Jogszabályfigyelő 2021 – 20. hét Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2021/90–95. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások lépcsőzetes feloldásának következő üteméről, illetve egyes veszélyhelyzeti szabályok meghosszabbításáról, valamint egy új törvényről és a Kúria három polgári jogi jogegységi határozatáról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Járványügyi időszak alatti utazási korlátozások módosítása
2. Védettségi igazolványok egyoldalú elismerése
3. Védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldása ötödik fokozatának hatálybalépése
4. Veszélyhelyzeti szabályokról szóló törvény hatályának meghosszabbítása
5. Unió területére belépő, azt elhagyó készpénz ellenőrzése
6. Védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozata
7. Határellenőrzés megszűnése
8. Védőoltást igazoló applikáció egyenértékűsége
9. Veszélyhelyzeti intézkedések hatályának újbóli meghosszabbítása
10. Georgiába és Mongóliába is lehet már védettségi igazolással utazni
11. Csak a hiteldíjmutató teljes hiánya alapozza meg a kölcsönszerződés semmisségét
12. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések felmondása jogszerűségének megítélése
13. A felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás csak az árverés lefolytatása után szüntethető meg

  

Járványügyi időszak alatti utazási korlátozások módosítása

A rendelet hatálya alól kikerültek azok a személyek, akik olyan ország által kiállított védettségi igazolással rendelkeznek, amelyek esetében a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról hazánk kétoldalú megállapodást kötött vagy amelyek viszonylatában Magyarország a védettségi igazolványoka egyoldalúan elismeri. Szintén nem tartoznak a rendelet hatálya alá az előbbiekben említett személyekkel együtt utazó és a felügyeletük alatt álló kiskorúak.

Azon államok listáját, amelyek védettségi igazolását Magyarország egyoldalúan elismeri, külgazdasági és külügyminiszter rendeletben állapítsa meg. 

Joganyag: 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

Módosította: 273/2021. (V. 22.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2021/95. (V. 22.)

Hatályos: 2021. 05. 22. napján 22 óra

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás 

 

Védettségi igazolványok egyoldalú elismerése

Magyarország a védettségi igazolásokat Románia tekintetében egyoldalúan elismeri. 

Joganyag: 17/2021. (V. 22.) KKM rendelet a védettségi igazolások egyoldalú elismeréséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/95. (V. 22.)

Hatályos: 2021. 05. 22. napján 22 óra

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldása ötödik fokozatának hatálybalépése

Az ötmilliomodik COVID-19 elleni védőoltás első dózisának beadása 2021. május 22. napján bekövetkezett, így a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 264/2021. (V. 21.) Korm. rendelet hatálybalépésének napja 2021. május 23-a.

Joganyag: 4/2021. (V. 22.) BM határozat a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 264/2021. (V. 21.) Korm. rendelet hatálybalépéséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/95. (V. 22.)

Hatályos: –

Megjegyzés: hatálybalépés időpontjának megállapítása 

 

Veszélyhelyzeti szabályokról szóló törvény hatályának meghosszabbítása

A Parlament a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napjáig meghosszabbította a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát. A hatályvesztés pontos időpontját az igazságügyért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett határozatával állapítja meg.

A módosítás rögzíti ugyanakkor, hogy a törvény nem érinti a Kormány azon jogkörét, hogy a veszélyhelyzetet a fenti időpontnál hamarabb megszüntesse.

Joganyag: 2021. évi I. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről

Módosította: 2021. évi XL. törvény

Megjelent: MK 2021/94. (V. 21.)

Hatályos: 2021. 05. 22.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás 

 

Unió területére belépő, azt elhagyó készpénz ellenőrzése

Az Országgyűlés 2021. május 18-án fogadta el az alábbiakban hivatkozott törvény, amely az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges vámhatósági rendelkezéseket állapítja meg. Hatályát veszti egyidejűleg a 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény.

Joganyag: 2021. évi XLI. törvény az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/94. (V. 21.)

Hatályos: 2021. 06. 07.

