Jogszabályfigyelő 2020 – 48. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2020/256–263. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a veszélyhelyzeti eltérő szabályok és újabb korlátozások mellett a polgári perrendtartási és az elektronikus ügyintézési szabályok jövő évi módosításairól is olvashatnak.

 

Tartalom:

Bírósági, ügyészségi szervezeti és jogállási törvények eltérő alkalmazása

Bejelentéshez kötött tevékenységek a veszélyhelyzet ideje alatt

2021-es adómódosítások

Pp. módosítás

Elektronikus ügyintézéssel összefüggő törvénymódosítások

Ideiglenes határellenőrzés meghosszabbítása

Eltérő adatigénylési rendelkezések

Vásárlási idősáv ismételt bevezetése a 65 év felettieknek

 

 

Bírósági, ügyészségi szervezeti és jogállási törvények eltérő alkalmazása

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, valamint az ügyészségi jogállási törvény szabályainak a veszélyhelyzeti eltérő alkalmazásáról döntött a Kormány az alábbiakban hivatkozott rendeletében, amely főszabályként a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Joganyag: 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/263. (XI. 28.)

Hatályos: 2020. 11. 29., 2020. 12. 14.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Bejelentéshez kötött tevékenységek a veszélyhelyzet ideje alatt

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet ideje alatt a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény alkalmazásában külföldi befektetőnek minősül ezentúl az EU-hoz, az EGT-hez tartozó más állam, valamint a Svájci Államszövetség állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

Változott továbbá a 2018. évi LVII. törvény szerinti, bejelentéshez kötött tevékenységek felsorolása.

A hivatkozott rendelet szabályait a hatálybalépésekor folyamatban lévő gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján történő tulajdonrész-, illetve befolyásszerzésekre, továbbá fióktelep-létesítésekre is alkalmazni kell.

Joganyag: 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/263. (XI. 28.)

Hatályos: 2020. 11. 29., 2020. 12. 14.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

2021-es adómódosítások

Elfogadta az Országgyűlés a 2021-es adómódosításokat tartalmazó törvénycsomagot, amely egyebek között a személyi jövedelemadó, a társasági adó, a kata-kiva, a regisztrációs adó és az áfa, a jövedéki adó, a helyi adók, valamint a gépjárműadó szabályait, továbbá az illetékekre, adóhatósági eljárásokra vonatkozó törvényeket és a számviteli törvény rendelkezéseit is érinti.

Bővebben olvashatnak az adómódosításokról az Ado.hu cikkében.

Joganyag: 2020. évi CXVIII. törvény egyes adótörvények módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/261. (XI. 26.)

Hatályos: 2020., 12. 01., 2020. 12. 11.,2020. 12. 27., 2021. 01. 01., 2021. 01. 04., 2021. 04. 01., 2021. 07. 01., 2022. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Pp. módosítás

A 2020. november 17-ei ülésnapján fogadta el a Parlament a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról szóló javaslatot, amely a gyakorlati tapasztalatok és a bírósági visszajelzések alapján a szabályozás finomítását, a perjogi szabályok egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét tűzte ki célul, oly módon, hogy fennmaradjanak a koncentrált per feltételei és az osztott perszerkezet előnyei, továbbá a felek önrendelkezési joga is messzemenően érvényesüljön – olvasható az előterjesztői indokolásban.

Az értelmező rendelkezések egyes pontjainak a pontosítását követően újabb esetekkel bővül a járásbírósági hatásköréből kivont vagyonjogi perek köre, kis mértékben változtak az illetékességi és a képviseleti szabályok (ez utóbbiak a szervezeti képviselet körében), továbbá módosultak a kötelező jogi képviselettel kapcsolatos előírások is. Kiemelést érdemel a keresetlevél kötelező tartalmának és a perfelvételi szak szabályainak a megváltozása, ezzel kapcsolatban a törvényjavaslathoz fűzött indokolás hangsúlyozza, hogy: „A perindítás körében a tervezett módosítások a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit egyszerűsítik, az alaki előírásokat észszerűsítik, továbbá kiterjesztik a keresetlevél hiánypótlási lehetőségeit. A módosítás a perfelvételi szak szabályai körében egyszerűsíti és rugalmasabbá teszi a keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás megtételére, a bizonyítás indítványozására, továbbá az alperes ellenkérelmére és ellenköveteléseire vonatkozó szabályokat.”

