Jogszabályfigyelő 2020 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2020/3–5. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a parlamenti információk és a szakmai tanácsadó testületek állásfoglalásai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Országgyűlés tavaszi ülésszakának törvényalkotási programjáról, illetve az elővásárlási jogot sértő szerződés relatív hatálytalanságával kapcsolatos igény érvényesítésére előírt objektív határidő minősítéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

Az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakának törvényalkotási programja

Az elővásárlási jogot sértő szerződés hatálytalanságának a megállapítására nyitva álló objektív határidő jogvesztő jellege

 

Az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakának törvényalkotási programja

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben szereplő kötelezettségének eleget téve 2019. december 12-ei keltezéssel a Kormány benyújtotta az Országgyűlés elnökének a 2020-as tavaszi parlamenti ülésszak törvényalkotási programját, amelyből néhány fontosabb törvényjavaslatot emelünk ki a következőkben.

A jelenlegi tervek szerint februárban kerülhet a Tisztelt Ház elé az igazságügyi tárca által készítendő büntetőeljárási törvénycsomag, amely nagy terjedelmű szabályozási módosításokat tartalmaz a büntetőjogi kódexek és más kapcsolódó törvények vonatkozásában. E módosítások célja a joganyag átfogó frissítése az új kódexek hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkotói tapasztalatai alapján. A törvénycsomag elfogadásának Kormány által kért időpontja 2020 április hónapja.

Márciusi benyújtással és májusi elfogadással várható a településtervezési szabályozás átfogó egyszerűsítésével összefüggő közepes terjedelmű módosítás, amely a helyi önkormányzatok szabályozási feladatainak a módosítására irányul.

Júniusban kerülhet sor a 2021-es költségvetés, illetve az annak megalapozását szolgáló (közepes terjedelmű szabályozási) módosítások, továbbá a versenyképességet javító adózási intézkedésekről szóló javaslat elfogadására. Ez utóbbi, egyébként nagy terjedelmű szabályozásként jelzett módosítás kapcsán csupán annyi olvasható a törvényalkotási programban, hogy annak célja a kormányzati adópolitika végrehajtása, a szükséges jogharmonizációs változtatások átvezetése, valamint a gyakorlat folytán szükségessé vált módosítások megtétele.

Az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakának törvényalkotási programja itt érhető el.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: törvényalkotási program

Az elővásárlási jogot sértő szerződés hatálytalanságának a megállapítására nyitva álló objektív határidő jogvesztő jellege

A Kúria elnöke által létrehozott Új Ptk. Tanácsadó Testület egyik legfrissebb véleménye a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:223. § (2) bekezdésében az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés relatív hatálytalanságával kapcsolatos igény érvényesítésére előírt objektív határidő jogvesztő jellege mellett foglalt állást. A Tanácsadó Testület szerint a szerződéskötéstől számított hároméves határidő lejártával akkor sem kérhető az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságnak a megállapítása, ha azt addig a jogosult menthető okból nem tette.

A Ptk. fent hivatkozott előírása harmincnapos szubjektív és hároméves objektív határidőt határoz meg a jogsértő szerződéssel szembeni igény érvényesítésére. A Ptk. 6:21. §-a szerint ugyanakkor, a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte kizárólag akkor jár jogvesztéssel, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ellenben, ha egy a határidő nem jogvesztő jellegű, akkor arra az elévülés szabályai irányadóak.

A Ptk. 6:223. § (2) bekezdésében foglalt harmincnapos szubjektív határidőre – mivel annak jogvesztő jellegét jogszabály nem állapítja meg – egyértelműen az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az ugyanitt szabályozott hároméves objektív határidő kapcsán azonban, bár jogvesztést ezzel kapcsolatban sem mond ki jogszabály, már más a helyzet. A Ptk. vonatkozó bekezdésének a szövegéből, amely szerint a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével már nem érvényesítheti, egyértelműen az következik, hogy a jogérvényesítés e határidő eltelte után kizárt. Abból a tényből pedig, hogy az igényérvényesítés három év elteltével kizárt, a Tanácsadó Testület egységes álláspontja szerint kétségtelenül az következik, hogy a Ptk. 6.223. § (2) bekezdésében foglalt „hároméves objektív határidőt akkor is jogvesztőnek kell tekinteni, ha ezt a jogszabály kifejezetten nem mondja ki”.

A Tanácsadó Testület hivatkozott véleménye elérhető itt.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: www.kuria-birosag.hu

Hatályos:

Megjegyzés: szakmai tanácsadó testületi vélemény

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 52. hét
2019. december 30.

Jogszabályfigyelő 2019 – 52. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/215–219. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az aktuális hatósági tájékoztatók közül válogattunk.