Megjegyzés: új jogszabály 

 

Védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozata

Az 5 milliomodik beoltott után a kijárási tilalom megszűnik; az üzletek/vendéglátó üzletek kötelező zárási időpontja megszűnik; eltörlik a közterületi maszkviselést; szabaddá válik a közterületi sporttevékenység (egyéni, csapatsport is); magán- és családi rendezvény legfeljebb 50 fő, lakodalom legfeljebb 200 fő részvételével korlátozás nélkül tartható azzal, hogy szállodában vagy étteremben tartott rendezvény esetén az üzemeltető köteles gondoskodni a magánrendezvényen részt vevők elkülönítéséről; egyéb zárt téri rendezvény csak védettségi igazolvánnyal látogatható; szabadtéri rendezvény legfeljebb 500 fő részvételével korlátozás nélkül tartható (gyűlés is), 500 fő felett azonban csak koronavírus ellen védett személyek vehetnek részt a szabadtéri rendezvényen; a zenés-táncos rendezvény csak védettségi igazolvánnyal látogatható; 16–18 évesek védettségi igazolvány birtokában felügyelete nélkül járhatnak például étterembe, moziba.

Joganyag: 264/2021. (V. 21.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/94. (V. 21.)

Hatályos: az ötmilliomodik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő naptól, 2021. 06. 14.

Megjegyzés: 4 kormányrendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

 

Határellenőrzés megszűnése

2021. június 23-án hatályát veszti a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló kormányrendelet.

Joganyag: 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

Módosította: 265/2021. (V. 21.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2021/94. (V. 21.)

Hatályos: 2021. 05. 22.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás 

 

Védőoltást igazoló applikáció egyenértékűsége

A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a koronavírus elleni védettségét a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti védőoltást igazoló applikációval igazolja – derül ki Kormányalábbiakban hivatkozott rendeletéből.

Joganyag: 266/2021. (V. 21.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a védőoltást igazoló applikáció veszélyhelyzet idején történő használatával összefüggő módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/94. (V. 21.)

Hatályos: 2021. 05. 22.

Megjegyzés: 3 kormányrendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

 

Veszélyhelyzeti intézkedések hatálynak újbóli meghosszabbítása

A Kormány a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedéseket tartalmazó tételes felsorolt (összesen 116) rendelete hatályának a meghosszabbításáról döntött.

Joganyag: 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/94. (V. 21.)

Hatályos: 2021. 05. 22., 2021. 05. 25., 2021. évi I. törvény hatályvesztése napjától

Megjegyzés: 3 kormányrendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

 

Georgiába és Mongóliába is lehet már védettségi igazolással utazni

A Georgia, illetve Mongólia és Magyarország 2010. május 21-étől kölcsönösen elfogadja a másik fél által kiállított védettségi igazolásokat. 

Joganyag: 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról

Módosította: 16/2021. (V. 20.) KKM rendelet

Megjelent: MK 2021/93. (V. 20.)

Hatályos: 2021. 05. 21.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Csak a hiteldíjmutató teljes hiánya alapozza meg a kölcsönszerződés semmisségét

A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor semmis, ha az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót egyáltalán nem tartalmazza – derül ki a Kúria polgári jogegységi határozatából.

Álláspontjuk szerint: „[a fenti jogszabályhely] értelmezésével lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a szigorú semmisségi jogkövetkezmény levonására csak akkor van mód, ha a lakossági, fogyasztási kölcsönszerződés egyáltalán nem tartalmazza a THM-et, vagy akkor is, ha az nem a jogszabályok által elvárt módon számított THM-et tartalmazza.”

A Kúria a jogszabály rendelkezés értelmezése folytán arra a következtetésre jutott, hogy csak a THM teljes hiánya jár semmisséggel. „Önmagában az, hogy a THM-nek a kölcsönszerződésben feltüntetett mértéke téves, a szerződés [fent hivatkozott jogszabályhelyen alapuló] semmisségét nem eredményezi. A valósnál alacsonyabb mértékű THM megjelölése lehet ugyan megtévesztő, de ez nem okozza a szerződés semmisségét, ilyenkor egyéb jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor. Ha pedig a feltüntetett THM magasabb a valósnál, nem a fogyasztó, hanem a pénzügyi intézmény kerülhet emiatt hátrányos helyzetbe a más pénzügyi intézmények által tett ajánlatokhoz képest, ez pedig a fogyasztó érdekében előírt jogkövetkezmény levonásának eleve nem lehet a hivatkozási alapja. A THM-et feltüntető szerződések esetén a nem valós, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően feltüntetett THM vizsgálatára és jogi következményeinek levonása nem a semmisség, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés alapján kerülhet sor.”

Joganyag: 6/2021. PJE határozat a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmisségének egyes kérdéseiről

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/92. (V. 19.)