Új előírásokat kell alkalmazni a jövőben az érdemi tárgyalási szakban is, főként a kereset- és ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás körében. A bírósági szervezettel összefüggő hatásköri változások miatt már nemcsak a járásbíróságok, hanem a törvényszékek hatáskörébe is tartoznak olyan perek, így például a munkaügyi per, ahol a jogi képviselet nem kötelező, ezért változott a Pp. XV. Fejezetének a címe és annak számos előírása.

A jó néhány egyéb fontos módosítás és pontosítás közül kiemelendő a személyi állapotot érintő perek újraszabályozása, amellyel kapcsolatosan az általános indokolás rögzíti, hogy: „ [a] személyi állapotot érintő pereket célzó módosításainak egyik legfontosabb célja a kiskorú gyermek érdekeinek fokozott védelmét célzó rendelkezések bevezetése, továbbá a hatályos szabályok szerint is rendelkezésre álló eljárásjogi eszköztár erősítése, és újakkal történő kiegészítése. A Javaslat erősebb pervezetési jogosítványokat kíván biztosítani a bíróság számára ahhoz, hogy a kiskorú gyermek érdekeit szolgáló permenetet tudjon fenntartani. A kiskorú gyermek érdekeinek védelmében a módosítás kiszélesíti és nevesíti a hivatalbóli bizonyítás esetköreit és az ideiglenes intézkedés hivatalból történő elrendelésének lehetőségét. A Javaslat a személyi állapotot érintő perek körében a feleknek a per folyamán is folyamatosan változó életviszonyaihoz igazodó speciális eljárási szabályokat is beiktat. Erre tekintettel a Javaslat bevezet egy, kizárólag a személyi állapotot érintő perekben alkalmazható perfelvételi módot, tovább egyszerűsíti a keresetváltoztatás szabályait, könnyíti az előzetes bizonyítást és erősíti a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén a szóbeliséget.”

A Pp. új szabályai 2021. január elsején lépnek hatályba.

Az előterjesztői indokolás itt olvasható el.

Joganyag: 2020. évi CXIX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/261. (XI. 26.)

Hatályos: 2021. 01. 01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Elektronikus ügyintézéssel összefüggő törvénymódosítások

A törvény a közigazgatási eljárások elektronizálása szempontjából olyan kulcsfontosságú informatikai szakrendszerek és elektronikus nyilvántartások felülvizsgálatát és megújítását célozta meg mint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás. a közúti közlekedési és a hozzá kapcsolódó nyilvántartások és a személyazonosítást lehetővé tevő okmány-nyilvántartások informatikai rendszerei, amely nemcsak „a háttérfolyamatok gyorsulását fogja eredményezni, hanem az állampolgárok számára is érezhető változásokat hoz” – derül ki a belügyminiszter által benyújtott javaslat általános indokolásából.

Korábban, a Jogszabályfigyelő 2020 – 43. heti számában részletesebben írtunk a tervezetről:

Joganyag: 2020. évi CXXI. törvény egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/261. (XI. 26.)

Hatályos: 2020., 12. 04., 2021. 01. 01., 2021. 02. 01., 2021. 07. 01., 2021. 08. 02., 2022. 09. 01.

Megjegyzés: 23 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

 

Ideiglenes határellenőrzés meghosszabbítása

Meghosszabbította a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló jogszabály időbeli hatályát a Kormány, a rendelet így csak 2021. február 1-jén veszti a hatályát.

Joganyag: 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

Módosította: 519/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2020/260. (XI. 25.)

Hatályos: 2020. 11. 30.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

 

Eltérő adatigénylési rendelkezések

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet megszűnéséig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló igényekre az alábbiakban hivatkozott rendelet szerinti eltérő szabályokat kell alkalmazni.

Joganyag: 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/260. (XI. 25.)

Hatályos: 2020. 11. 26., 2020. 12. 10.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Vásárlási idősáv ismételt bevezetése a 65 év felettieknek

Az élelmiszerüzletekben, drogériákban, gyógyszertárakban hétfőtől péntekig a 9 óra és 11 óra közötti időben, illetve szombaton és vasárnap a 8 óra és 10 óra közötti időben csak a 65 év felettiek vásárolhatnak. A 65 évet betöltött személyek a jelzett üzleteket a védett vásárlási idősávon kívüli időszakban is szabadon látogathatják.

Joganyag: 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló

Módosította: 513/2020. (XI. 23.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2020/256. (XI. 23.)

Hatályos: 2020. 11. 24.

Megjegyzés: új jogszabály

---