Jogszabályfigyelő 2020 – 50. hét Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2020/270–276. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályok mellett számos egyéb alapvetően a gazdaságot és elektronikus eljárásokat és érintő jogszabályváltozásról, illetve a Kúria adózási tárgyú állásfoglalásáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Védett vásárlási idősáv felfüggesztése

Összbírói értekezlet, kúriai ülés

Új foglalkoztatási törvény

Fogyasztóvédelmi törvénymódosítások

A sör- és üdítő-értékesítés új szabályai

A közbeszerzési törvény módosítása

Védelmi intézkedések meghosszabbítása

A veszélyhelyzet alatti belügyi és közigazgatási tárgyú szabályok

A veszélyhelyzet alatti gazdaságvédelmi intézkedések módosítása

A nyilvántartási eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében elfogadott módosítások

Termelőszövetkezeti részarány-tulajdonosok kártalanítása

Az építményadóról döntött a Kúria 

 

 

Védett vásárlási idősáv felfüggesztése

A korábban kijelölt ún. védett vásárlási idősávot a Kormány – a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szabályainak a módosításával – előre meg nem határozott időre felfüggesztette. A felfüggesztés 2020. december 12-étől hatályos.

Joganyag: 576/2020. (XII. 11.) Korm. rendelet a védett vásárlási idősáv felfüggesztéséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/276. (XII. 11.)

Hatályos: 2020. 12. 12.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Összbírói értekezlet, kúriai ülés

A veszélyhelyzet ideje alatt az ítélőtábla és a törvényszékek összbírói értekezletet nem tarthatnak, a Kúria teljes ülése pedig kizárólag személyes jelenlét nélkül, online módon tartható meg az alábbiakban hivatkozott, 2020. december 12-étől hatályos rendeletmódosítás értelmében.

Joganyag: 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

Módosította: 577/2020. (XII. 11.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2020/276. (XII. 11.)

Hatályos: 2020. 12. 12.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Új foglalkoztatási törvény

A 2020. december 1-jei ülésnapján fogadta el a Parlament foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről címmel az alábbiakban hivatkozott, 2021. március 1-jétől hatályos törvényt. Az új jogszabály a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások alapvető szabályai mellett az ún. foglalkozás-felügyeleti hatóság és hatósági ellenőrzés szabályait állapítja meg.

A törvény elfogadásának alapvető célja a munkáltatók, a munkavállalók, valamint az álláskeresők intenzívebb támogatása, a munkaerőpiac igényeire való gyorsabb reagálás, a költségvetési és európai uniós források hatékonyabb felhasználása az új törvényi szintű szabályozási környezet megteremtésével, továbbá, új munkahelyek teremtése, az álláskeresők munkaviszony-létesítésének elősegítése és a munkaviszonyban történő képzés – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött általános indokolásból. Kiemelendő továbbá, hogy az új törvény számos kérdésben csupán keretszabályozást biztosít: a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások, foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésére, végrehajtására vonatkozó részletes

előírásait törvényi felhatalmazás folytán kormányrendelet tartalmazza majd.

Módosítja továbbá a jogszabály kapcsolódó, összesen 28 törvény szövegcserés módosításait, illetve rögzíti, hogy a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.

Joganyag: 2020. évi CXXXV. törvény a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/275. (XII. 11.)

Hatályos: 2021. 03. 01.

Megjegyzés: új jogszabály 

 

Fogyasztóvédelmi törvénymódosítások

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szabályait (békéltető testület eljárása, jogkövetkezmények), és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (online piaci szolgáltatások, vásárlásra felhívás) szabályainak kisebb terjedelmű módosítását, illetve a Ptk. és az ügyvédi törvény egy-egy szakaszait érintő pontosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag, amelynek rendelkezései túlnyomó többségben 2022 májusában lépnek hatályba.

Joganyag: 2020. évi CXXXVI. törvény a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/275. (XII. 11.)

Hatályos: 2020. 12. 12., 2021. 01. 01., 2022. 05. 28.

Megjegyzés: 4 törvény szabályait módosító jogszabálycsomag 

 

A sör- és üdítő-értékesítés új szabályai

A kereskedelmi törvény legutóbbi, 2020. december 1-jén elfogadott módosításának célja: „hogy lehetőséget teremtsen a Horeca (hotel-restaurant-cafe) piacon általános gyakorlatként alkalmazott kizárólagos termékértékesítési szerződések visszaszorítására. A Horeca piacon a nagy gyártók kötik le – a kisebb gyártókkal szemben – kizárólagos megállapodások megkötésével a forgalom döntő hányadát. A [törvény] ezt a versenyt korlátozó hatást csökkenti a kisebb piaci szereplők (például a kisüzemi sörfőzdék) javára. […] nem célja betiltani a kizárólagossági szerződésekkel biztosított kedvezményeket, illetve az ingyenesen juttatott – reklámhordozó elemet tartalmazó – eszközöknek a biztosítását, ha ezek a megállapodások a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelelnek.”  – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött indokolásból.