Hatályos: –

Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

 

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések felmondása jogszerűségének megítélése

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések részleges semmissége miatti elszámolási kötelezettséget előíró 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás nem zárja ki, hogy a bíróság a polgári jog szabályai szerint utólag vizsgálja, hogy alapos volt-e az adós fizetési késedelmére alapított felmondás. A Kúria rámutat arra, hogy: „A törvény – sem közvetve, célján keresztül, sem pedig a konkrét szabályozási tartalma révén – nem tér ki, nem rendezi a szerződő felek, így a hitelező pénzügyi intézmény felmondási jogát, annak mikénti gyakorlását, nem rendelkezik az elszámolás eredményének a kölcsönszerződés korábbi felmondására vonatkoztatható hatásáról. […] nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a fogyasztó a felmondás jogellenességének, a jogviszony fennállásának megállapítása iránt keresetet indítson. Ebben a perben érdemben vizsgálható, hogy a felmondásban megjelölt indok fennállt-e, és alkalmas volt-e arra, hogy a jogviszony megszüntetését megalapozza, a felmondás pedig mindezekre figyelemmel alapos volt-e. […] A jogegységi tanács megjegyzi, ha az állapítható meg, hogy az adósnak a felmondáskor fennállt olyan lejárt tartozása, amely – az arányosság követelményét is figyelembe véve – megalapozhatta a felmondást, a felmondás jogszerűnek minősül, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges tartozás összege esetlegesen kisebb a felmondásban, illetve a megelőző fizetési felszólításban közöltnél.”

Joganyag: 4/2021. PJE határozat a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések felmondása jogszerűségének megítéléséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/90. (V. 17.)

Hatályos: –

Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

 

A felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás csak az árverés lefolytatása után szüntethető meg

A Kúria döntése értelmében, ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásban az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni.

A jogegységi határozat meghozatalára az adott indokot, hogy: „A végrehajtási eljárásban a későbbi felszámolási eljárás adósa az ingatlana feletti rendelkezési jogát nem veszíti el, azt másra átruházhatja, és az új tulajdonos a tulajdonjogát a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően szintén bejegyeztetheti. A bírói gyakorlat szerint azonban, ha az ingatlan-nyilvántartásba végrehajtási jog van bejegyezve, a bejegyzés ranghelyét követő időpontban az átruházással szerzett tulajdonjog az árverési vevő tulajdonszerzéséhez képest csak feltételes lehet. A feltételes szerzésre tekintettel a szerző nemcsak az árverést, hanem az időközben feltétellel bejegyzett joga megszűnését is köteles tűrni (Kfv.III.37.481/2011/8. – EBH 2014.K.20.). Ha a végrehajtó az ingatlant árverésen értékesíti, akkor az árverési vevő tulajdonjogának a bejegyzésével egyidejűleg a végrehajtási jog bejegyzését követő jogszerzést hivatalból törölni kell. Ha a végrehajtási eljárás az ingatlan értékesítése nélkül szűnik meg, akkor a további jogszerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.

A Csődtv. 38. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A rendelkezés célja, hogy a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben fennálló követeléseket csak a felszámolási eljárás keretében lehessen érvényesíteni. […] A Csődtv. 38. § (1) bekezdésében foglaltak mögött húzódó jogalkotói szándék nem irányult arra, hogy a végrehajtási eljárást akkor is haladéktalanul meg kelljen szüntetni, ha annak az a következménye, hogy a végrehajtási eljárás alatt az adós részéről elidegenített ingatlan e miatt végrehajtási árverés útján már nem értékesíthető, és így az időközben szerző tulajdonjogának a bejegyzése végleges hatályúvá válik.”

A Kúria kötelező érvénnyel mondta ki, hogy: „[…] a felszámolás kezdő időpontja után a felszámoló a végrehajtó által a még nem értékesített, de időközben az adós részéről a végrehajtási eljárás során átruházott ingatlan értékesítésére nem jogosult. A végrehajtási jog ugyanis a végrehajtó által gyakorolható, ezért a végrehajtási eljárás alatti további jogszerzés bejegyzésének a hatálya a végrehajtó eljárásának az eredményétől függ, így csak a végrehajtási árverési vevő tulajdonjoga bejegyzése esetén lehet törölni a korábbi feltételes tulajdonszerzésen alapuló bejegyzéseket.

A fentiekből következően a jövőben a Kúria Pfv.I.20.839/2017/5. számú határozata és az abban foglaltakkal egyező jogi álláspontot tartalmazó más határozatok kötelező erejűként már nem hivatkozhatók.”

Joganyag: 5/2021. PJE határozat a felszámolás kezdő időpontjában az adós ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárás megszüntetéséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2021/90. (V. 17.)

Hatályos: –

Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

---