Jogszabályfigyelő 2021 – 44. hét


Alábbi cikkünkben a 2021/199–200. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

Tartalom:

  1. A védettségi igazolványok kölcsönös elismerése a Kirgiz Köztársaság viszonylatában
  2. A koronavírus-járvány miatt korlátozásokkal, a védettség igazolásával és a védőoltással összefüggő rendelkezésekről döntött az Alkotmánybíróság 

 

A védettségi igazolványok kölcsönös elismerése a Kirgiz Köztársaság viszonylatában

A Kirgiz Köztársasággal bővült azon államok listája, amelyekkel Magyarország a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásáról szóló kétoldalú megállapodást kötött.

 

A koronavírus-járvány miatt korlátozásokkal, a védettség igazolásával, a védőoltással összefüggő rendelkezésekről döntött az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 2021. május 1-jén és 2021. május 10-én hatályos szövegváltozatai támadott rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az alábbiakban hivatkozott döntésével elutasította. Az indítvány egyrészt a korlátozó intézkedésekre és a védettség igazolására, másrészt a védetté minősítésre vonatkozó szabályozást (az „önrendelkezés kiüresítését”) támadta.

Az Alkotmánybíróság indítványt elutasító döntéséből az alábbiakat emeljük ki a fentiekkel összefüggésben:

„Az Alkotmánybíróság már többször kifejtette, hogy »nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket. Az egyenlőség követelménye a jog általi egyenlőként való kezelésre irányuló alkotmányos elv, amely az azonos (homogén) szabályozási körbe vont jogalanyoknak a jogokból való egyenlő részesedését védi. Ez tehát azt jelenti, hogy abban az esetben minősül alaptörvény-ellenesnek a megkülönböztetés, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne.« […] Amennyiben tehát különböző helyzetben lévő személyeket, csoportokat kezel eltérően a jogalkotó, a támadott szabályozás diszkriminatív jellege nem állapítható meg az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján. […] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a fentebb kifejtett okoknál fogva mindazok, akik az oltást beadatják, hozzájárulnak nemcsak a saját, hanem szűkebb közösségük, a társadalom többi tagjának egészségének megőrzéséhez, valamint a világjárvány felszámolásával összefüggő erőfeszítésekhez és a korlátozások felszámolásához is […] Az önrendelkezési jogba történő beavatkozásnak több szintje különböztethető meg. A legsúlyosabb és legnyilvánvalóbb az, ha a jogalkotó az egyén döntési szabadságát elvonja azáltal, hogy jogszabályba foglalt tilalmat állít fel vagy kötelezettséget ír elő. Az oltásokkal kapcsolatban ilyen lehet az, ha a jogalkotó oltás felvételét pro forma is kötelezővé teszi. A jelen ügyben ilyen körülmény nem merült fel, ezt az indítványok sem állították. Az önrendelkezési jogba történő beavatkozás további formája az, ha a jogalkotó nem expressis verbis ír elő valamilyen kötelezettséget, azonban az egyén számára a döntés szabadságát látszólagossá teszi. Ilyen eset lenne az oltásokkal kapcsolatban az, ha de facto kényszerítővé tenné a jogalkotó az oltás felvételét az által, hogy az attól való tartózkodás ugyan jogszerű, annak következményei azonban olyan súlyosak, hogy az elzárkózás nem valós lehetőség (például azért, mert a jogalkotó a létszükségletek kielégítését ellehetetleníti). […] A jelen ügyben azt, hogy az oltás felvételének mellőzése még [a kifogásolt rendelkezések] mellett is reális opció maradt, az indítványozók példája is alátámasztja: ha a támadott szabályozás kényszerítő erejű lett volna, akkor az indítványozók sem tudtak volna elzárkózni az oltás felvételétől. A kifogásolt szabályozási megoldás arra korlátozódott, hogy számos, a közösségi életet érintő korlátozás alóli mentesülés lehetőségét helyezte kilátásba a […] védettséggel nem rendelkezők számára arra az esetre, ha az oltást felveszik, ami ösztönzőleg hathat számukra. Ezért az oltással, azaz egy invazív egészségügyi beavatkozással […] kapcsolatos mérlegelésüket a jogalkotó az általa helyesnek vélt irányba terelte. Ekképpen a tárgybéli ügy szempontjából annak van jelentősége, hogy a támadott jogszabályokban megjelenő ösztönzés releváns összefüggésbe hozható-e az önrendelkezéshez való joggal. Minden, egyéni elhatározáshoz jogkövetkezményt rendelő szabályozás szükségképpen befolyásolja az egyén döntését, a jogrendszer ilyen szempontból bizonyos magatartásokra, ügyletekre ösztönző, míg más magatartásoktól, döntésektől elrettentő rendelkezések sokaságaként értelmezhető. Minderre figyelemmel nem állapítható meg érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog között, ekképpen az alapjogkorlátozás ténye – így pedig a kifogásolt rendelkezések alaptörvényellenessége – fogalmilag kizárt.”

  • Joganyag: 27/2021. (XI. 5.) AB határozat a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok elutasításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/200. (X.I 5.)
  • Hatályos:
  • Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség elutasítása

 

 

 


Kapcsolódó cikkek