
• biztonsági tanúsítványok és szakvélemények a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig érvényesek (ha a veszélyhelyzet ideje alatt járna le az érvényességük);
• a veszélyhelyzet ideje alatt nem rendelhető el végrehajtás a Brüsszel IIa rendelet alapján, valamint a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján, illetve az ilyen, korábban már elrendelt végrehajtásokban eljárási cselekmény, intézkedés a veszélyhelyzet ideje alatt nem foganatosítható;
• rendezi a jogszabály az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának, a bírók jogviszonyának, az ügyészek, ügyészségi alkalmazottak jogviszonyának az egyes kérdéseit;
• fizetési meghagyásos ügyekben szóbeli beadvány előterjesztésére és végrehajtói kézbesítésre a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhet sor;
• kizárólag elektronikus úton nyílik lehetőség céginformáció szolgáltatására;
• a polgári peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni, kérelemre sem tartható perfelvételi eljárás;
• az érdemi tárgyalást (a régi perrendtartás szerinti tárgyalást) főszabályként elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani;
• a veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti;
• az írásbeli beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat bejáratnál lévő zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni;
• az ítélethozatal tárgyaláson kívül történik, és fellebbezési, felülvizsgálati eljárásokban sem lehet tárgyalást tartását kérni;
• végezetül számos lényeges változást tartalmaz a rendelet a közjegyzői nemperes eljárásokat, a közigazgatási bírósági eljárásokat és a büntetőeljárásokat illetően is.

Joganyag: 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/59. (III. 31.)

Hatályos: 2020. 03. 31. 15 óra, 2020. 04. 15.

Megjegyzés: új jogszabály

  

Felhatalmazási törvény

A koronavírus-járvány elleni védekezés miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapít meg a felhatalmazási törvény néven a köztudatba került, az alábbiakban hivatkozott jogszabály. Ezeket a sajátos szabályokat foglaljuk össze a következőkben (a teljesség igénye nélkül):

• A veszélyhelyzetben az élet-, az egészség-, a személyi-, a vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitása érdekében a Kormány rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, a törvényi rendelkezésektől eltérhet, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
• A rendeletalkotási jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja a Kormány.
• A törvény felhatalmazás ad a Kormány részére az Alaptörvény 53. cikk (1)–(2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályának a veszélyhelyzet megszűnéséig történő meghosszabbítására, azzal, hogy e felhatalmazás a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően visszavonható.
• A kormányzati intézkedésekről rendszeresen, főszabályként az Országgyűlés ülésén adnak tájékoztatást.
• Előírja a törvény az Alkotmánybíróság folyamatos működését, és rendelkezik annak módjáról.
• A veszélyhelyzet megszűnéséig időközi választás nem tartható, országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető.
• A törvény hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.
• A törvény Járványügyi védekezés akadályozása címmel egy új bűncselekménnyel egészítette ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, ezzel egyidejűleg módosította a Rémhírterjesztés bűncselekménye szabályait is.

Joganyag: 2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/58. (III. 30.)

Hatályos: 2020. 03. 31.

Megjegyzés: új jogszabály

---