Az új előírások a módosítás kihirdetését követő napon (2020. december 12.) léptek hatályba.

Joganyag: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

Módosította: 2020. évi CXL. törvény

Megjelent: MK 2020/275. (XII. 11.)

Hatályos: 2020. 12. 12.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás 

 

A közbeszerzési törvény módosítása

A közbeszerzési törvény mellett két kapcsolódó törvény kisebb módosítását is tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabály, amelynek elfogadását a jogalkalmazási tapasztalatokkal, valamint az Európai Unió Bíróságának közbeszerzési ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos szabályoknak a beépítése, illetőleg a bürokráciacsökkentés, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása indokolt.

Joganyag: 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

Módosította: 2020. évi CXXVIII. törvény

Megjelent: MK 2020/274. (XII. 10.)

Hatályos: 2020. 12. 11., 2021. 01. 01., 2021. 02. 01., 2021. 07. 01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás 

 

Védelmi intézkedések meghosszabbítása

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatályát 2021. január 11-éig hosszabbította meg a Kormány.

Joganyag: 569/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések alkalmazhatóságának meghosszabbításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/273. (XII. 9.)

Hatályos: 2020. 12. 10.

Megjegyzés: új jogszabály 

 

A veszélyhelyzet alatti belügyi és közigazgatási tárgyú szabályok

Néhány belügyi és közigazgatási tárgyú jogszabályt (így például a rendvédelmi szervek belügyi állományát, kormánytisztviselők képzését, beutazást, közmeghallgatást veszélyhelyzeti közfeladatokkal érintett személyek külföldre utazásának szabályait) érintő módosítást állapított meg a Kormány alábbiakban hivatkozott rendelete.

Joganyag: 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/273. (XII. 9.)

Hatályos: 2020. 12. 10., 2020. 12. 24.

Megjegyzés: 9 jogszabály módosítását tartalmazó jogszabálycsomag 

 

A veszélyhelyzet alatti gazdaságvédelmi intézkedések módosítása

Az adókedvezményekkel érintett ágazatok körét, és a bértámogatási szabályokat, a digitális oktatást érintő és a parkolási könnyítések meghosszabbítását (2021. január 11-éig) tartalmazó módosításokat fogadott el a Kormány.

Joganyag: 571/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/273. (XII. 9.)

Hatályos: 2020. 12. 10.

Megjegyzés: 3 jogszabály módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

  

A nyilvántartási eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében elfogadott módosítások

Az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvény szabályaival összefüggésben módosította a Kormány közel három tucat végrehajtási rendelet szabályait.

Joganyag: 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/273. (XII. 9.)

Hatályos: 2020. 12. 12., 2021. 01. 01., 2021. 02. 01., 2021. 03. 01., 2021. 07. 01., 2021. 08. 02., 2022. 01. 01., 2022. 09. 01., 2023. 01. 01.

Megjegyzés: 32 jogszabály módosítását tartalmazó jogszabálycsomag 

 

Termelőszövetkezeti részarány-tulajdonosok kártalanítása

A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény szerinti kártalanítási kérelmek szabályait tartalmazza az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet, amely módosítja az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet néhány előírását is.

Joganyag: 560/2020. (XII. 7.) Korm. rendelet a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/270. (XII. 7.)

Hatályos: 2021. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály 

 

Az építményadóról döntött a Kúria

Az építményadó tárgyát a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) alapján kell meghatározni, arra más jogszabály rendelkezései abban az esetben alkalmazandók, ha azt a Helyi adó tv. elrendeli. Az épület, épületrész akkor tárgya az építményadónak, ha teljesülnek a Helyi adó tv. 11. § (1) bekezdésében és 14. § (1) bekezdésében foglalt feltételek; az épületrész nem az önálló ingatlanként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel válik az építményadó tárgyává; az épületrész önálló épületté alakítását követően az adó alapját annak ismeretében kell meghatározni, hogy megszűnt-e a kiegészítő helyiség jelleg – állapította meg a Kúria a hivatkozott jogegységi határozatában.

A Kúria Közigazgatási Kollégiumának kollégiumvezetője által indítványozott jogegységi eljárásra az építmény és az épület fogalmainak más jogágakba tartozó meghatározása és e fogalmak eltérő értelmezése adott alapot. A Kúriának tehát arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a építményadó tárgyát mely jogszabályi rendelkezések alapján kell meghatározni, illetve, hogy az önállóvá vált ingatlan milyen feltételek teljesülése esetén válik építményadó-köteles ingatlanná.

Joganyag: 4/2020. KJE határozat  az építményadó tárgyának meghatározásáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/270. (XII. 7.)

Hatályos: –

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

---